Kiállítások 2025

Királyok, szentek, monostorok

Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében

2025. február 14 – április 21.
Helyszín: Főmonostori Kiállítótér

Kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? András király vagy Dávid herceg csontjait találták meg Tihanyban? Kinek a sírját fedte a híres körmeneti keresztes sírkő? Mit lát a LIDAR technológia, amit más nem? Élhetett Szent Gellért a bakonybéli Szentkút remetelakjában? Hol volt a bakonybéli monostor kerengője a korai időkben? Milyen genetikai típusok alkották az Árpád-kori Atyusz nemzetséget? Milyen módszerekkel dolgoznak az archeogenetikusok több száz éves csontmaradványokon? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az, aki meglátogatja a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektjét bemutató vándorkiállítást, ami Tihany és Bakonybél és Budapest után most zárásként a Pannonhalmi Főapátságban kerül bemutatásra. A tárlaton a tihanyi, a bakonybéli, a pannonhalmi és az almádi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között
elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség történeti-építészeti emlékei.

Projektvezető: Szovák Kornél
Projekt koordináció: Mende Balázs Gusztáv

 

… paradisum plantavit
hortus plantavit…
2025. március 21. – november 11.
Helyszín: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista könyvtárterme

Ültetett az Úr Isten
egy kertet Édenben, keleten,
és elhelyezte benne az embert, akit alkotott.
Ter 2,8

Fogta tehát az Úr Isten az embert,
és az Éden kertjébe helyezte,
hogy művelje és őrizze meg.
Ter 2,15

 

Az kiállítás címe és mottója a Teremtés könyve 2. fejezetére utal. Az ebben szereplő, a Teremtő által létrehozott kert (Paradicsom, Éden, maga a Föld), amit Isten az emberre bízott, hogy őrizze és művelje, az évezredek, évszázadok során szimbólummá vált: az elégedettség, a jólét, a boldogság jelképévé. A bűnbeesés után azonban, az emberiség történelmében az Isten alkotta (mennyei) kert a maga tökéletességében, harmóniájában és rendjében már csak az emberiség vágyakozásának tárgya lett.

Az Isten rendelte feladat — hogy az ember a teremtett világot, „kertet” művelje és gondozza — a bűnbeesés után is érvényes maradt. Az emberiség által létrehozott (földi) kertekben a kolostorkerttől, a gyógynövénykerten, a díszkerteken át, a veteményes- és gyümölcsöskertekig akarva-akaratlan, ez a parancs teljesül, miközben az ember a Teremtő munkatársa lesz. A kertet kialakító és gondozó ember (kertész) mintája és eszménye az édenkert, a maga tökéletességében, mely szépségével gyönyörködtet, felüdít és gyógyít, testi és lelki táplálékot ad.

A kiállításon a könyvtár gyűjteményéből válogatott édenkert-ábrázolásokat és leírásokat láthatunk, majd ezek „földi másait”: kolostorkerteket és díszkerteket, melyekben gyógynövényeket és haszonnövényeket termeltek és emellett szebbnél szebb, a lelket gyönyörködtető virágokat. Szeder Fábián bencés polihisztor – aki a 19. században kialakította a pannonhalmi kertet — naplóit olvasva pedig bepillantást nyerhetünk a főapátsági kert mindennapi működésébe.

 

KERTEK – Ösvények és átjárók

A KERT kulturális évad kortárs időszaki kiállítása

2025. május 9 – november 11.
Helyszín: Főmonostori Kiállítótér

A Pannonhalmi Főapátság idei spirituális, kulturális és turisztikai évada a „kert” fogalmát állítja középpontba. A bencés hagyományban a kert a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye, ahol a teremtett világ és az ember kapcsolata új értelmet nyer. A monostorkert Édenkerttől a mennyei Jeruzsálemig ívelő szimbolikája egyszerre szól az elveszített ártatlanságról, a kiengesztelődés reményéről és közös jövőnk alakításának felelősségéről.

A pannonhalmi szerzetesközösség évszázadok óta ápolt kertészeti hagyományai – az önellátó gazdálkodás, a gyógynövénytermesztés kéziratos naplókban megőrzött tapasztalatai, valamint a 19. században telepített arborétum folyamatosan változó eleven növénygyűjteménye kiindulópontot és inspirációt jelentettek a kiállítás művészei számára. A kert azonban személyes tér is, amely az önvizsgálat, az ima és a meditáció helye lehet.

A kiállítás résztvevői a kert metaforáján keresztül reflektálnak napjaink társadalmi és ökológiai kérdéseire és spiritualitáshoz való viszonyunkra. A kiállítás „kerti” ösvényein haladva újragondolhatjuk felelősségünket a teremtett világ gondozásában, és azt is megfogalmazhatjuk, milyen jövőt álmodunk, álmodhatunk.

Kiállító művészek: Dezső Tamás, Gosztola Kitti, Iski Kocsis Tibor, Loránt Anikó – Kaszás Tamás, Matyus Dóra, Richter Sára, Rózsa Luca Sára
Kurátor: Szikra Renáta