Programváltozás

Kedves Barátaink!

Az aktuális járványhelyzetre való tekintettel a Plébánosok és teológusok napját elhalasztjuk. Az új időpontról később adunk tájékoztatást. Meinrad Dufner bencés atya "Vendégségben testnél és léleknél" című kiállítását viszont megnyitjuk. A kiállításmegnyitó időpontja: 2020. szeptember 21. 16 óra.

2020. szeptember 21.

A lelki élet teljes embert és teljes lelket kíván. Teljesen az Isten felé vezet, és teljesen odavezet az emberhez. Két előadónk, a lelki élet két nagy mestere, Laurence Freeman OSB (Anglia) és Meinrad Dufner OSB (Németország) a szemlélődés és a szolgálat, a lélek és a test, a jelenlét és a művészet tapasztalatát felhasználva tanít arról, mit jelent Istent keresni és a testvéreket szolgálni. Előadásaikban és pódiumbeszélgetésükben plébánosoknak, szerzeteseknek, papoknak, lelkészeknek, teológusoknak és világi híveknek egyaránt járható utakat mutatnak fel.

Program

10:00 Meinrad Dufner OSB előadása
13:00 Napközi imaóra a bazilikában
13:15 Ebéd
13:30 Dedikálás
14:00 Laurence Freeman OSB előadása
16:00 Vendégségben testnél és léleknél – Meinrad Dufner OSB kiállításának megnyitója a Monostori kiállítótérben

Plébánosok és teológusok napja

A plébánosok és teológusok napját éppen tíz éve, 2010 óta szervezi meg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a Pannonhalmi Főapátság. Eredetileg arra hívtuk a bencés gimnáziumba járó diákok plébánosait és lelkészeit, valamint a bencés öregdiák papokat, hogy pillantsanak be a gimnázium hétköznapjaiba, ismerjék meg, milyen lelki, szellemi és fizikai környezetben növekednek a közösségeikből hozzánk érkező fiatalok, és induljon meg közöttünk egy közös gondolkodás. Időközben a nagy érdeklődésre tekintettel egy-egy teológiai előadással is kibővítettük a programot. 2016-ban Urban Federer OSB, a svájci Einsiedeln bencés monostorának apátja, a Svájci Püspöki Konferencia tagja volt előadónk, 2017-ben a "közös ház" témájának szenteltük a teológiai előadást, 2018-ban Anselm Grün münsterschwarzachi bencés szerzetes, valamint Thomáš Halík cseh pap és vallásfilozófus, a prágai Károly Egyetem Filozófiai és szociológiai Intézetének professzora volt a vendégünk. 2019-ben a plébánosok és teológusok napja keretében rendeztük meg "A csendtől a szóig." címmel pannonhalmi gyermekjogi szimpóziumunkat. 2020-ban a lelki élet két kiemelkedő mesterére, Laurence Freeman OSB (Anglia) és Meinrad Dufner OSB (Németország) szerzetesekre figyelünk.

Tudás, lelkiség és szolgálat. Ez a három a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium pedagógiájának alappillére A 18. században alapított iskola 2023 szeptembere óta tartozik a Pannonhalmi Főapátsághoz. Vallják, hogy minden diákot a saját képességeihez, tehetségéhez mérten kell kibontakoztatniuk. Céljuk, hogy közösséget formáljanak, amelybe nem csak a tanárok és diákok, hanem a szülők is beletartoznak. Az ISKOLA évében ezúttal ők mutatkoznak be.   

2026 – Az Iskola éve a Pannonhalmi Főapátságban

A bencés rend 2029-ben ünnepli 1500 éves fennállását. A jubileumra készülve hároméves lelki és közösségi útra indultunk: 2026-ban az ISKOLA, 2027-ben a SZOLGÁLAT, 2028-ban a HIVATÁS kerül a középpontba – az alapító Szent Benedek atyánk szavaival élve – „az Úr szolgálatának iskolájában”. Az Iskola évében szeretnénk közelebb hozni mindazt a gazdag, elkötelezett műhelymunkát, amely a Pannonhalmi Főapátság 12 iskolájában zajlik országszerte. Videósorozatunkban egyenként mutatkoznak be intézményeink, megosztva saját vonásaikat, örömeiket, értékeiket és a bencés nevelés mindennapjait.

