Megjelent a Pannonhalmi Szemle 2020/1. vendégségben című száma. A fennálló helyzet miatt a Pannonhalmi Szemle szerkesztősége úgy döntött, hogy a nyomtatott változat megjelenésével egyidőben a 2020/1. számot elektronikus formában elérhetővé teszi a Pannonhalmi Szemle weboldalán.

A folyóirat elsősorban a humán értékekre (filozófia, teológia, szociológia, pszichológia, művészetelmélet és -történet, zene és pedagógia) nyitott olvasók párbeszédét kívánja szolgálni. Az egyes számok mindig a lap címlapján olvasható témát járják körül. A nyitószövegként, továbbá a Tanulmányok, a Művekről és A Regula ösvényén rovatban megjelenő írások többsége közvetlenül kapcsolódik a szám témához, s lépnek izgalmas dialógusba egymással, míg a Figyelőben aktuális eseményekről (könyvek, kiállítások, koncertek, színházi előadások, filmek, CD-k) közlünk beszámolókat, recenziókat.

Az elmúlt években az első szám témája megegyezik a Főapátság éves tematikájával. Így történt ez a 2020/1. szám esetében is, amely tehát a vendégség fogalmát járja körül.

A rövid nyitószöveg az egyiptomi sivatagi atyák mondásai közül értelmezi a következőt: „Fiam, bárhová, ahová mész és bárhol, ahol laksz, vigyázz, a te szíved ott le ne telepedjen – olyannyira, hogy végleg berendezkedj –, hanem úgy maradj ott, mint egy idegen.” A Tanulmányok rovat éléről elmaradhatatlan a témához kapcsolódó biblikus írás. E számunkban Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet tavaly kinevezett rektora vizsgálja meg a vendéglátó Jézus alakját Lukács és János evangéliumában. A tanulmányt lapunkban ritkán olvasható „műfajú” anyag követi: négy szerkesztőnk, Komálovics Zoltán, Mártonffy Marcell, Schmal Dániel és Tillmann József beszélgetése A vendégség mint kultúra és ellenkultúra címmel. A beszélgetés során számtalan hivatkozás segíti a további tájékozódást az érintett gondolatkörökben. Fontosnak tartjuk, hogy a szám témáját a filozofikusabb megközelítések mellett társadalmi vagy lélektani aspektusból is bemutassuk. Így megkerülhetetlen a vendégvárás és -járás családi eseményének vizsgálata, amelyet ezúttal Saly Noémi már címében is a téma köznapibb megközelítését sugalló írása, A pogácsa meg ami mögötte van végez el. A rovat utolsó tanulmánya nem kapcsolódik ugyan szorosan a szám témájához, a marginalitás és ellenkultúra „érzékeny kérdéskörét” taglaló írás viszont „párbeszédbe kerül” a kerekasztal-beszélgetésen előkerült, hasonló gondolatokkal.

A minden számunkban olvasható verseket követően, a Művekről rovat élén újabb beszélgetés áll, amely szorosan kötődik Pannonhalmához, hiszen ott hangzott el a tavalyi Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon, ahol Takács Zsuzsa költőt, lapunk gyakori szerzőjét kérdezte Bazsányi Sándor esztéta. A beszélgetést két irodalmi tanulmány követi Nádas Péter művészetéről, illetve W. G. Sebald Austerlitz című regényéről. A rovatot a Pannonhalmi Szemle logója és borítója tervezőjének, Schmal Károlynak a művészetéről szóló elemzés zárja, amely a festő és grafikus győri életműkiállítása alkalmából született.

Különösen gazdag az 1. szám Figyelő rovata: 8 rövid írás számol be a legkülönfélébb eseményekről.

A Regula ösvényén visszahozza a szám témáját: Szent Benedek Regulájának vendégség-fogalmáról lapunk egyik bencés szerkesztője, a gimnázium igazgatója, Juhász-Laczik Albin OSB írt elmélkedést.

A lapszám végén olvasható Naplóban, mint mindig, Hirka Antal OSB szerkesztő idézi fel az előző szám óta történt, a bencés rendet és gimnáziumot érintő legfontosabb eseményeket.

pannonhalmi szemle