Korhű hangzásban szólalhat meg ismét a Pannonhalmi Főapátság több mint 200 éves orgonája. Az 1820-as hangszert úgy restaurálták, hogy – megfeleljen egykori építője – Elgasz Ferenc eredeti terveinek. A Boldogasszony-kápolna felújított orgonájának különleges, barokk hangzásvilágát június 24-én a nagyközönség is megismerheti. A Múzeumok Éjszakáján Dankos Attila, a Veszprémi Főszékesegyház orgonaművésze szólaltatja meg. A koncert része a Pannonhalmi Főapátság egész évet átívelő orgonahangverseny-sorozatának, amely immár félévszázados múltra tekint vissza.
Nemcsak az épített és természeti örökség, de a hangszerek tekintetében is különleges hely a pannonhalmi monostor. Dr. Szigeti Kilián bencés szerzetes még az 1970-es években fektette le egy muzeális orgonagyűjtemény alapjait. Egyedülálló gyűjtőmunkájával még a 24. órában tudott megmenteni késő-reneszánsz és korabarokk hangszereket, amelyekre a biztos pusztulás várt. Ezt az értékmentő munkát folytatják a mai szerzetesek is. A Főapátság hét orgonája közül, három XX-XXI. századi, négy pedig a 1700-1800-as évekből való. Ez utóbbiak restaurálását kezdte meg a közösség az elmúlt években. Elsőként a mintegy 300 éves Podkonický-orgona újulhatott meg, mára pedig már a Boldogasszony-kápolna 1820-as hangszere is régi fényében ragyog.
A műhelyből a kápolnába
Bors László erdélyi orgonaépítő műhelyéből a napokban érkezett vissza a kápolnába a felújított orgona darabokban. A szakember a helyszínen építette össze aprólékos munkával. Valahogy úgy, ahogy kétszáz évvel ezelőtt tehette ezt Elgasz Ferenc ugyanitt. Győr, akkori egyetlen orgonaépítője kimondottan ide, a kápolnába készítette a hangszert. Az elmúlt két évszázadban többször hozzá kellett nyúlni a hatregiszteres, pozitív orgonához. A felújítások során azonban az esetek többségében nem törekedtek arra, hogy korhűn őrizzék meg a hangszert, hanem az épp beszerezhető alkatrészekkel pótolták az elhasználódott, megrongálódott elemeket.
A Pannonhalmi Főapátság értékmentő munkája részeként az orgonát az egy évig tartó restaurálás során eredeti állapotába állították vissza, Homolya Dávid orgonaszakértő irányításával. 2023. májusában úgy térhetett haza, ahogy azt Elgasz Ferenc 1820-ban megálmodta. A szíjhúzós fújtató mellett azért egy motort is elrejtettek az orgonaládában, hogy egyedül is meg lehessen szólaltatni a hangszert.
Lehotka Gábor orgonaművész lemezfelvétele a Boldogasszony-kápolnában
Az orgona már régóta nem csak a liturgikus alkalmakon szolgál, hanem a pannonhalmi koncertéletet is gazdagítja. Lehotka Gábor Liszt Ferenc-díjas orgonaművész is azon játszott az 1970-es lemezfelvételéhez – mondta el Dejcsics Konrád atya, a Főapátság kulturális igazgatója. 2023. június 24-én pedig egy különleges hangszerpárosításban szólal meg ismét a nagyközönség előtt. Dankos Attila orgonaművész mellett, Kárász András Péter csellójátékát élvezheti a hallgatóság a Múzeumok Éjszakáján az igazán egyedi akusztikájú Boldogasszony-kápolnában.
Lehotka Gábor orgonaművész lemezfelvétele a Boldogasszony-kápolnában
A koncert a Pannonhalmi Főapátság több mint ötven éves orgonahangverseny-sorozatának új eleme. Ahogy az augusztus 5-i alkalom is, amikor az Orgonák Éjszakáján szintén a Boldogasszony-kápolna most felújított hangszerén szólalnak meg a művek Kiss Zsolt, a pannonhalmi Szent Márton-bazilika karnagyának tolmácsolásában. Eddig ugyanis hagyományosan Húsvéthétfőn, Szent István király ünnepén, a Zene Világnapján és Karácsony másnapján a Bazilikában csendült fel orgonaszó minden évben, de az idei évtől a sorozat a két esti előadással is kiegészül.
