A XVII. Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál művészeti programjainak mottója az emlékezet és a személyesség volt. Ahogy Dejcsics Konrád atya fogalmazott: „Az emlékezés és az emlékezetre való összpontosítás egy folyamat kezdete: a változásé és a megújulásé. Az „Emlékezet 2021”-es évében elkezdődött a Pannonhalmi Főapátság négyéves készülete, amely 2024-et, a pannonhalmi Bazilika felszentelésének 800. évfordulóját készíti elő. Az emlékezés (2021), a megújulás (2022) és a zarándoklat (2023) éve után az ünnep (2024) esztendejéhez jutunk el.”
A fesztivál négy pillére, a zene, az irodalom a spiritualitás, a képzőművészet hűen megjelent az eseménysorozatban, melyet a film tett még teljesebbé.

Zenei programok:

A zenei programok középpontjába Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága került. Liszt olyan művei szólaltak meg augusztus 27-29. között a Pannonhalmi Főapátság különleges tereiben, amelyek által a fesztivál elsősorban a modern, újító oldaláról ismertette meg a közönséggel a klasszikus zeneszerző, és amelyek méltón illeszkedtek Pannonhalma és a Dukay-életmű egységéhez.

A zenei programok művészeti vezetését 2021-ben Klukon Edit Liszt Ferenc-díjas és Zrínyi Ilona-díjas zongoraművész és férje Ránki Dezső, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész vállalta.
Klukon Edit így nyilatkozott erről: „A fesztivál három napja alatt idén öt koncerten összesen ötven mű hangzik el. A zeneművek az első hangtól az utolsóig szoros kapcsolatban vannak egymással, bár a hangversenyek önmagukban is önálló egészek. Konrád atya örömmel fogadta a programjavaslatunkat. Olyan fontos, de ritkán játszott Liszt-művek hangzanak el, mint például a Septem sacramenta, a Mise orgonára, a Requiem, vagy a kórusművek többsége. A zárókoncert érdekessége, hogy Liszt Via crucisa mellett a három zongoraművész egy-egy Dukay-szólóművet játszik el”

A rendezvény számos kiváló művészt köszönthetett fellépői között. „Megtiszteltetés számunkra, hogy Lantos István, Nemes László Norbert és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, valamint Tabajdi Ádám elfogadták meghívásunkat. Liszt idén lenne 210 éves, ennek a harmadához Dukay Barnabás tavaly már elérkezett, én a hetvenet most ősszel töltöm be” – mondja erről Ránki Dezső.

Lantos István nemcsak zongoraművészként és kamarazenészként, hanem rendkívüli rögtönző készséggel rendelkező orgonaművészként is ismertté vált. Pályája során mindemellett pedagógusként is hírnevet szerzett magának.

Tabajdi Ádám a fiatal magyar orgonaművész generáció kiemelkedő alakja, aki a párizsi Notre-Dame székesegyház orgonista gyakornokaként és a Szapporói Kitara Koncertterem rezidens orgonistájaként szerzett széleskörű nemzetközi tapasztalatokat.

Több koncerten közreműködött a szülei nyomdokaiba lépő, kimagasló tehetségű Ránki Fülöp. A fiatal zongoraművész és a Klukon-Ránki házaspár mellett a három nap során Lantos István és Tabajdi Ádám orgonaművész, valamint a Nemes László Norbert vezette Új Liszt Ferenc Kamarakórus imponáló felkészültségről és lenyűgöző szellemi-fizikai erőnlétről tettek bizonyságot.
A rendkívül választékos, az egyes darabok mély, bensőséges ismeretéről és átéléséről tanúságot tévő összeállítás az idő vertikális és horizontális dimenzióját ragadta meg.
A három hétvégi napon át egymást követő öt hangverseny, valamint a hozzájuk társuló Dante-szonáta előadás egyetlen feszes ívet alkotott, de aki csak egyet is hallott ezek közül – beleértve a világias szimfonikus költemények négykezes átdolgozásaiból válogatottat is – fogalmat alkothatott a kiválasztott mesterek spiritualitásának természetéről.

Spiritualitás:

Ahogy a pannonhalmi bencés szerzetesek mindennapjainak, úgy ad keretet az Arcus Temporumnak is az imádságok ritmusa. A Pannonhalmi Főapátság Kortárs Művészeti Fesztiválján arra hívja meg évről évre a látogatókat, hogy – a zenei, irodalmi és képzőművészeti programok mellett – kapcsolódjanak be az évezredes szerzetesi rítusba.

Egyszersmind olyan szakrális tereket nyit meg a közönség előtt, amelyek a hétköznapokon nem látogathatók. Ez is kiemeli, megkülönbözteti az Arcus Temporumot az ország többi művészeti fesztiváljától.

A bencés szerzetesek jelenléte és aktív bekapcsolódása a programba évről évre növeli az esemény iránt érdeklődők számát. „Pannonhalma nem tud csupán kulissza lenni, mintegy nemes hátteret adni, mert itt egy élő, működő monostor van. A testvérek évek óta ajánlanak fel alkalmakat, amelyeken a monostort, a gyűjteményeinket, az életünket mutatják be a látogatóknak” – fejti ki Konrád atya, a fesztivál igazgatója. Idén is több ilyen találkozásban lehetett része a látogatóknak. Az Illatmúzeumban egyebek mellett a szerzetesi gyógyászat és gyógynövényes kultúra évszázados hagyományaiba vezette be a látogatókat Márk atya. A monostor szakrális kincseit bemutató tárlaton spirituális és történelmi időutazásra invitálták a résztvevőket a Főapátsági Kincstárban.
A Cseider-völgyi Erdei Kápolnában a Szentírás fényében a kulturális évad mottóját, az Emlékezetet állította fókuszba Lőrinc testvér. Szerinte az emlékezet a hitet életben tartó dinamikus tevékenység, amelynek nem csak egyéni szerepe, hanem közösségi dimenziója is van.

Irodalmi és képzőművészeti programok:

Az irodalmi programok részeként a 100 éve született, és 40 éve elhunyt Pilinszky Jánost idézte meg a háromnapos rendezvény. A 20. század egyik legjelentősebb költőjéről dokumentumfilmekkel, költészetéről pedig összművészeti előadással emlékezett meg a fesztivál, melyen Marno János József Attila-díjas költővel is találkozhatott a közönség.
A képzőművészeti programok részeként komoly alkotóműhely bontakozott ki. Krajcsovics Éva Munkácsy-díjas festőművész kiállítása, valamint a Láthatatlan spektrumok időszaki tárlat mellett egy 28 fős, képzőművészeti hallgatókból álló alkotótábor keretében megszülető műalkotások befogadóivá válhattunk.

 

Fotók: Hajdú D. András

Támogató: