A pannonhalmi szerzetesközösség a főapátság spirituális, kulturális és turisztikai évadának témájául 2025-re a „kert” fogalmát választotta. A téma kiválasztásában a közösség minden évben a bencés hagyomány fogalmainak köréből merít, és olyan fókuszokat helyez el, amelyekhez a széles közönség is szívesen kapcsolódik. Ilyen fogalmak voltak például 2018-ban a kibékülés, 2019-ben a csend, 2020-ban a vendégség, vagy éppen 2024-ben az ünnep.
A kert, különösen is a monostor kertje a bencés hagyományban a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye. A kerengő – így Pannonhalmán is – négy fallal határolt kertje csak az ég felé nyitott. A monostor szívében egy üres tér, amely lehetőséget ad Istennek, hogy ott találkozzon az emberrel, egyszersmind lehetőséget ad az embernek, hogy Isten jelenlétében elidőzzön. A kerengőfolyosó által határolt kert arra emlékezteti a szerzetest, illetőleg a monostorba látogató vendéget, hogy bármennyire aktív életet él is, mindig rálát Isten jelenlétének kertjére, és csak egy lépést kell tennie, hogy átlépjen ebbe a jelenlétbe. Fordítva is igaz: Isten jelenlétével ott van mozgalmas életünk középpontjában, semmilyen emberi élethelyzet nincs távol tőle.
A monostor kertjét a hagyomány a Teremtés könyvében bemutatott Éden kertjével, illetőleg a Jelenések könyvében megjelenő mennyei Jeruzsálemmel – elveszítettnek tűnő ártatlan múltunkkal, és helyreállított, kiengesztelődött reménybeli jövőnkkel – is összeköti. Éden kertjével, amelyben Isten és ember kapcsolatát az azonos szemmagasságban folytatott baráti beszélgetés képe írja le, illetőleg a mennyei Jeruzsálemmel, amelyben az emberi szellem nagy alkotása, a város békében egybeforr Isten csodálatos alkotásával, a természettel, a kerttel. Helyreállított kommunikáció Isten és ember, ember és ember között, illetőleg az emberi történelem kiengesztelődése az üdvtörténettel – teológiai szemmel ezt jelzi előre a monostor szívében őrzött kert.
A 2025. év lezárja a 21. század első negyedét. A kert témája arra is invitál, hogy megvizsgáljuk, hova jutottunk negyedszázad alatt, milyen kapcsolatot alakítottunk a természettel, hogyan alakítottuk társadalmunkat, szociális felelősségvállalásunkat, infókommunikációnkat az új évezredben. A kert képének személyessége kontrasztot képez a társadalmi buborékok algoritmizálható önreferencialitásával, csendje szemben áll a zajos káosszal, amely gyakran a várost és a társadalmat jellemzi. Ugyanakkor szembesít az emberi technológia és tudomány illúziójával is: valóban arra vagyunk-e hivatva, hogy gondozzuk a kertként felfogott világot; az alakítás és a gondozás ideája nem a gőg és a felsőbbrendűség szinonimája-e. A kert képe végül felveti a kérdést: milyen társadalmi víziót hordozunk magunkban, milyen álommal indulunk a harmadik évezred első századának második negyedébe.
Az édenkert és a mennyei Jeruzsálem képe mellett harmadikként, egyfajta átmenetként a Bibliában ott találjuk a Getszemáni kertet, Jézus – az ember, az Emberfia – elárulásának, magányos szenvedésének, Istentől való elhagyatottságának sötét kertjét. Ez a kert a miért? szemrehányó panaszának, nem pedig a megtalált bizonyosságnak a kertje. Még akkor is, ha a húsvét hajnali temetőkert, az elhengerített kő, a megnyílt út, a szabadság és az élet hajnala virrad majd rá. Az egyház és a társadalom meghallja-e a sötétben és halálfélelemben megfogalmazódó miérteket, az apostolokhoz hasonlóan feladja-e a szolidáris virrasztást, esetleg éppen árulóként hallgat, vagy éppen rádöbben felelősségére, és emiatt veszíti el reményét.
