Urunk megjelenése

Pannonhalma, 2002. január 6.
Mt 2,1-12

Kedves Fiúk!



A mai nap, Urunk megjelenésének ünnepe a keresztény kelet Karácsonya.
A keleti egyházak ezen a napon ünnepelték Isten dicsőségének megjelenését minden nép előtt.
Így ez az ünnep köti össze kelet és nyugat hagyományát. A kelet szenvedélyes bölcsesség keresése, és a nyugat racionális, tudás központú beállítottsága találkozik. Hallgatni az álmokra, szívünk vágyaira és megtalálni az egyetlen, konkrét járható utat; faggatni a szívünket és a tanulmányozni a csillagokat, ez a két beállítottság itt van együtt, egyszerre.

Az evangéliumban szereplő napkeleti bölcsek azért indultak útra, mert csillagot láttak. Talán babiloniai asztrológusok lehettek, álomfejtők, csillagkutatók.
A népi vallásosság, mivel három adományt hoznak, három személynek tartja őket, háromkirályoknak nevezi el őket.

A mai üzenetet személyük és ajándékaik hordozzák!

A három a beteljesedés, a tökéletesség száma. A korabeli filozófia az embert is három összetevőből magyarázza: test, lélek és szellem, ezek hordozzák az emberben az életerőt, az érzékelést és a gondolkodást, mondották.
A háromkirályok történetükkel, ajándékaikkal emberré válásunk, emberségünk kibontakozásának szimbólumai.
A művészet is amikor megformálja az alakjukat a teljes embert akarja bemutatni rajtuk!
Az egyik ősz szakállú öregember, a másik egy fiatal lovag a harmadik pedig egy fekete arcú. Az idős kor élettapasztalata és bölcsessége, a fiatalság életereje és az árnyék, az ember életének sötét oldala, a tudat alatti is látható rajtuk! Ők mindannyian útra kelnek, együtt akarnak találkozni az istenemberrel, hogy a találkozás átalakítsa őket, ember-voltuk kiteljesedjék.
Ez a gazdag szimbolikus értelmű történet arra figyelmeztet ma minket, hogy emberként állandóan úton vagyunk, a lelkünk egén felbukkanó csillagok, szívünk vágyai hajtanak minket előre.
Célok felé törekszünk, talán ti most leginkább érettségi, felvételi, diploma, kapcsolatok, végül talán család.
De arra is törekszünk, hogy bensőnk tisztuljon: rendezettebb, a társaimmal kiengesztelődött, békés ember legyek; megtanuljak imádkozni és érezzem Isten akaratát; szeretnénk elérni, hogy lelkiismeretünk szavára tudjunk hallgatni.

Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a három királynak nincs térképe, nincs iránytűje, nem tudják előre biztosan a célt, hanem egész útjuk egy nagy kutatási folyamat. Az is cél, hogy ne add fel a keresést!

Nincs térkép, nincs iránytű! Leginkább szívük megsejtéseire, vágyaik csillagára hagyatkozhatnak.
Amikor azt kutatod, hogy hol a helyed a világban: fontos ismernek szíved, mély, őszinte, hiteles, Istentől jövő vágyait.

Igaz nincs térkép, nincs iránytű, de mégis a vágyak csillagán túl, van azért még két fontos útbaigazító mozzanat: az emberek és a könyvek.
Az úton igazi eligazítás és támasz a jeruzsálemi bölcsek megélt élettapasztalata: Tőlük tudják, meg, hogy Betlehemben kell keresni a messiást. A bölcsek a könyvekben olvasták, hogy Betlehem lesz az a hely, ahonnan várható "a fejedelem, aki pásztora lesz népének".
Diák vagy és tudnod kell, hogy növekedésedhez példaképekre, eszményekre, mások megélt jó élettapasztalatára van szükséged, amely kimozdít belső zártságodból és eligazít utadon. Szükséged van arra, hogy észrevedd: a bölcsek és könyvek bátorítanak: ne becsüld le önmagadat; vedd észre "több lehetőséged van mint gondolod, hát még azok a lehetőségek melyek Isten tervében szerepelnek veled kapcsolatban."
Bizony vannak olyan időszakok az életünkben amikor szívünk megsejtései elhalványulnak, nem látjuk a csillagot. De ilyenkor sem szabad kétségbeesni! A háromkirályok is miután Heródestől megtudták a bölcsek és a könyvek válaszát látták újra csillagot és indulhattak tovább Jeruzsálemből Betlehembe.
Legyen mindig bátorságod kérdezni, kutatni, olvasni, hogy tisztuljon és egyre egyértelműbben ragyogjon vágyaid egén az a csillag.

A három királyok végülis megtalálják az Urat és ajándékokat adnak neki.

Befejezésül gondolkodjunk még el az ajándékokon: arany, tömjén és mirha.

Az egyházatyák szimbolikus jelentést tulajdonítanak az ajándékoknak:
Irenaeus azt írja, hogy az arany a gyermek királyi méltóságára utal, a tömjén istenségének szól, és a mirha pedig már a bölcsőnél jelzi kereszthalálát.

Karl Rahner mondja,
hogy az arannyal legdrágább kincsünket: szeretetünket adjuk át neki;
a tömjénnel (fölfelé emelkedő füstje vágyainkat jelzi): a vágyainkat bízzuk rá;
és a mirhával (az ókor a halottakat balzsamozza be vele): fájdalmunkat hozzuk hozzá.

Szeretetünk, fájdalmunk és vágyaink, mindaz amik vagyunk, amik voltunk és amivé válni szeretnék legjobb helyen a Krisztusnál van!

A három király más úton tér vissza Betlehemből hazájába, mert a találkozás élménye megváltoztatta őket.

Mi is azért ünnepeljük ma Urunk megjelenésének ünnepét, hogy a mai találkozás (az áldozás) élménye bátorsággal töltsön el bennünket: Isten irányít minket, van terve az életünkkel és ha ráhagyatkozó lelkületű emberek vagyunk, dicsőségének fénye felragyog rajtunk.

Ámen!