2021. március 21. – november 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

Időszaki kiállítás a Főmonostori kiállítótérben


Kutatók:
              A ...NYITOTT MÚZEUM... tudós közössége a Néprajzi Múzeum szervezésében működő kutatócsoport (2015–2018). A Láthatatlan                                                     spektrumok kiállításban részt vevő kutatók Foster Hannah Daisy, Gadó Flóra és Frazon Zsófia. Külön köszönet: Toronyi Zsuzsanna.

Alkotók:               Albert Ádám, Gosztola Kitti, KissPál Szabolcs, Lepsényi Imre, Salát Zalán Péter, Tranker Kata, Villányi Csaba
Kurátor:               Frazon Zsófia, Gadó Flóra

A tárgyak csillogása a felület, az anyag és a fény metszéspontjában jön létre. Van, ami ebből emberi szemmel látható, és van, ami csak mikroszkóppal. A gyűjtemények „csillogása” a tárgyak, a tudás, a gondolkodás és az emlékezet metszéspontjában képződik. Van, ami ebből raktárakban, kincstárakban vagy egy kiállításon megtapasztalható, és van, ami csak kutatással tárul fel. A tudományos és a művészi kutatás egymással hangolható gyakorlatok: a módszerek, a tudások és az érzelmek mindkettőben szerepet játszanak, de kifejezési formáik eltérőek. A tudós szövegekkel, a művész inkább képekkel foglalkozik. De mindkettő számára fontos a kíváncsiság, a nyitottság és a felfedezés ereje. A Láthatatlan spektrumok együttműködés és dialógus eredménye. Terepe a Pannonhalmi Főapátság többszáz éves gyűjteménye (múzeum, könyvtár, levéltár, iskola); gondolati tere pedig a bencés közösség tudása és emlékezete, amely az idő, a tér és a szerzetesi tapasztalat ma is változó világa.

A láthatatlan spektrumok kifejezés Palatin Gergely (1851-1927) tudományos szövegében olvasható. A fényképező szerzetesként is ismert győri, majd pannonhalmai fizikatanár Jedlik Ányos tanítványa volt, és olthatatlan kísérletező kedvvel fordult a fény és optikai vizsgálatok felé. Fogalmai a tárgyak felületén létrejövő fényhatás látható és láthatatlan részeire utalnak. Arra, ahogy átléphetünk egyikből a másikba. A láthatóból a láthatatlanba, és vissza. „A csillogó tárgyak tükröző felületén sokszor látható finom karczolatok napfényben szivárványszíneket játszanak” – írja egy helyen. A karcolatok azonban csak mikroszkóp alatt látszanak, anélkül csak a szivárvány és a csillogás érzékelhető. Egy illúzió, egy optikai jelenség.

A karcolat, az optikai rács, a fénytörés és a spektrum tudományos fogalmai azonban intellektuális, művészi és érzéki világra fordíthatók: a tudós-kutató és a művész-kutató költői allegóriájaként. Akik láthatóvá tehetnek könyvtári kéziratok mögött megbúvó szerzeteskaraktereket; akik rákérdezhetnek a gyűjteményi tudás spirituális, teológiai és tudományos feszültségeire; akik aktiválhatnak elfeledett tárgyakat, kollekciókat és történeteket -- a gyűjtemény és a lokális emlékezet mélyéről. A láthatatlan spektrumok kifejezés finoman felsejlik a művészi kutatásokból született munkákban is, de a kiállítás vizuális világát is inspirálta.

Frazon Zsófia

Kiállító művészek

Villányi Csaba – Salát Zalán Péter - Travail de bénédictin - Travail long et pénible, qui exige de la patience
Tranker Kata - Pannónia hármas halma
Albert Ádám – Lepsényi Imre - The Taxonomy of Understanding Things
Gosztola Kitti - Ut fringilla
KissPál Szabolcs - Nyissátok ki a kaput!

Támogatónk:

 

2021. március 21.

Vendégségben az Úr asztalánál
Időszaki kiállítás a Főapátság szakrális kincseiből

A Pannonhalmi Főapátság látogatói ezer év történelmén átvezető utazásban vehetnek részt, amikor felkeresik a monostort. Útjuk a monostor szíve felé térben egyre beljebb, időben pedig egyre régebbre vezet, míg a bazilikában elérnek a 13. és 12. századi templomhoz, majd hazánk és a főapátság történelmének kezdeteihez, a Szent István-i alapokhoz. A templomba bevezető 19. századi folyosón még a templom meglátogatása előtt a kincstár termében arra nyílik lehetőségük a látogatóknak, hogy spirituális-történelmi utazásukat művészet- és egyházi kultúrtörténeti szempontból elővételezzék, illetőleg elmélyítsék.

A kincstár termében a főapátság gyűjteményeinek különleges, új metszetét mutatjuk be. A gyűjtemény címe szerint (Vendégségben az Úr asztalánál) a 2020-as és 2021-es főapátsági kulturális-spirituális évadhoz kapcsolódik, amelyek hívószava a vendégség és az emlékezet. Valójában e két fogalom metszetében áll az eucharisztia ünneplése. Emlékezés Isten legnagyobb szabadító tettére, Krisztus halálára és feltámadására, és belemerülés abba a szent vendégség tapasztalatán keresztül. A kiállításon látható liturgikus tárgyak, szent edények az ünnepi lakoma felszerelési eszközei.

A főapátság új kiállítása olyan alkotásokat tár a látogatók elé, amelyek anyagi értéke, magas esztétikai színvonala, stílusbeli változatossága a főapátság minden vendége számára maradandó élményt nyújt. Az itt kiállított művek méltók az európai kulturális örökség gazdagságát megillető tiszteletre, és magas szinten reprezentálják az elmúlt évszázadok keresztény gondolkodásmódjának megjelenítését a különböző korstílusok és stílusirányzatok világában.

Kurátor: Szikra Renáta

Támogatónk:

2021. március 21. – november 11.

„Dulcis memoria dans vera cordis gaudia”
Időszaki kiállítás

Helyszín:                Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtára

A kiállítás címe egy Clairvaux-i Szent Bernátnak tulajdonított himnuszból kiragadott szövegrész (emlékezni rád a szívnek szent örömet ád) kitágítja a kulturális évad témáját (Emlékezet) megengedi, hogy az emlékezésre, mint az Isten és ember, ember és ember kapcsolatának egyik alapvető jellemzőjére szent és profán értelemben egyszerre gondoljunk. A kiállításon a „szentre” emlékeztető szövegeket őrző Biblia, missale, himnárium, martirológium… mellett helyet kapnak a profán emlékezet tárgyiasult megnyilvánulásai: naplók, önéletírások, visszaemlékezések, levelek, krónikák, emlékkönyvek és díszkiadványok.