Ellul, Jacques

Amikor a magyar olvasó – három évvel a francia megjelenés után és tizenhárom évvel keletkezése után – kézbe veszi Jacques Ellul posztumusz művét, a benne foglalt gondolatok már a keresztény teológia iszlámmal kapcsolatos reflexiójának tág és meglehetősen polarizált kontextusában nyerik el értelmüket. A szerző arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, megfelelnek-e a valóságnak azok a közhelyek (nevezetesen: hogy mindannyian „Ábrahám fiai”, mindannyian „monoteisták” és „könyvvallás hívei” vagyunk), amelyekre hivatkozva a keresztények számára esetleg túlontúl leegyszerűsödik és elodázódik az iszlám vallás megértésének sürgetése és vele való párbeszéd valóságos alapjainak kutatása.

A könyv itt vásárolható meg.

Ricœur, Paul

„A halál valóban az élet vége abban az időben, amely közös számomra, aki élek, és azok számára, akik majd túlélnek engem. A halálon túli élet a többiek. […]az élet iránti szeretet átvitele a másikra. Szeretni a másikat, aki engem túlél. […] A bizalom a kegyelemben. Semmi nem jár nekem. Semmit nem várok önmagam számára; semmit nem kérek; lemondtam – próbálok lemondani! – a követelésről, a követelőzésről. Azt mondom: Isten, azzá teszel, amivé akarsz. Talán semmivé. Elfogadom, hogy többé nem leszek. Akkor feltámad egy másik reménység, amely más, mint a továbblétezés iránti vágy.”

Henry, Michel

„Kiindulva azokból a fenomenológiai szövegekből, amelyek azt írják le, ami vagyok, azt mondhatjuk, hogy az első megkérdőjelezhetetlen állítás az, hogy élő vagyok. Hogy ezt képesek vagyunk elfelejteni, az a világ elképesztő ideológiai behatását bizonyítja, amely igyekszik elhitetni velünk, hogy semmi más nincs rajta kívül, hogy az emberek empirikus egyedek, egyszerű neuronális elrendeződések – pedig egy neuron nem érez semmit! […] Márpedig élőként tapasztalom magam, még akkor is, ha például ebben a pillanatban nem szentelek ennek elég figyelmet. Ezt a tényt sohasem láthatom, nem is gondolhatom, és nem is tehetem valamiféle világi ténnyé.”

A könyv itt vásárolható meg.

Marion, Jean-Luc

„A festészet kérdése nem elsősorban és nem kizárólag a festőkre tartozik, azt pedig még kevésbé állíthatjuk, hogy az esztéták ügye volna. A festészet kérdése nem más, mint a láthatóság kérdése, és ezért mindenkit egyaránt érint – közös érzékelésünk, vagyis egyáltalán az emberi érzékelés problémája rejlik benne. Valójában persze inkább azt kellene mondanunk, hogy nem mindenkit érint, hanem csak azokat, akik számára a látás távolról sem magától értetődő dolog; a filozófia kétségkívül ezért időzik el szívesen a festészet kérdésénél. Napjainkban a filozófia egy lényegi formát öltött magára: a fenomenológiát; a fenomenológia viszont csak azért tűzi ki célul a dolgokhoz való visszatérést, mert mindenekelőtt arra vállalkozik, hogy meglássa azt, ami adja magát – azt, ami adódik. A festmény kitüntetett láthatósága így a fenomén egy kiváltságos esetévé válik, ami azt is jelenti, hogy az általában vett fenomenalitás felé is utat nyithat.”

Kis reménytan

Moltmann, Jürgen

(A névre kattintva további információk érhetők el a szerzőről.)

„Az apokaliptikus fantázia mindig izzó szenvedéllyel festette meg Istennek az Utolsó Napon végrehajtandó nagy világítéletét. […] E képek kétségtelenül apokaliptikusak, de vajon keresztényiek-e? E kérdésre nemmel kell felelnünk; a keresztény jövővárás ugyanis nem a végre irányul – ennek az életnek a végére, a történelem vagy a világ végére –, hanem a kezdetre: az igazi élet kezdetére, Isten országa kezdetére és mindenek újjáteremtésének kezdetére, ami majd megadja a dolgok maradandó alakját.ˮ
A könyv itt vásárolható meg.

Gánóczy Sándor

“A trienti tanrendszert messzemenően meghatározó antiprotestáns szemlélet néhány évtizede sok területen jelentősen elveszítette aktualitását. Ezért a jelenlegi katolikus teológia – a modern egzegézis felekezeten átívelő eredményeitől is ösztönözve – a trienti rendszer átfogó és építő újragondolásán fáradozik. Bevezetésünknek elsősorban ezt a kutatási irányt kell figyelembe vennie, amely a legutóbbi egyetemes zsinat szellemében a konkrét közösségi megvalósítás, az istentisztelet és a tanúságtétel szerepének fontosságát is kiemeli.

Könyvünk nem csupán be-vezetés kíván lenni a témába, hanem az alakulóban lévőhöz való oda-vezetés is.”

A könyv itt vásárolható meg.

A katolikus egyház alkotmányáért

Haag, Herbert

Herbert Haag (1915–2001) svájci katolikus teológus, aki majd húsz éven át volt a tübingeni katolikus egyetem teológiai karának ószövetségi egzegézis professzora. Könyve nem sokkal halála előtt jelent meg a Herder Kiadónál. Haag itt azt a kérdést vizsgálja, hogy nem kellene-e sok szempontból új alapelveket („alkotmányt”) bevezetni a katolikus egyházban. Mindenekelőtt az egyház szervezeti felépítését, a hagyomány szerepét, a klerikusok (hierarchia) és laikusok viszonyát, a kötelező papi cölibátus kérdését, a tanításhoz való jogot, az elöregedés okait, a nők szerepét és az emberi jogok helyzetét vizsgálja a katolikus egyházban. Haag radikális gondolatait nem egyszerűen elfogadni vagy elutasítani kell, hanem az egyházról és annak helyzetéről alkotott vélekedésünkben szem előtt tartani.

A könyv itt vásárolható meg.

Tanulmány a liturgikus mozgalom és a (poszt)modernitás viszonyáról

Grillo, Andrea

„A rítussal szembeni ellenállás minden formája – amiképp a hozzá fűzött vak remény is – nem más, mint a századunkban kialakult, teljesen új helyzet tükre: az általános gyökérvesztés, a végeláthatatlan hagyományok megszakadása és csaknem mindenfajta rítus hanyatlása. A rítus válságának láttán a teológia azt gondolta, hogy a múlttal szembeni önigazolásképpen rövid úton keres megoldást: a rítus válságára úgy kívánt reagálni, hogy nem törődött vele, és mondta a maga igazságát a rítustól függetlenül vagy egyenesen annak ellenében. Így tudta (vagy akarta) elkerülni a rítussal való számvetést, mintha csupán egy immár (kétségtelenül) letűnt világ öröksége volna, és ezzel saját identitását a rítusoktól megszabadított kereszténységre cserélte.”
A könyv itt vásárolható meg.

Keresztény ókor, romanika, gótika

Söveges Dávid

A Fejezetek a lelkiség történetéből 1993-as első megjelenése eseménynek számított a magyar nyelvű teológiai könyvkiadásban. Söveges Dávid könyvének újbóli közreadásával szeretnénk továbbra is elérhetővé tenni ezt a szubjetivitásában is megkapó és iránymutató munkát. Megőriztük a szerző sajátos nyelvezetét, amely – helyenként meglepő fordulataival, mondatfűzésével – a gondolat elválaszthatatlan részét képezi.
Azt reméljük, hogy a Fejezetek a lelkiség történetéből Napjaink Teológiája sorozatunkban találja meg igazi szövegkörnyezetét.

„Mi tehát a lelkiség? A hit megnyilvánulása az életben. A hit ugyanis nem lehet pusztán belső magatartás, annak kifelé is meg kell nyilvánulnia tetteinkben. A lelkiség, vagyis Isten Lelkének bennünk való élete történetileg alakul, változik.”

„A középkor elnevezése – media aetas, aevum medium – a humanistáktól ered. Ők érezték úgy, hogy a klasszikus ókor után most jön egy újjászületés: a reneszánsz, és ami a kettő között volt, az a középkor. Sötét és barbár. A középkor viszont nem érezte magát középnek. Ők Szent Ágoston nyomán úgy érezték, hogy a világ utolsó korszakában élnek, ami Krisztussal kezdődött és a világ végén a paruziában fog véget érni. A keresztény ókor egyenes folytatásának tudták magukat. Elég nehéz is attól megkülönböztetni a lelkiség terén. A világ végét folyton várták, talán másként, mint a keresztény ókor, ahol felhangzott még a Marana ta: Jöjj el, Uram! A középkor inkább félelemmel tekintett előre az ítélet felé.”