Szentmisével, kiállításmegnyitóval és egy 250 éves bolyongás után Pannonhalmára hazatérő kötettel ünnepelte a Pannonhalmi Főapátság a rend alapító atyját, Szent Benedeket március 21-én. Ahogy azt Fazakas Márton csornai premontrei apát, a liturgia főcelebránsa igehirdetésében elmondta Szent Benedek hatása Szent Márton hegyén ma is kézzelfogható. Az ISKOLA tematikus évében a szerzetesközösség a szűkebb és tágabb bencés családdal – köztük 12 iskolájának vezetőivel és munkatársaival és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjaival – együtt ünnepelt.

2026 az ISKOLA éve a Pannonhalmi Főapátságban. A hívószó Szent Benedek Regulában leírt gondolatára – fel kell állítani az Úr szolgálatának iskoláját – reflektál. Az idei tematika része annak a hároméves folyamatnak, amellyel a 2029-ben esedékes jubileumot készítik elő. Ekkor lesz ugyanis 1500 éve, hogy Szent Benedek Montecassinóban megalapította első monostorát, és ezzel létrehozta a bencés életeszményt, amelyet a Regulában fogalmazott meg szabályzat formájában. Míg 2026-ban az ISKOLA, 2027-ben a SZOLGÁLAT, 2028-ban pedig a HIVATÁS került a középpontba.

A készületet és a 2029-es jubileumot a bencés közösség négy ikonnal szeretné emlékezetessé tenni. Szent Benedek ikonja fejezi ki az ISKOLA évét, Szent Mártoné a SZOLGÁLAT évét, az Istenszülő Szűz Máriáé a HIVATÁS évét, és a tanító Krisztus ikonja végül a 2029-es jubileumi évet, amikor a REGULA lesz a fókuszban. Szent Benedek ikonját 2026. március 21-én, Szent Benedek ünnepén mutatták be. Csincsi Arnold alkotása a plánumom kiállítva kísérte végig az ünnepi szentmisét.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

A liturgia elején Hortobágyi T. Cirill főapát Szent Pál szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fenntartsátok a lelki egységet.” Mint mondta, ehhez az eszközöket is megadta az apostol, ezek: az alázat, a szelídség és a türelem. Szerinte Szent Pál üzenete egyben Szent Benedeké is, aminek különösen is van ereje Pannonhalmán, a Szent Márton-bazilikában.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

„A béke köteléke: nem konfliktusmentesség, hanem egy élő, szeretetben gyökerező egység. Nem jön létre magától. Az eszközök, amelyeket felsorol lelki útitervet adnak nekünk” – fogalmazott Cirill főapát, majd felkérte Fazakas Márton premontrei apátot, hogy vezesse a liturgiát.

Márton apát személyes, humorral átszőtt beszédében felidézte pannonhalmi éveit, amikor több mint húsz éve itt tanult a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán. Bár, mint mondta „minden tiltakozása ellenére” küldte Pannonhalmára elöljárója, sokat tanult ittléte alatt az „ősi és nagyon bölcs” bencés közösségtől. Itt lett a sajátja az a nyitottság, amellyel a bencések tekintenek a világra, de itt tanulta meg szeretni a diákokat és az időseket is.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

Mint mondta, napjainkban sokszor találkozunk az értékválság, vagy a svédasztalos értékrend fogalmakkal. „Ezt éljük. Lehet válogatni: életformából, hitből, stílusból.” Hozzátette: „Megtanultuk keserves tapasztalattal mindnyájan ezt a leckét, hogy ami szent volt több száz évig az ma gúny tárgya, hogy ami szép volt az ma egyszerűen csúnya, ami elegáns volt az ciki, ami erény volt, az ma szinte bűn és fordítva. Ami becstelen volt, szépen törvényesség vált. Ami bóvli és giccs volt, az ma művészet, ami érték volt, az ma értéktelen.”

