1. Amennyiben a főapátság valamely intézményében bántalmazás vagy visszaélés gyanúja merül fel, annak, akinek ilyen gyanú a tudomására jutott, a főapáthoz vagy az ilyen esetek kivizsgálására felállított védelmi bizottság (a továbbiakban: bizottság) valamely tagjához kell fordulnia. Ha a gyanú segítő, bizalmi beszélgetésben merül fel, azon kell lenni, hogy a sértett mielőbb szakszerű segítséget kérjen, és eljusson oda, hogy vagy maga jelezze, vagy hatalmazzon fel mást, hogy jelezze az esetet a főapátnak vagy a bizottság valamely tagjának. A főapát és a bizottság minden bejelentésről kölcsönösen értesítik egymást.
2. Ha a gyanú nem minden kétséget kizáróan alaptalan, a főapát vizsgálatot indít, amelyet a bizottság végez. A bizottság meghallgatja a sértettet és lehetőség szerint az ügy minden részletét felkutatja és megvizsgálja. A bizottság a sértettnek civil (büntetőjogi) jogsegélyt ad, továbbá pszichológiai tanácsadást vagy terápiát kínál fel. Igény szerint a bizottság további szakértőket vonhat be (kommunikációs szakértő, gyermekpszichológus).
   A vizsgálat megindításáról és eredményéről a bizottság tájékoztatja a terheltet. Indokolt esetben megfelelő azonnali óvintézkedések megtételét kezdeményezi a főapátnál a visszaélés megszüntetése és a hasonló esetek megelőzése érdekében. A vizsgálat eredménye alapján a bizottság mérlegeli a feljelentési kötelezettség kérdését, és javaslatot tesz a főapátnak.
3. Amennyiben a terhelt egyházi személy, a hatályos jogszabályok szerint a főapát az ügy iratait megküldi Rómába a Hittani Kongregációnak. Az eljárás egyházi jogi része a továbbiakban a Hittani Kongregáció hatáskörébe tartozik.
4. Az eljárás állásáról a sértettet a bizottság az ügymenetnek megfelelően tájékoztatja. Az eljárás során az eljárás minden résztvevője megismerheti a rá vonatkozó információkat, de más konkrét ügyről nem tájékoztat.
5. A bizottság – az ügy résztvevőinek a személyiségi jogait őrizve – más érintetteket is tájékoztathat (intézményi munkatársak, a szerzetesközösség, további érintettek).
6. A bizottság – a dokumentálás kötelezettsége miatt - a panaszról feljegyzést készít, melyet a bejelentő is és a bizottsági tagok is aláírnak. Az aláírás által válik hivatalossá a bejelentés. A feljegyzés nem tartalmazhat tiltó kötelezettségeket a bejelentő számára.
7. Az eljárás során a bizottság, vagy az erre felkért közreműködők, szakemberek igyekeznek a terheltet abba az irányba vezetni, hogy a terhelt teljes mértékben vállalja felelősségét. Amikor az elkövetővel a vádakat ismertetik, az az előírásoknak megfelelően úgy történjen, hogy a sértettek védelme maximálisan érvényesüljön.
8. Az elkövetővel folytatott beszélgetés után célszerű a pszichológus szakértőnek a pszichés státuszt rögzíteni. A bejelentő esetében a szavahihetőség vizsgálata az alaptalan vádaskodás megelőzését szolgálja.
9. Célszerű a bizottságba pszichológust/pszichiátert bevonni, a segítő beszélgetés érdekében, valamint a retraumatizáció elkerülése céljából. Lehetőség szerint a bizottság együttesen legyen jelen a meghallgatásnál, melynek helyét célszerű rugalmasan kezelni a sértett vagy sértettek érdekében

Pannonhalma, 2019. augusztus 1.

Hortobágyi T. Cirill
főapát