Lafont, Ghislain

„Könyvem címében a „elképzelni” szó szerepel, de beszélhetnék itt „utópiáról” is – és ezek a szavak egyáltalán nem irreálisak, ha Jézus Krisztus Egyházának tett ígéretein alapulnak.” „Miben reménykedhetünk jelenleg az egyház, s főleg az Evangélium jövőjét illetően? Talán jó, hogy nem igazán tudjuk, mi vár ránk a közeljövőben, mert így még jobban átadhatjuk magunkat a reménységnek. Gyakran mondják, hogy a jövő Isten kezében van. Ugyanakkor Isten az ember individuális és történelmi szabadságát a leginkább tiszteletben tartó Lény. Elfogadja, hogy az emberek lassan értik meg az idők jeleit. Hagyja, hogy döntéseik megteremjék többé-kevésbé jó, sokszor csodálatos, néha pedig romlott gyümölcseiket. Megadja nekünk a kegyelmet, hogy szembenézhessünk a kedvező, vagy éppen vigasztalan helyzetekkel. A különféle események vagy a sugallatára fogékony emberek által utakat javasol, de semmit sem kényszerít ránk. Másrészt Isten jelen van az egyház és a társadalom valamennyi szintjén. Még ha bizonyos területeken minden rosszul megy is, Isten akkor sem változtat erőszakosan a dolgok menetén. Másutt férfiak és nők mélyen evangéliumi nyomokat hagynak, Isten pedig segíti és kíséri erőfeszítéseiket. Tehát bármilyen legyen is a jövő egyházi arculata, mindenképpen összetett lesz, amit ellentétek feszítenek, s ami a közelebbi és a távolabbi múlttól függ, s azoktól az emberektől is, akiknek az egyház legfelső vagy legalsó szintjein kell majd cselekedniük. De úgy vélem, mindenekelőtt virrasztó magatartásra van szükség a részünkről.”

A könyv itt vásárolható meg.

A Jézus-tisztelet történeti gyökerei

Hurtado, Larry W.

„A Jézus iránti tisztelet példátlan, olyannyira jelentős és meghökkentő történelmi jelenség volt, hogy megismeréséhez több erőfeszítésre van szükség, mint amennyit általában szánnak rá. Ahogy nem tarthatjuk pogány hagyományok hatására létrejött kései, evolúciós fejlődésnek, úgy nem intézhető el azzal sem, hogy Jézusnak fő helyet utalunk ki Isten mellett a teremtésben, a kormányzásban és a világ megváltásában. Bár egyetértek azzal, hogy a Jézusról keringő hírek központi szerepet játszottak a kora keresztény Jézus-tisztelet kialakulásában, mégis az a véleményem, hogy az első zsidó-keresztények Jézus-tisztelete sokkal jelentősebb lépés volt, mint ahogy azt Bauckham és Eskola nézeteinek teológiai következményei sugallják.”

A könyv itt vásárolható meg.

Collins, John J.

„Az utóbbi néhány évtizedben a bibliakutatás terén bekövetkezett változások nagyjából a posztmodernizmust tükrözik. A korábbi uralkodó paradigma felbomlott, és most »peremvidékről érkező hangok« élénk kórusa hallatszik. A posztmodern elmélet azonban csak szerény szerepet játszott ebben a fejlődésben. Nem az iránt érdeklődöm, milyen a posztmodern elmélet fogadtatása, hanem a bibliatudományt átjáró uralkodó áramlatok érdekelnek, amelyek gyakran a posztmodern atmoszféráról hoznak hírt, még ha nem hatják is át annak elméleti alapjait.”

A könyv itt vásárolható meg.