Ha Szent Benedekre nézünk – mint mondta – látjuk, hogy értéket csak nehézségek, erőfeszítések által lehet létrehozni. A rendalapító Regulájában, melyet Márton apát is előszeretettel forgat, olyan értéket teremtett, amely még ma is kihat az életünkre és újabb értékek fakadnak belőle. Ehhez azonban Benedeknek is meg kellett küzdeni az értéktelennel. „Mintha ma is az ő korát és tapasztalatait kellene megélnünk, csak mintha a benedeki egyéniségek hiányoznának közülünk. Pedig nem valami emberfelettit kér, csak egy úgynevezett egészséges életet.”

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

A fiatalokhoz fordulva kifejtette, hogy nevelőként, tanítóként elvárás tőlük, hogy „hozzáadott értéket” adjanak a diákoknak, mert azok alapján mérik az iskolákat. „Benedek is hozzáadta a maga értékét a saját korához, de egyben az eljövendő korok alapjait is lerakta. Néha döbbenten, néha ámulva, máskor hüledezve fogadjuk, hogy mennyire elkótyavetyéli korunk a benedeki és a Benedekéhez hasonló hozzáadott értéket.”

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

Végül Márton apát arról tanított, hogy mindegyikünk élete révén nyomot hagy maga után, ahogy Szent Benedek és a bencés szerzetesközösség is. „Nemcsak a magyar kultúrában, a közéletben, a történelemben, hanem bennem és sok ezer nyitott lélekben. Ennél nagyobb, fontosabb és igazabb tevékenység nem kell.” A szerzetesközösséghez fordulva hozzátette: „Köszönöm, hogy tanítottatok, értéket adtatok hozzám és köszönöm, hogy irányt mutattatok. Sok feladatotok van még: legyetek a hegyre épült város.”

A liturgia után nyílt meg a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ISKOLA évére összeállított kiállítása, a docere et doceri – tanítani és tanítva lenni – című tárlat. Kiss Noémi író, a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóiratának, a Pannonhalmi Szemlének a szerkesztője beszédében hangsúlyozta, hogy a könyvek csak akkor maradnak meg, ha van olvasójuk. „Ha akad valaki, aki egyengeti az útjukat, kinyitja őket. Kiteszi, fellapozza. Kikeresi és olvassa. Gondozza. Szereti és ápolja, tanítja ezeknek a könyveknek a gondolatait.” Kiss Noémi megnyitón elhangzott beszéde teljes egészében elolvasható a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár honlapján.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

Az Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója által összeállított kiállítás egyrészt Szent Benedeknek arra a felszólítására fókuszál, melyet a Regula prológusában fogalmaz meg, és amely az ISKOLA évének is mottója: Fel kell állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját. Ez az iskola maga a monostor, ahol a tanulás egyrészt lelki gazdagodást jelent, tökélesedést, másrészt az olvasáson és az apáti tanításon keresztül előrehaladást a „világi” tanulmányokban. Ezekre az ismertekre – napjainkban különösen is – szüksége van a szerzetesnek ahhoz, hogy eligazodjon a világban, és segítségére lehessen a testi-lelki segítségért hozzá fordulóknak.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

A tanulásban: nevelésben és nevelődésben, oktatásban és tanításban fontos szerepe van a mester-tanítvány, tanár-diák kapcsolatnak. A könyvtárlat másrészt erre a sajátos kapcsolatra fordítja a figyelmet azáltal, hogy a magyar történelem nagy alakjainak, egyes „híres” bencés diákoknak is emléket állít.