A kert éve felidézi Jézus titkát is. 2025-ben ünnepli az egyetemes kereszténység a 325-ben tartott első egyetemes zsinat, Nikaia 1700. évfordulóját. Ez a zsinat meghatározta a húsvét ünneplésének időpontját, s ezzel a keresztény naptárt hozzákötötte a természet ciklikus változásaihoz. Megfogalmazta krisztológiai tanítását, amelyben a „katolikus és” fogalmával írta le Jézus Krisztus isteni és emberi természetét. Jézus isteni és emberi természetének egységében állította helyre Isten az ember elveszített paradicsomkerti ártatlanságát. A zsinatra való emlékezés meghívás arra, hogy az ember méltóságáról, Jézus Krisztus személyéről, az egyház egységéről gondolkodjunk.
Szent Márton monostorában a főapátság és a világ határán, érintkezési felületén helyezkedik el az arborétum és a gyógynövénykert. A Kert éve arra is meghívja a szerzetesközösséget, a monostor munkatársait, barátait, látogatóit és a tágabb látogatói közönséget, hogy összpontosítsunk arra az egyedülálló, de veszélyeztetett kincsre, amelyet a 19. század első fele óta őriznek és gondoznak a monostor szerzetesei és munkatársai. Ahogy arra is invitál, hogy felfedezzék a gyógynövénykert kiemelt növényeinek gyógyító erejét, kulturális jelentőségét és gasztronómiai-kulináris lehetőségeit.
Királyok, szentek, monostorok
Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében
2025. február 14 – április 21.
Helyszín: Főmonostori Kiállítótér
Kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? András király vagy Dávid herceg csontjait találták meg Tihanyban? Kinek a sírját fedte a híres körmeneti keresztes sírkő? Mit lát a LIDAR technológia, amit más nem? Élhetett Szent Gellért a bakonybéli Szentkút remetelakjában? Hol volt a bakonybéli monostor kerengője a korai időkben? Milyen genetikai típusok alkották az Árpád-kori Atyusz nemzetséget? Milyen módszerekkel dolgoznak az archeogenetikusok több száz éves csontmaradványokon? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az, aki meglátogatja a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektjét bemutató vándorkiállítást, ami Tihany és Bakonybél és Budapest után most zárásként a Pannonhalmi Főapátságban kerül bemutatásra. A tárlaton a tihanyi, a bakonybéli, a pannonhalmi és az almádi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között
elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség történeti-építészeti emlékei.
Projektvezető: Szovák Kornél
Projekt koordináció: Mende Balázs Gusztáv
Baryton-Trio – Varga Tamás Barokk Együttesének koncertje
2025. március 14., 19:00
Helyszín: Szent Márton-bazilika
Közreműködik: Robert Bauerstatter – Maddalena del Gobbo – Varga Tamás
A baryton egy különleges, historikus vonós hangszer, amely a barokk és a klasszikus korszak határán áll. Megjelenése és hangzása egyedülálló: hat bélhúrja mellett több rezonáns fémhúr található rajta, amelyek gazdag és varázslatos hangzást kölcsönöznek. A baryton egyik legnagyobb tisztelője Esterházy Miklós herceg volt, aki maga is játszott a hangszeren, és udvari zenészeivel – köztük Joseph Haydn, Luigi Tomasini és Andreas Lidl – számos művet komponáltak.
A barytonra írt művek fénykora az 1765 és 1775 közötti időszakra tehető, amikor Haydn több mint 120 triót komponált barytonra, brácsára és csellóra. A baryton hangzásvilága és történelmi jelentősége révén egyedülálló helyet foglal el a régi zene világában. A hangszerhez kapcsolódó kompozíciók nemcsak zenei értéket képviselnek, hanem bepillantást engednek az Esterházy-udvar művészi életébe is, ezúttal a Szent Márton-bazilika nyolcszáz éves falai között.
… paradisum plantavit
hortus plantavit…
2025. március 21. – november 11.
