Virágvasárnap virágzó ágakat veszünk a kezünkbe a liturgia keretében, hogy az Úrral való találkozásunk öröméről tanúskodjunk. Szükséges-e, hogy egy templomépületben fejezzük ki az örömünket, hogy ő velünk van, mi pedig ővele? Szükséges-e, hogy a virágzó ágak, a zöldellő gallyak csak a templomi rítus eszközei legyenek? Ha virágvasárnap valóban arról szól, hogy az Úr itt van övéi között, akkor éppen hogy lakásainkban, karanténmagányunkban, családunk körében van helye annak, hogy virágzó ágakkal fogadjuk őt.
Készület kezdőknek
Készítsetek elő egy imasarkot (gyertyával, kereszttel, Szentírással)! Helyezzetek el virágzó ágakat a sarokban! Közösen mondjátok el az Úr imádságot, a Miatyánkot!
Készület haladóknak
A vasárnapi ebéd legyen közös! Még a leves előtt kezdjétek asztali áldással, és mielőtt esztek, valaki olvassa fel a napi evangéliumot Jézus bevonulásáról (Mk 11,1-10 vagy Jn 12,12-16). Utána fogalmazzatok meg saját szavaitokkal könyörgéseket, végül mondjatok el egy Miatyánkot. És vigyázzatok, ki ne hűljön a leves!
Készület haladóknak
Még a délelőtti miseközvetítés előtt készítsetek elő egy imasarkot (gyertyával, kereszttel, Szentírással)! Helyezzetek el virágzó ágakat a sarokban! Üljetek körbe, és dolgozzátok fel az evangéliumi szakaszt Jézus bevonulásáról (Mk 11,1-10 vagy Jn 12,12-16) vigani módszerrel; a végén pedig mondjátok el a Miatyánkot!
Szentírásolvasás és megosztás a vigani módszerrel
Az olvasás három lépésben történik: a Szöveg – az Ige – a Válasz.
Mindhárom lépés alapvetően azonos módon épül föl: valaki hangosan felolvassa az evangéliumi szakaszt, utána csendben mindannyian újraolvashatjuk, majd megosztás következik.
Mindegyik lépéshez hozzátartozik egy-egy kérdés, amire választ keresünk.
Uralkodó szempont a csend, a középpontban pedig a Szentírás áll – ugyanaz a szöveg háromszor hangzik föl s még háromszor elolvashatjuk! Ily módon az Ige igazán mélyre hatolhat életünkben.
A SZÖVEG Először magára a szövegre figyelünk. Célszerű ezért odahallgatni a hangosan fölolvasott szövegre. Utána csendben magunk is elolvashatjuk. Erre kb. 3 csendes percet szánunk. Ebben az első körben a kérdés így hangzik: Mi érint meg a szövegből? Mi az, ami nekem szól? A megosztásban egyszerűen körben megyünk és mindenki felolvassa azokat a szavakat vagy mondatokat, amik éppen most számára fontosak. (Pl. az 5. versben ez a szó…; vagy a 7. és a 10. vers.)
AZ IGE E második lépésben már Isten Igéjeként hallgatunk oda a felolvasott szövegre. Csöndes olvasásra ezúttal kb. 5 percet szánunk. Ebben a második körben a kérdés így hangzik: Mit mond nekem, személyesen Isten Igéje? Mit üzen nekem Isten e szövegen keresztül?
Fontos, hogy válaszunkat egyes szám első személyben fogalmazzuk meg („Nekem ez azt, mondja…”; „Számomra ez azt jelenti…”), s ne általános tanulságokat („Az ember…”; „Mi…”; „Minden keresztény…”) akarjunk megfogalmazni! Ne is csak egyéni véleményünket akarjuk elmondani („Szerintem…”; „Nekem meg az a véleményem…”) és semmiképpen se vitatkozzunk! Nem tanításról vagy magyarázatról, hanem vallomásról van szó. A megosztásban újra körben megyünk.
A VÁLASZ Újra meghallgatjuk a szöveget, majd 5 csöndes percet kapunk. Ezúttal kérdésünk így hangzik: Hogyan válaszolok Istennek? Mit felelek Isten üzenetére? A csöndben mindenki megfogalmaz egy imádságot. A megosztásban egymás után imádkozhatunk, majd egy közösen mondott rövid imával (pl. Dicsőség vagy Miatyánk) zárhatjuk le az együttlétet.
