Hogyan tanították a fizikát másfél évszázaddal ezelőtt? Milyen eszközökkel vizsgálták a fény, az elektromosság vagy éppen a gravitáció törvényeit? Ezekre a kérdésekre is választ adhat a Pannonhalmi Főapátság Fizikumában őrzött gyűjtemény tudományos feldolgozása, amely 2026 őszén új szakaszába lépett. A különleges tudománytörténeti gyűjtemény eszközeit most részletesen felmérik és tüzetesen megvizsgálják a szakemberek.

A gyűjtemény ma is őrzött darabjai többnyire száz évnél régebbiek, néhány közülük pedig másfél évszázados. A Fizikum azonban nem egyszerűen eszközgyűjtemény. Az 1878-ban kialakított terem kifejezetten a fizika oktatását szolgálta, elsősorban a tanárképzésben. Ezt a terem építészeti kialakítása is mutatja. Az egyik ablak acéltábláján ma is látható a nyílás, amelyen keresztül a heliosztát mozgatható tükrével a napfényt a terembe irányították. Így akár többórás optikai kísérleteket is végezhettek.

Az idők folyamán a gyűjtemény a kor tudományos oktatásának legkorszerűbb eszközeivel gyarapodott. A pannonhalmi fizikaoktatásban Jedlik Ányos és tanítványa, Palatin Gergely között különleges folytonosság rajzolódik ki. Jedlik kísérletező, eszközépítő szemléletét követve Palatin 1881-től haláláig, 1927-ig természettant tanított a főiskolai tanárképzőn, és maga is készített, továbbfejlesztett műszereket. Eszközei és feljegyzései egy tanári műhely mindennapjait őrzik: megmutatják, hogyan vált a fizikai jelenség bemutatható kísérletté, majd tananyaggá.

Palatin számára a Fizikum tanterem és alkotóműhely is volt: a megvásárolt tanszerek mellett saját készítésű vagy továbbfejlesztett eszközöket is használt. Az 1870-es években készült eredeti szekrényekben ezek a műszerek ma is egymás mellett sorakoznak, és velük együtt egykori kísérletek, mérések és tudományos felfedezések történetei is megelevenednek.

A most zajló revízióban a Pannonhalmi Főapátság, az ELTE, a HUN-REN és a Magyar Mikroszkópos Társaság szakemberei vesznek részt. A munka az itt őrzött műszerek tudományos azonosítására és korszerű dokumentálására irányul, és segít jobban megérteni, hogyan tanították és kutatták a fizikát mintegy 150 évvel ezelőtt. A revízió egyúttal a tárgyak állapotának felmérését és hosszú távú megőrzésük megtervezését is szolgálja.

Palatin kíváncsisága jóval túlnyúlt a tanterem falain. Feljegyzéseiben gondosan dokumentálta méréseit és kísérleteit, miközben az optika, a fényképezés, a röntgentechnika és a meteorológia felé is ugyanazzal a figyelemmel fordult. A pannonhalmi apátság telefon- és villamoshálózatának tervezésében is részt vett. Szerzetesi, tanári, fizikusi és fotográfusi munkáját a pontos megfigyelés és a tudás továbbadásának igénye kapcsolta össze.

A gyűjteményben olyan izgalmas tárgyak maradtak fenn, mint egy rendkívül érzékeny iránytű, ingák és sztereoszkópok. Utóbbiakba egy-egy képpárt helyezve térbeli képet láthatunk. Palatin finom optikai rácsai, precíziós mérőeszközei és saját fényképezőgépe is megtalálhatók a Fizikumban. Különösen figyelemreméltó az 1897-ben saját kezéről készített, rendkívül jó minőségű röntgenfelvétele. A kép műszaki teljesítmény és személyes dokumentum is: Palatin saját kezét tette a vizsgálat tárgyává.

A revízió eredményei a gyűjtemény feldolgozásán túl annak szélesebb körű bemutatását is segíthetik. Palatin Gergely halálának századik évfordulójához kapcsolódva 2027 februárjában kiállítás mutatja majd be a szerzetes életművét és a Fizikum válogatott különlegességeit. A most megkezdett munka egyszerre szolgálja a múlt emlékeinek megőrzését és azt, hogy a régi műszereken keresztül közelebb kerüljünk a tudomány történetéhez és az azt alakító emberi kíváncsisághoz.