Helyszín: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista könyvtárterme
A kiállításon a könyvtár gyűjteményéből válogatott édenkert-ábrázolásokat és leírásokat láthatunk, majd ezek „földi másait”: kolostorkerteket és díszkerteket, melyekben gyógynövényeket és haszonnövényeket termeltek és emellett szebbnél szebb, a lelket gyönyörködtető virágokat. Szeder Fábián bencés polihisztor – aki a 19. században kialakította a pannonhalmi kertet — naplóit olvasva pedig bepillantást nyerhetünk a főapátsági kert mindennapi működésébe.
A tárlatot Ásványi Ilona rendezte.
Perényi Miklós szólókoncertje
2025. április 11., 19:00
Helyszín: Szent Márton-bazilika
Bővebben a koncertről
Mátyás István és Genoveva dos Santos húsvéti orgonahangversenye
2025. április 21., 15:30
Helyszín: Szent Márton-bazilika
Mátyás István Zalaegeszegen született, zenei tanulmányait a Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolában kezdte Serfőzőné Szondy Márta és Hajdók Judit tanítványaként. A szombathelyi Művészeti Szakközépiskola elvégzése után, ahol zongorát Hirschberg Henriknél, orgonát Virágh Andrásnál tanult, a bécsi zeneakadémia zongora és orgonaszakát Roland Keller és Paul Gulda, ill. Karen De Pastel és Rudolf Scholz irányítása alatt végezte, diplomát Martin Haselböck osztályában szerzett. 2005-ben a Nemzetközi Mikael Tariverdiev Orgonaversenyen 1. helyezést és négy különdíjat nyert, azóta Európa legtöbb országában hangversenyezett. Különösen említésre méltók a bécsi Musikvereinban és Konzerthausban, a budapesti Művészetek Palotájában, a brassói Fekete templomban, a tallinni és a rigai dómban, a kölni St. Gereon bazilikában és a párizsi Notre-Dame-ban tartott orgonahangversenyei. Hans Gál osztrák zeneszerző összes orgonaművének CD-felvételét a zenei szaksajtó „az év diszkográfiai tetteként” értékelte. Mátyás István 2008-tól 2014-ig a grazi zeneművészeti főiskola, 2014 óta a bécsi zeneakadémia korrepetítora, 2018 óta a Zalaegerszegi Nemzetközi Orgonahét művészeti vezetője.
Genoveva dos Santos Düsseldorfban, Bécsben és Bernben végezte zenei tanulmányait, hangversenyvizsgáját a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskolán kitüntetéssel tette le. Jelenleg a purkersdorfi és a mödlingi (Alsó-Ausztria) zeneiskolák tanára és utóbbi igazgatóhelyettese, többek között ének, zongora, gyermekkar és gyermektánc tárgyakat tanít. Tizennégy évesen debütált a kölni Filharmóniában, dal- és oratóriuménekesként Ausztrián kívül eddig Németországban, Brazíliában, Nigériában, Lengyelországban, Görögországban, Magyarországon és Törökországban koncertezett. A német szövetségi Jugend musiziert verseny első helyezettje és 2007-ben az ABA Music Awards nyertese volt. Kölnben Martin Doepke Dara és Gomo című musicaljének címszerepében, a bécsi schönbrunni kastélyszínházban és a reinsbergi Várarénában pedig Humperdinck Jancsi és Juliskájában volt látható, Martin Haselböck vezényletével. A bécsi Schauspielhausban Periklis Liakakis SPAM-operájának főszerepét énekelte.
Bővebben az orgonahangversenyről
KERTEK – Ösvények és átjárók
A KERT kulturális évad kortárs időszaki kiállítása
2025. május 9 – november 11.
Helyszín: Főmonostori Kiállítótér
A Pannonhalmi Főapátság idei spirituális, kulturális és turisztikai évada a „kert” fogalmát állítja középpontba. A bencés hagyományban a kert a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye, ahol a teremtett világ és az ember kapcsolata új értelmet nyer. A monostorkert Édenkerttől a mennyei Jeruzsálemig ívelő szimbolikája egyszerre szól az elveszített ártatlanságról, a kiengesztelődés reményéről és közös jövőnk alakításának felelősségéről.
