„Én azt hittem, hogy ti egész nap meditáltok, és ki sem jöttök a monostorból” – fordult meglepődve egy budapesti vendég a pannonhalmi jazz-teraszon fekete szerzetesi ruhában felbukkanó bencéshez. Mit jelent ma szerzetessé válni? Hogyan él a pannonhalmi közösség? Miben más a bencések élete, mint másoké?

A szerzetesek azért költöznek be a monostorba, mert mindannyian megérezték ugyanannak az Istennek a hívását, az ő közelségében szeretnének otthonra találni, és testvéri közösséget alkotva együtt követik Jézus Krisztus tanítását és életpéldáját. Az Egyházban vannak olyan szerzetesközösségek, amelyek meghatározott tanítói, szociális vagy missziós célkitűzéssel rendelkeznek. A bencések küldetésének egyik külső tevékenység sem elengedhetetlen része, mégis sokféle dologgal foglalkoznak.

A bencések ősi jelmondata: lege, ora et labora. Vagyis: olvass, imádkozz és dolgozz. Pár éve a pannonhalmi közösség így fogalmazta újra saját küldetésnyilatkozatát: „Imádság, lectio és munka köré rendezett élettel, otthonos, befogadó közösségben segítjük és hordozzuk egymást és a ránk bízottakat Krisztus követésében.”

A monostor természeti környezete, belső terei és hosszú, fehérre meszelt folyosói csendet és gondozottságot sugároznak. Hasonlóképpen a szerzetes életének is megvan a közösség által rögzített ritmusa, napirendje: tevékenyen részt vesz a közösség küldetésének megvalósításában, de folyton visszatér a csendes összeszedettség védettségébe. Lelki életében ugyanazt a figyelmet és elsőséget szeretné megadni Istennek, amit a monostor épületegyüttese sugall: a Szentírás könyveit, Szent Benedek Reguláját és más lelki írókat olvasva keresi Isten akaratát; egyéni és közösségi imádságát végezve és az eucharisztiát ünnepelve a nap kitüntetett pontjain minőségi időt tölt Istennel; szerzetes- és munkatársaival együtt azon dolgozik, hogy az apátság a jelen folyton változó kihívásai között is sokak számára otthonná, a találkozás és a töltekezés helyévé váljon.

A bencés szerzetes állandó vendég Isten házában, a monostorban. A szerzetesközösségben számos testvért kap, akikkel naponta együtt imádkozik, étkezik és dolgozik. A monostor lelkiségének fontos eleme a vendégfogadás. Az év során számos alkalommal telnek meg az apátság vendégszobái és a Szent Jakab Ház hálótermei a lelkigyakorlatra, különféle kurzusokra, kulturális eseményekre, konferenciára, esküvőre vagy keresztelőre érkezőkkel.

Pannonhalma a párbeszéd kultúráját műveli. A rend gyökerei évszázadokkal az 1054-es egyházszakadás előttre nyúlnak vissza. Ezért a bencések elkötelezettek a keresztény felekezetek közötti egység ápolása iránt, amit II. János Pál pápa 1996-os látogatásakor a pannonhalmi közösség feladataként megerősített. A főapátság a keleti és a protestáns keresztények mellett a vallásközi párbeszéd, a kortárs művészet, a kultúra és a sport felé is nyitott. Így valósítja meg Szent Benedek Regulájának előírását: Tisztelj minden embert!

A helyi hagyományok, a nyitottság és a megbízható munka gyümölcse a szerzetesek küldetését szolgáló számos lelkiségi és teológiai kiadvány, a gimnázium falai között végzett oktatás-nevelés, a környék keresztény közösségeinek lelkipásztori ellátása, a tradíció értékeit innovációval ötvöző minőségi és megbízható termékcsalád, és a természet ajándékait hasznosító gyógynövénykultúra.

Pannonhalma botanikus kertje számos védett növényfajnak ad otthont, épületegyüttesének falain minden évben többtucat fecskepár fészkel. A bencés közösség Ferenc pápa útmutatásai szerint elkötelezetten keresi a megújulás lehetőségét a fenntartható gazdálkodás, a környezetbarát energiaforrások használata és az ökológiai tudatosság terén, hogy Isten teremtésének vendégeként élhető és gondozott környezetet hagyjon hátra a jövő nemzedékek számára.

A szerzetesek belső életének és küldetésének ezt a szerteágazó valóságát a közösség fogja egybe. A monostor lakói testvérnek szólítják egymást, hiszen együtt keresik az üdvösség útját, saját gyengeségeik elfogadását, az egymás iránti türelmet és a kiengesztelődést, a sokféleségben megélt egységet. A bencések ebbe a közösségbe hívják meg a főapátság munkatársait és az iskola diákjait. A közösségvállalás egyre táguló köreiben Pannonhalma mélyen beágyazott a sokorói dombok és a Kisalföld régiójában, nemzeti emlékhelyként pedig a magyarság évezredes történelmében. Szent Márton hegyéről határainkon túl ívelő távlatok nyílnak: a monostor így kapcsolódik bele a bencés rend és a katolikus egyház nemzetközi vérkeringésébe.

A pannonhalmi bencés közösség a szerzetesi templom oltára körül imádkozva két irányba nyitott közösségre hív meg mindenkit: a bazilika tágas nagykapuja és felfelé ívelő dinamikája jelzi, hogy erről a szent helyről senki sincs kizárva, aki a szentély ónixlappal borított ablakain keresztül beáramló isteni fényt szemlélve a mennyei hazába igyekszik.