Beköszöntött az új év, az Úr kétezeregyedik esztendeje, vele a XXI. század és a keresztény időszámítás szerinti harmadik évezred. Az emberek világa ezekben a pillanatokban mintha kettészakadna: vannak, akiken úrrá lesz az félelem és az bizonytalanság, ezért hangzavarba és kábulatba menekülnek, amely tompítja, ha teljesen el nem is tudja elnyomni ezt a szorongó félelmet. Mások csendben vannak, halk reménnyel figyelik az új idő érkezését, remélve benne Isten közeledtét. Mi keresztények ehhez a másik csoporthoz tartozunk.
Krisztus egyháza immár sokadszor Szentévet hirdetett övéinek és az emberiségnek. A Szentév az egyház ajándéka akart lenni, amellyel hozzájárul Isten és az ember kapcsolatának megújuláshoz, az öröm ideje akar lenni, az örömé, hogy Isten Jézus Krisztusban közénk jött, a miénk. Arról van szó, hogy mi, az egyház közelebb kerüljünk hozzá, mélyebben befogadjuk Örömhírét, hogy a harmadik évezred küszöbén is meghalljuk "mit mond a Lélek az egyházaknak." (Jel 3,22)
Isten szándéka velünk, hogy jelenlétének visszfénye és az evangéliumi remény hordozói legyünk. Elkötelezettjei vagyunk-e ennek a szándéknak, megteszünk-e mindent Isten Országáért, keressük ezt az isteni közösséget, hogy megteremtsük a békét egymás között, környezetünkben és a világban? Ha mi keresztények, bencés szerzetesek megmaradunk az egyszerűségben, a szív jóságában és tisztaságában, ha törekszünk az emberi lélek csodálatos szépségének felfedezésére, akkor megtalálhatjuk és mindig újból megteremthetjük Krisztus által ezt a közösséget egymással és a békét nem csak "keressük, hanem utána is járunk." Közösségben lenni egymással annyi, mint szeretni és elfogadni más szeretetét, megbocsátani és elfogadni a megbocsátást. Amikor az Egyház és szerzetesközösségünk a szeretet és megbocsátás által áttetszővé válik, a tavasz frissességével törnek felszínre az evangélium virágai és ajándékai: "szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás, tisztaság." (Gal. 5,22-23). Erre lehet építeni.
Akarjuk-e egyházunk és közösségünk tavaszát a harmadik évezredre? Lelkünkben válaszoljunk rá! Mit mond a Lélek közösségünknek?
Jézus Krisztus tegnap és ma, Ő a kezdet és a vég, Ő az Alfa és az Ómega, Övé az idő, a harmadik évezred is, övé az örökkévalóság.
Krisztus arra hív minket, az Evangélium szegényeit és kicsinyeit, hogy megvalósítsuk és felragyogtassuk környezetünkben az Istentől kapott közösség és béke reményét. Ezt az egyszerűek közül a legegyszerűbbek és a legkisebbek is megtehetik, ez nincs korhoz, legkevésbé képzettséghez kötve, ez hit, remény és szeretet függvénye.
Észreveszed-e a neked hirdetett lehetőséget, boldogságod reményét? Igen, Isten boldognak akar tudni téged és mindannyiunkat. A boldogság, amit keresünk, önmagunk alázatos odaadásában rejlik.
Jézus Krisztus tegnap és ma, a harmadik évezred, az új század és az új év első napján ugyanaz. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké. Ámen.