A tárlatban egyebek mellett olyan kötetek kaptak helyet, mint például 1509-ből származó Pseudo Hieronymus Vitae patrum című műve, amely a sivatagi atyáknak nevezett korai keresztény remeték és aszkéták életrajzát és bölcsességeit tartalmazza. Vagy épp az 1500-ban Velencében kiadott Regulae monasticorum. A kötet a nyugati szerzetesség atyjának tekintett Szent Benedeknek, a keleti szerzetesség megalapozójának, Nagy Szent Vazulnak, valamint Szent Ágostonnak a reguláját tartalmazza.  Megtalálható a kiállításban Széchenyi István 1830-ban kiadott Hitel című művének egyik példánya is sok más érdekesség mellett. Továbbá egy tárlóban az idén 400 éves Káldi Bibliának, az első teljes, nyomtatásban megjelent katolikus Szentírás-fordításnak is emléket állítanak.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

Az ünnepen adta át Majláth Tihamér, a Celldömölk-Alsósági Szent Miklós Plébánia plébánosa Matthias Faber Concionum Sylva nova seu Auctuarium című prédikációs kötetét Hortobágyi T. Cirill főapátnak. A szerző, a bajor jezsuita Pázmány Péter hívására érkezett Magyarországra és könyvét még 1715-ben a pannonhalmi konvent számára szereztek be. A belső kötéstáblájára írt bejegyzés szerint egy, a 18. század elején élt Villebald nevű bencés szerzetes használta azt.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója szerint Villebald atya, későbbi tihanyi apát, abban az időben a győri Apátúr-ház provisora volt. Bár azt nem tudni, hogy a kötet végül hogyan kötött ki Alsóságon, de azt dokumentumok bizonyítják, hogy az 1730-as években a plébániát bencések vezették és a közeli dömölki közösség pasztorált a környéken.

Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

A levéltárigazgató elmondta, hogy a kötet, nemcsak azért érdekes, mert 250 éves bolyongás után visszakerülhetett a pannonhalmi gyűjteménybe, hanem az abban lévő másik feljegyzés miatt is. A kötet elején található két üres lapra ugyanis 1791. október 25-én felvezették az akkor már szétszóratásban élő bencések neveit. A szerzetesközösséget – más rendekkel együtt – 1786-ban oszlatták fel. A most visszakerült kötetben található, öt évvel későbbi írás tanúsága szerint a testvérek 13 vármegyében, főleg egykori bencés plébániákon találtak otthonra.

A bejegyzés egyben annak is bizonyítéka, hogy a bencések még a nehéz időkben is mindig összetartottak és bár a közösséget szétszakították, egymás iránti testvériségük nem szűnt meg.

„Legyen ez a mai ünnep, amikor Ignác testvér a bencés kongregáció bakonybéli monostorában elköteleződik egy életre, egy olyan alkalom, amikor mi is megerősítjük elköteleződésünket, felszítjuk a kezdeti tüzet, és bátorságot nyerünk Ignác bátorságából.” Így buzdította a jelenlévőket Hortobágyi T. Cirill főapát Tamás D. Ignác bakonybéli testvérünk örökfogadalma alkalmából. A bakonybéli bencés szerzetes a Szent Mauríciusz Monostor templomában tett örökfogadalmat március 15-én, Laetare vasárnapján.  Baán Izsák, a bakonybéli szerzetesközösség elöljárója a szívről tanított, mely tiszta, együttérez magával és másokkal, olyan látó szív, mely találkozik Isten kereső tekintetével. Az örökfogadalmról a Magyar Kurír beszámolóját tesszük közzé az alábbiakban. 

Több százan ünnepelték az elköteleződést

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát vezette a szertartást, melyen koncelebrált Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, Várszegi Asztrik OSB nyugalmazott főapát és Baán Izsák OSB, a bakonybéli szerzetesközösség elöljárója. Együtt ünnepeltek papok és szerzetesek a pannonhalmi, tihanyi és győri bencés monostorokból; verbita, ferences és piarista rendtartományokból; a csornai premontrei és a zirci ciszterci közösségből; valamint egyházmegyés papok az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéből és a Győri Egyházmegyéből, Ignác életének korábbi helyszíneiről.

