2021. május 29-én a reggeli órákban, életének 80. évében, elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze, Pannonhalmi öregdiák-társunk. A május 30-i vasárnapi diákmisében imádkozunk lelki üdvéért, hálát adva életéért, művészetéért, életművéért.
Jankovics Marcell (1941, Budapest -2021, Budapest)
1941. október 21-én született Budapesten. Apja Jankovics Marcell (1906-1970), banktisztviselő, nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949), író, politikus, ügyvéd volt. Apját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. ’56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, ott is érettségizett. 1959-1960-ban segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett dolgozni.
1965-ben rendezőnek nevezték ki. 1965-től 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot. 1971-72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvette a János vitéz forgalmazási jogát angol nyelvterületre, örök időkre. Soha nem vetítették. 1974-ben Sisyphus c. munkáját Oscar-díjra jelölték. 1977-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját a rövidfilmek kategóriájában, Kűzdők c. filmjével, de az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt.
1983-ban elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett.
1996-tól kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. 1997-től a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA minősítésű egyetemi magántanára lett. 1998-2002 a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.
Főbb díjai: Balázs Béla-díj (1974), Arany Pálma-díj (1977), Kossuth-díj (1978), érdemes művész (1984), Minden idők legjobb rajzfilmje-díj a Fehérlófia c. rajzfilmjéért (Los Angeles, 1984), Életfa-díj (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
Filmjei:
Rendezőként
- Ének a csodaszarvasról (2002)
- Mondák a magyar történelemből (1986)
- Fehérlófia (1982)
- Kacor király (1978)
- Magyar népmesék (sorozat) (1977)
- Küzdők (1977)
- Sisyphus (1975)
- János vitéz (1973)
- Hídavatás (1969)
- Tendenciar (1967)
- Gusztáv, a társas lény (1965)
- Jónás és a cet (1963)
Forgatókönyvíróként
- Ének a csodaszarvasról (2002)Küzdők (1977)
- János vitéz (1973)
- Tendenciar (1967)
Könyvek:
- Jelkép-kalendárium (1988)
- A fa mitológiája (1991)
- Ahol a madár se jár (1996)
- A Nap könyve (1996)
- Mély a múltnak kútja (1998)
- A szarvas könyve (2004)
- Csillagok között fényességes csillag (2006)
- Lékiratok I-II. (2007)
- 3+1 A négy évszak szimbolikája (2008)
Társszerzőkkel:
- Jelképtár (1990)
- Csodakút (1994)
- Égforgató csodagyűrű (Mirtse Zsuzsa Égforgató csodagyűrű c. mesekönyvének illusztrálása) (Méry Ratio Kiadó, 2004)
- A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai (Méry Gábor-Jankovics Marcell díszalbuma) (2007)
- Lovagkór (Mirtse Zsuzsa Lovagkór című könyvét tusrajzokkal illusztrálta) (Méry Ratio Kiadó, 2007)