Csaknem 100 fiatal indult a Pannonhalmi Főapátságtól Visegrádra 2026. április 7-én, hogy egy kalandokkal teli napot töltsenek el együtt, közösségben. A Pannonhalmi Egyházmegyei Ifjúságpasztorációs Iroda kirándulása igazi ökumenikus alkalom volt, hisz a program felekezeti hovatartozástól függetlenül nyitott volt mindenki számára. A résztvevők szerint az utazás valódi találkozás volt egymással és Istennel. A következőkben Mosonyiné Horváth Edit hittanár és Viszló Andrea egyházmegyei ifjúságpasztorációs asszisztens beszámolóját adjuk közre a kirándulásról.
2026.április 7-én a Pannonhalmi Egyházmegyei Ifjúságpasztorációs Iroda szervezésében tavaszi hittanos kirándulásra indultunk Visegrádra. A programra közel 100 fiatal érkezett, a 7-19 éves korosztályból, egyházmegyénk különböző plébániáiról, hogy együtt töltsünk el egy tartalmas, élményekben és lelki alkalmakban gazdag napot.
A kora reggeli órákban indultunk útnak a Pannonhalmi Főapátságtól. Már az utazás során kialakult a jó hangulat: beszélgetések, nevetések és ismerkedések kísérték az utunkat.
A napot a visegrádi Keresztelő Szent János Plébánián kezdtük, ahol közösen vettünk részt a szentmisén. Ez az imádságos alkalom különleges keretet adott a napunknak, és segített bennünket abban, hogy nyitott szívvel kapcsolódjunk be a program további részébe.
A délelőtt folyamán felfedeztük Visegrád történelmi nevezetességeit: ellátogattunk a Salamon-toronyhoz, és bejártuk a Szeretet útját is. A kirándulás során nemcsak a helyszíneket ismertük meg, hanem egymáshoz is közelebb kerültünk. A közös játékok és feladatok sok örömet adtak!
A közös ebéd után a Királyi Palotába látogattunk, ahol tovább ismerkedtünk a hely történetével és jelentőségével. A nap során végig jó hangulat, figyelmesség és egymás iránti nyitottság jellemezte a közösségünket.
Kirándulásunk célja az volt, hogy együtt tapasztaljuk meg az egyházmegyei közösséghez tartozás örömét, és hitünkben is gazdagodjunk. Örömmel éltük meg, hogy a program mindenki számára nyitott volt, felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Az esti órákban, élményekkel gazdagodva tértünk haza. Egy nap emlékét vittük magunkkal, amely nemcsak kirándulás volt, hanem valódi találkozás – egymással és Istennel.