Közelítések Pál apostol örökségéhez

Simon T. László

„»Szívesen nektek adtuk volna nem csak Isten evangéliumát, hanem az életünket is, mert annyira megszerettünk benneteket« (1Tessz 2,8). Figyelmünk elsősorban nem a Pál által hirdetett evangélium tartalmára irányul, hanem az Apostol igehirdetésének mikéntjére. Pontosabban arra, hogyan állította életét Pál az evangélium szolgálatába. Mégsem Pál-életrajz, amit kézhez kap az olvasó. A jelen írás az életrajzi rekonstrukció és a Pálnál körvonalazódó teológiai reflexió rendszerezése közé sorolandó. Az Apostol örökségét megközelítve nem végérvényes válaszok megfogalmazására törekszik, hanem a problémák iránti érzékenységet kívánja ébren tartani. […] Ez a feladat, mondhatnánk, egy misztikus tér tágasságába invitál bennünket. Itt azonban az is elénk tárul, hogy paradox módon éppen Pál apostol legszemélyesebb tapasztalata az, amelyről Az apostolok cselekedetei révén az Újszövetség legrészletesebb beszámolói rendelkezésünkre állnak. Ez a bőség pedig újabb teret nyit meg előttünk: az újszövetségi kánon alkotta univerzumot, ahol az apostoli örökség keresztény recepciójának első nyomai is kirajzolódnak.”

Hamman, Adalbert-G.

„Nem szabad tehát az Atyák korát idealizálni, sem pedig azon mód áthelyezni a mai világba; a társadalom, a kultúra, a nyelv, a mentalitás, egyszóval minden megváltozott. A távolság, amely minket tőlük elválaszt, jelentős, azonban távolról sem áthidalhatatlan. A jelen útmutató éppen ennek a távolságnak az áthidalásában igyekszik segíteni, hogy lehetővé tegye a találkozást hitünk e veteránjaival és a felfedezést, hogy ők testvéreink és atyáink is egyben.”

A könyv itt vásárolható meg.

Davie, Grace

A vallások megkerülhetetlen szereplői a modern Európa politikai, társadalmi és kulturális életének. Európa viszonya saját keresztény gyökereihez, az iszlám és az új vallási mozgalmak jelenléte számos kérdést vet fel. Grace Davie olyan aktuális témákat vesz sorra, mint a történelmi egyházak és a modern világ kapcsolata, a bevándorlás vallási vonatkozásai, a fundamentalizmus, a globalizáció, a mindennapi élet vallásgyakorlata.

A Pannonhalmi Bencés Kiadó ezzel a munkával szeretne hozzájárulni a magyar valláskutatáshoz, remélve, hogy vallás és modernitás kapcsolatának szociológiai vizsgálata napjaink teológiáját is gazdagíthatja.

„Mind többen ismerik fel azt, hogy a modern Európa vallási életének mintázatai egyáltalán nem a globális prototípust testesítik meg, hanem ellenkezőleg, „kivételes esetet” képviselnek. Vagyis az európaiak lassacskán ráébrednek, hogy Európa nem azért szekuláris, mert modern, hanem mert európai. […] A túlnyomórészt egyetlen egyházhoz sem kötődő európaiak nehezen boldogulnak a vallási kérdésekkel, mert éppen szekularitásuknál fogva már alig áll rendelkezésükre az a tudás, fogalomkészlet és szókincs, amely nélkülözhetetlen, ha a vallásról akarunk eszmét cserélni.”

A könyv itt vásárolható meg.

Válogatott tanulmányok

Braulik, Georg

„»Odament az Örökkévaló sorban minden nemzethez, és felajánlotta nekik a Tórát, de egyik sem akarta elfogadni. Végül odament Izrael fiaihoz. És ők anélkül, hogy megkérdezték volna, mi áll a Tórában, nyomban azt válaszolták: Mindent, amit szólt az Örökkévaló, megteszünk és meghallgatunk.« […] Úgy vélem, Izrael válasza az ószövetségi lelkiség rövid foglalata. Izrael még nem tudja, miről szól a Tóra, még nem érti, sőt még csak nem is hallotta szavát, mégis előre kijelenti, hogy megcselekszi. Bár az elbeszélés nem állítja, hogy Izrael erkölcseiben jobb lenne szomszédainál, egyetlen vonatkozásban alapvetően különbözik tőlük: bízik Istenben. Amit Ő felajánl, csak jó lehet. Kételyek nélkül rá lehet hagyatkozni. Az ilyen cselekedet teológiai szempontból nem méltányos fizetség, hanem az előzetes hit tanúsága. Istennek minden néppel célja van. Törvényét azonban, azaz társadalmi rendjét csak ott valósíthatja meg, új közösségét csak ott alapíthatja meg, ahol az emberek készek megcselekedni akaratát. Ha lelkiségen minden fogalmi megkülönböztetést megelőzően azt értjük, hogy »az ember kész átadni magát Istennek és az Ő ügyének«, akkor e paradoxont, hogy a Tóra megcselekvése megelőzi annak meghallását, »az ószövetségi lelkiség« foglalatának nevezhetjük.”