A pannonhalmi szerzetesközösség évszázadok óta ápolt kertészeti hagyományai – az önellátó gazdálkodás, a gyógynövénytermesztés kéziratos naplókban megőrzött tapasztalatai, valamint a 19. században telepített arborétum folyamatosan változó eleven növénygyűjteménye kiindulópontot és inspirációt jelentettek a kiállítás művészei számára. A kert azonban személyes tér is, amely az önvizsgálat, az ima és a meditáció helye lehet.
A kiállítás résztvevői a kert metaforáján keresztül reflektálnak napjaink társadalmi és ökológiai kérdéseire és spiritualitáshoz való viszonyunkra. A kiállítás „kerti” ösvényein haladva újragondolhatjuk felelősségünket a teremtett világ gondozásában, és azt is megfogalmazhatjuk, milyen jövőt álmodunk, álmodhatunk.
Kiállító művészek: Dezső Tamás, Gosztola Kitti, Iski Kocsis Tibor, Loránt Anikó – Kaszás Tamás, Matyus Dóra, Richter Sára, Rózsa Luca Sára
Kurátor: Szikra Renáta
Kővári Péter és Opus Énekegyüttesének koncertje az Orgonák éjszakáján
2025. június 7., 19:00
Helyszín: Boldogasszony-kápolna
Veszprémben született a 2013-ban új életre hívott komolyzenei formáció, az OPUS Énekegyüttes. A 13 állandó tagot számláló kamaraegyüttes repertoárja kiterjed az egyházi és világi kórusirodalomra, az ehhez kapcsolódó kamarazenére, a reneszánsz madrigáloktól és motettáktól kezdve a XX. századi és modern művekig. A hangverseny fellépéseken túl az OPUS missziónak tekinti a tradicionális egyházzene legmagasabb művészi szinten történő megformálását liturgiai keretek között is.
Az OPUS Ének- és Kamaraegyüttes művészeti vezetője 2017 óta Kővári Péter orgonaművész, karnagy. Ars poeticájában megfogalmazott művészi gondolatok mentén formálta az együttest, különösen nagy hangsúlyt fektetve a homogén és kiegyensúlyozott vokális hangzásra és ennek hajlékony, korhű instrumentális kíséretére.
Bővebben az orgonahangversenyről
Régizenei séta a Múzeumok éjszakáján – orgonatúra
2025. június 21., 19:00
Helyszín: Diákkápolna – Szent Márton-bazilika – Káptalan-terem – Gyilokfolyosó
Bővebben az orgonahangversenyről
Ünnepi orgonahangverseny
2025. augusztus 20., 15:30
Helyszín: Szent Márton-bazilika
Bővebben az orgonahangversenyről
„Hallgass Fiam, atyád intelmére”
Szent István király intelmei Imre herceghez
2025. augusztus 20., 20:00
Helyszín: Pannonhalmi Főapátság
A Pannonhalmi Főapátságban idén 21. alkalommal hallhatjuk Szent István király fiához, Imre herceghez írott, és feltehetően bencés szerzetesek által megfogalmazott intelmeit. Az évezredes szöveg minden évben egy neves színész és egy improvizatív zenész tolmácsolásában tárul a közönség elé. A hagyományos és modern elemeket ötvöző előadást évről évre a Főapátság egy-egy újabb impozáns helyszínén láthatja a közönség.
Rendező: Mispál Attila
Bővebben az előadásról
Arcus Temporum XXI – Pannonhalmi Művészeti Fesztivál
2025. augusztus 22 – 24.
Helyszín: Pannonhalmi Főapátság
A pannonhalmi szerzetesközösség 2025-re a főapátság spirituális, kulturális és turisztikai évadának témájául a „kert” fogalmát választotta. A 21. Arcus Temporum Művészeti Fesztivál is e hívószóra reflektál programjaiban 2025. augusztus 22-24. között.