Hallgasd meg!
Haydn: A Megváltó hét szava a kereszten – oratórium
Johann Sebastian Bach: Máté-passió
Osvaldo Golijov: Soy yo (forrás: Márk-passió / La Pasión Según San Marcos)
Pergolesi: Stabat Mater
Nézd meg!
Ingmar Bergman: A hetedik pecsét
Pasolini: Máté evangéliuma
Járványimádság
13:00 órakor lélekben csatlakozz a pannonhalmi szerzetesközösség napközi imaórájához, amelyben Magyarországért és a járvány megszűnéséért imádkozunk! Az alábbi imádsággal tudsz csatlakozni hozzánk.
Imádság a koronavírus-járvány idején a napközi imaórában
Mennyei Atyánk, Szent István arra rendelte monostori közösségünket, hogy naponta imádkozzunk hazánkért. Hallgasd meg könyörgésünket, amikor eléd hozzuk a körülöttünk élő emberek gondjait és örömeit.
Különösen azokért kérünk, akiket a koronavírus-járvány érint:
- azokért, akiket a vírus megfertőzött
- azokért, akik életüket vesztették a járványban
- azokért, akit attól félnek, hogy elkapják a fertőzést
- a mozgásképtelenekért, az idősekért és a szociális otthonok lakóiért
- az orvosokért és a betegápolókért
- a hatóságokért, járványügyi szakemberekért és mentősökért
- mindazokért, akik a megelőzés és a gyógyítás útjait keresik.
Kyrie eleison! Christe eleison! Kyrie eleison!
Liturgia-magyarázatok
A virágvasárnapi liturgiának a bencés szerzetesközösség által énekelt gregorián és népénekes tételei itt tölthetők le. Akár énekléssel, akár dúdolással, akár a szövegek olvasásával is bekapcsolódhatsz a liturgiába. És az éneklést, dúdolást... a közvetítés után sem okvetlenül fontos abbahagyni.
Liturgia-magyarázatok
Antal atya virágvasárnapi prédikációja
Krisztus szenvedése nyitja meg előttünk Isten Országának ajtaját, a szenvedés szükséges feltétele a dicsőségnek. Ez határozza meg Krisztus követőinek sorsát is. A most hallott szenvedéstörténet előtti fejezetben Márk a végső időről ír, és azt emeli ki, hogy a meghurcolt, ellenséges hatalmak kezébe átadott keresztény közösség mögött ott áll a szenvedő Úr, akit gyűlöltek, bíróság elé állítottak, és megkínoztak, de a szenvedések ellenére kitartott, és üdvösséget szerzett.
Aki tehát tanítványnak szegődik, az sem járhat könnyebb utat, mint amelyet Jézus maga is járt. A szenvedő keresztény közösség, nemcsak a szenvedő Emberfiára tekint föl, aki magáénak vallja azokat, akik a szenvedésben azonosulni tudnak megváltó működésével. A főpap kérdésére adott válaszával Jézus reményt is ad a reménytelen valóságban: „Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható jobbján, és eljön az ég felhőin.”
Itt, a legnagyobb kiszolgáltatottságban nyilvánul meg, hogy ez a szenvedő Jézus - a Krisztus, az Isten Fia, aki az Emberfia is. Ez tehát nemcsak ítélet, hanem az Isten világot átfogó szeretetének útja, aminek a végső pontján („csúcspontján”) ott hangzik a százados felkiáltása: „Ez az ember Isten Fia volt”, Jahve szenvedő Szolgája - Isten Fia. Ez adja meg minden keresztény közösség, valamennyiünk létének és szenvedésének értelmét is. Csak a kereszten lehet igazán felismerni, hogy kicsoda Ő.
Ötletek a csendesórából
Készítsetek elő virágzó ágakat! A csendesórában Márton testvér mesél nektek ezekről. Az online közvetítéskor legyenek ezek az ágak az asztalon, s ezekkel készüljetek arra, hogy Krisztus közétek jön.
Fogalmazzátok meg saját imaszándékaitokat, és küldjétek el a szentmise alatt a főapátság honlapjára. Henrik atya mesél a Hívek könyörgésébe való bekapcsolódás különböző módjairól.
Információk, közvetítés
