Pannonhalma,
2002. szeptember 29.
Hallva, hogy a názáreti Jézus
közeledik, elkezdett kiáltozni: "Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!"
Jézus megkérdezte: "Mit
tegyek veled?" "Mester - kérte a vak -, hogy lássak."
Jézus így szólt hozzá:
"Menj, a hited meggyógyított." Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.
jézus mindig azt akarja,
hogy lássunk: a bűneinket, és hogy Isten őt küldte, hogy elvegye a bűnöket.
Lelki vakságunkat is.
Ehhez le kell csendesíteni
az indulatokat.
Máskor pedig fel kell
korbácsolni őket.
Az indulat cselekvésre
ösztönöz. Ha túl sok van belőle és túl ellenséges, az is bénít. Ha túl kevés
van...
Amikor ellene fordul az
indulat, csendesíti. Amikor indulatmentes önteltség van, felkorbácsolja.
Házasságtörő asszony:
lecsendesít. Jézust tőrbe akarják csalni. Vakká teszi őket az indulat. "Az
vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való. Majd ír a porba. Az elmélkedés, a
befelé fordulás csendjét teremti meg.
Mai evangélium létrehoz.
Felnéznek Jézusra, el akarják fogadni szavait, de vélt szentségük hite vakká
teszi őket.
Jézus bevezeti őket egy
történet világába, ahol éppen hamis nézőpontjuk, szentségük tudata fogja
indulatossá tenni őket. Nekik nem csendre, nem befeléfordulásra van szükségük,
hanem haragra: "Hol van az testvér, aki megígérte és mégsem ment ki. Halál fia
az ilyen."
Ugyanezt az indulatot
látjuk felébredni Dávidban: "Amint igaz, hogy az Úr él: az az ember, aki ilyet
tesz, az a halál fia.
A bárányt négyszeresen vissza
kell fizetnie, amiért így tett, és nem volt kímélettel."
Csak ebben a pillanatban
tudja Jézus megfordítani az indulat irányát, pontosan úgy, ahogy Nátán: "Magad
vagy ez az ember!
Sokszor gondoljuk, hogy
minden farizeus eleve Jézus ellensége volt. Biztos, hogy nem így volt. Ezt az
indulatátfordítást csak akkor lehet megtenni, ha felnéznek az emberre:
A szelíd vakokkal, a szelíd
fafejekkel talán a legnehezebb.
De bízhatunk, Jézus velünk
sem adja fel.
Nádai Fidél OSB