Pannonhalma,
2002. szeptember 29.

Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: "Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!"
Jézus megkérdezte: "Mit tegyek veled?" "Mester - kérte a vak -, hogy lássak."
Jézus így szólt hozzá: "Menj, a hited meggyógyított." Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.
jézus mindig azt akarja, hogy lássunk: a bűneinket, és hogy Isten őt küldte, hogy elvegye a bűnöket.
Lelki vakságunkat is.
Ehhez le kell csendesíteni az indulatokat.
Máskor pedig fel kell korbácsolni őket.
Az indulat cselekvésre ösztönöz. Ha túl sok van belőle és túl ellenséges, az is bénít. Ha túl kevés van...
Amikor ellene fordul az indulat, csendesíti. Amikor indulatmentes önteltség van, felkorbácsolja.
Házasságtörő asszony: lecsendesít. Jézust tőrbe akarják csalni. Vakká teszi őket az indulat. "Az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való. Majd ír a porba. Az elmélkedés, a befelé fordulás csendjét teremti meg.
Mai evangélium létrehoz. Felnéznek Jézusra, el akarják fogadni szavait, de vélt szentségük hite vakká teszi őket.
Jézus bevezeti őket egy történet világába, ahol éppen hamis nézőpontjuk, szentségük tudata fogja indulatossá tenni őket. Nekik nem csendre, nem befeléfordulásra van szükségük, hanem haragra: "Hol van az testvér, aki megígérte és mégsem ment ki. Halál fia az ilyen."
Ugyanezt az indulatot látjuk felébredni Dávidban: "Amint igaz, hogy az Úr él: az az ember, aki ilyet tesz, az a halál fia.
A bárányt négyszeresen vissza kell fizetnie, amiért így tett, és nem volt kímélettel."
Csak ebben a pillanatban tudja Jézus megfordítani az indulat irányát, pontosan úgy, ahogy Nátán: "Magad vagy ez az ember!
Sokszor gondoljuk, hogy minden farizeus eleve Jézus ellensége volt. Biztos, hogy nem így volt. Ezt az indulatátfordítást csak akkor lehet megtenni, ha felnéznek az emberre:
A szelíd vakokkal, a szelíd fafejekkel talán a legnehezebb.
De bízhatunk, Jézus velünk sem adja fel.

Nádai Fidél OSB