A könyv itt vásárolható meg.

Pierre, Abbé

„Nem hagyhatjuk, hogy a lakosság széles rétegeinek elszegényedését egy mind gazdagabb kisebbség közömbös tekintete kísérje. Nem hagyhatjuk, hogy a munka és jövőkép nélküli fiatalok százezrei a betonrengetegek reménytelenségébe zárkózzanak. Nem hagyhatjuk, hogy tovább növekedjék a gyűlölet, a rasszizmus, a másiktól való félelem. Ma, amikor az emberiség történetében először a Föld egyetlen faluvá zsugorodik, az élet új osztozásra ítél vagy szólít fel bennünket. Meg kell tanulnunk együtt, testvérként élni, bármilyen legyen is a bőrünk színe vagy a vallásunk. Radikális döntés előtt állunk: vagy beletörődünk, hogy egy mind individualizáltabb és erőszakosabb, apró darabokra töredezett társadalomban élünk, vagy mindent megmozgatunk, hogy közösen egy méltányosabb, szolidárisabb és békésebb társadalmat építsünk. És ez a döntés mindnyájunkra nézve kötelező. Nem azt mondom, amit Malraux, hogy tudniillik a 21. század vagy vallásos lesz vagy egyáltalán nem lesz, hanem azt, éspedig teljes meggyőződéssel, hogy a 21. század vagy testvéries lesz vagy nem lesz 21. század!”

Varga Mátyás – Schmal Róza

Amikor mindez történt, még egyetlen híd sem volt a Dunán, Magyarországon IV. Béla király (Árpád-házi Szent Erzsébet testvére) uralkodott, és Európát a mongol hadak élén álló Batu kán csapatai fenyegették. Ezzel a mondattal kezdődik az Árpád-házi Szent Margit életét bemutató új gyerekkönyv, amely Margit személyében olyan szentet állít elénk, aki a felebaráti szeretetben, az elesettek és betegek ápolásában különösen is időszerű nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is.

A könyv itt vásárolható meg. 

Varga Mátyás – Schmal Róza

A Bencés Kiadó ezzel a kötettel olyan gyerekkönyvek kiadását kezdte el, amelyek a szentek életét teszik befogadhatóvá a kisgyerekek számára, és elmesélhetővé a kisgyermekes szülők, nagyszülők számára. Schmal Róza szép rajzai nem megkötik, hanem kinyitják a képzeletet.

Pierre, Abbé – Leonir, Frédéric

Bár Magyarországon igen kevéssé ismert, hazájában – a közvéleménykutatások szerint – Abbé Pierre hosszú évek óta a legnépszerűbb franciák élmezőnyében szerepel.
Népszerűbb, mint Jean-Paul Belmondo, a legendás Cousteau kapitány, vagy akár Zinadine Zidane. A „Vox Populi” már életében kanonizálta, így válhatott a mai francia társadalom szentjévé. De mi lehet az, ami több mint fél évszázad óta ennyire megragadja és vonzza az embereket? Gazdag életpályája óriási távolságokat ível át. Harcos aktivista, aki
habozás nélkül kiáll az otthontalanok ügye mellett, és szelíd bölcs, akinek legbensőbb
meggyőződése, hogy az Isten Szeretet, s hogy életünk értelme az, hogy megtanuljunk szabadon válaszolni erre az isteni szeretetre.

A könyv itt vásárolható meg.

Pierre, Abbé

Abbé Pierre húszéves kora óta feljegyezte és gondosan megőrizte gondolatait, kérdéseit.
Mi ebben a könyvben gyűjtöttük össze őket: csak itt szólal meg első személyben.
Kilencvenéves is elmúlt, amikor e könyvet írta, mégsem veszített semmit indulatából.
Soha nem szűnő lázadni tudása miatt ez az életút valódi meghívásként hat.

A könyv itt vásárolható meg.