2024-ben az Arcus Temporumon a közönség fellépőként már találkozhatott Simon Izabella és Várjon Dénes zongoristákkal. A művészházaspár 2025-ben, mint a fesztivál művészeti vezetői térnek vissza Pannonhalmára.
A 21. Arcus Temporum koncertkínálatát Felix Mendelssohn és Jörg Widmann zeneszerzők ídőívei köré alakítják ki. Irodalmi díszvendégként pedig a többszörösen kitüntetett Rakovszky Zsuzsa, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító érkezik a fesztiválra.
https://www.arcustemporum.com/
V. Nemzetközi Ökumenikus Konferencia
2025. szeptember 26-27.
Helyszín: Pannonhalmi Főapátság
Az ökumenikus szellemiség ápolása a pannonhalmi szerzetesközösség számára nem csak az idők kihívása, hanem pápai küldetés is egyben. Szent II. János Pál és Ferenc pápa kérését szem előtt tartva testvéregyházainkkal párbeszédben szervezi meg a Pannonhalmi Főapátság a Nemzetközi Ökumenikus Konferenciát, immár ötödik alkalommal 2025. szeptember 26-án és 27-én.
Soós Gábor és Kiss Zsolt kétorgonás hangversenye a Zene világnapja alkalmából
2025. október 3., 19:00
Helyszín: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár
Soós Gábor a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott orgonaművész-, tanár szakon, másoddiplomáját pedig az amszterdami Zeneakadémián (Conservatorium van Amsterdam) szerezte. Több nemzetközi orgonaverseny díjazottja, számos hangversenyen játszott szólistaként és continuo játékosként, itthon és külföldön egyaránt. Az aktív koncertezés mellett jelenleg a győri Szent Imre plébániatemplom kántora, a Brenner János Hittudományi Főiskola valamint az Egyházmegyei Kántorképző orgonatanára.
Kiss Zsolt orgonaművész 1979-ben született Kapuváron. 8 évesen kezdett zongorázni, 13 évesen a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta tovább tanulmányait orgona és szolfézs-zeneelmélet szakokon. 1999-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakára ahol 2003-ban diplomázott.
Jelenleg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium ének- és orgonatanára, valamint a pannonhalmi Szent Márton-bazilika karnagya.
Bővebben az orgonahangversenyről
Első adventi gyertyagyújtás
2025. november 29., 17:30
Helyszín: Főapátság előtti tér
Adventi készületünk egyik legfontosabb eleme az adventi koszorú első gyertyájának imádságos, ünnepélyes meggyújtása. Az Úr érkezésére való várakozást, a karácsonyt megelőző időszakot közös készülettel, énekekkel indítjuk, amely az elcsendesülés lelkületébe kapcsol be bennünket.
Teleki Miklós karácsonyi orgonakoncertje
2025. december 26., 13:30 és 15:30
Helyszín: Szent Márton-bazilika
Orgonaművészi diplomáját 1995-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, zongoraművészként a Szegedi Tudományegyetemen 2018-ban végzett.
1993 szeptemberében elnyerte a Budapesi Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaverseny különdíját. 1996-ban a Douwe Egberts Alapítvány díjazottja, majd 2000-ben Fischer Annie Ösztöndíjas volt.
Több éven át a Siófoki Nemzetközi Orgona Mesterkurzus oktatójaként dolgozott. 2006-ban Artisjus-díjat kapott. Teleki Miklós 2007 óta a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI orgona- és zongoratanára. 2011-től a siófoki evangélikus templom címzetes orgonaművésze.
Repertoárja igen széles skálán mozog: a barokk kortól napjainkig sok szerző műveit szerepelteti műsorain. Orgonakoncertjein a kora barokktól kezdve Bach, Brahms, Mendelssohn, Cesar Franck összes jelentősebb művét, Liszt Ferenc összes művét játsza.
Bővebben az orgonahangversenyről
A szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.