Az örökfogadalom-tételen jelen voltak szerzetesnővérek a kismarosi ciszterci közösségből, a Kenethozók Monostorából és a Szociális Testvérek Társaságából, és természetesen Ignác rokonai, valamint barátai, diáktársai, régebbi közössége. Még Niederalteichből, Grazból és Pozsonyból is érkeztek vendégek az ünnepre.

A szentmisén szolgálatot végzett Kató Csaba állandó diakónus és James Jimson Pullappallil verbita missziós szerzetes.

A teljesen megtelt templomba hosszú sorban vonultak be a koncelebráló papok és a szerzetesek a taizéi Szentlélek-hívó ének alatt.

Hortobágyi T. Cirill a szentmise elején így buzdított: „Mindannyian, akik itt vagyunk, elköteleződtünk valahová – legyen az család, munkahely, egyházközség, egyházmegye. Legyen ez a mai ünnep, amikor Ignác testvér a bencés kongregáció bakonybéli monostorában elköteleződik egy életre, egy olyan alkalom, amikor mi is megerősítjük elköteleződésünket, felszítjuk a kezdeti tüzet, és bátorságot nyerünk Ignác bátorságából.”

A Sámuel első könyvéből vett, Dávid kiválasztásáról szóló olvasmány hangsúlyozta: Isten a szívet nézi, az ember a külsőt.

Miután Kató Csaba felolvasta a vakon született ember meggyógyításáról szóló evangéliumot, szólították az örökfogadalmat tévő szerzetest, aki Cirill főapát kérdésére kimondta, mit kér: hogy az Úr szolgálatában és Szent Benedek családjában mindhalálig állhatatosan megmaradhasson.

A tiszta szív lát, találkozik Isten kereső tekintetével

Baán Izsák homíliájában az olvasmány központi gondolatából indult ki. Mint mondta, a szív az emberi személyiség központja, a döntések, a gondolatok székhelye, az a hely, ahol kapcsolódni tudunk Istenhez. Sokkal inkább a vágyainkról szól, mint az érzelmekről.

A szerzetes szíven talált ember. Személyisége megnyílik, Isten vágyat ébreszt benne, amit egyedül ő tud betölteni. Ezt tette Ignáccal is – mondta a bakonybéli szerzetesközösség elöljárója. A könyvvizsgáló fiatal szeretett focizni, gitározni, mígnem Bakonybélbe kezdett járni, ahol megtapasztalta: van itt valami, amiről nem tudja azt mondani, hogy nem a legmélyebb vágya.

Isten a szívet nézi. Téged hogy lát Isten? – tette fel a kérdést a híveknek a szónok, és egyfajta „szívultrahangra” hívta őket: vizsgálódjanak, élő-e a szívük.

A szentíráshagyomány azt tanítja, hogy az élő szív ellentéte Izajás szavaival az „elzsírosodott szív”, a tobzódás. A zsír hermetikusan elzár, megakadályozza, hogy valami érinthető legyen. A világi örömök elnehezítik a szívet, a szerzetesi élet segít, hogy a szívünk fitt maradjon. A nagyböjt egyfajta közösségi „zsírleszívás”, mely segít, hogy érinthető maradjon a szívünk – tette hozzá a szónok.

Az élő szívnek azonban van egy másik ellentéte is: a megkeményedett szív. A szerzetesi imádságban visszatér Pál apostol Zsidóknak írt levelének verse: „Ma, amikor az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek a szíveteket!” A nehézségek, fájdalmak, veszteségek megtörik a szívet. Az élő szív fáj, éppen ezért, ha túl sok a veszteség, a szívet megkeményítjük. Akkor marad élő a szívünk, ha ellenállunk ennek a kísértésnek. Amikor megszületünk, rugalmas a szívünk, mint a fa friss ága, ami aztán szárazzá és merevvé válik, törik. Nem győzhet, ami megszilárdul – magyarázta.

Ha elkerüljük a „zsírosodást” és a keményedést, még az is előfordulhat, hogy a szívünk „elszalad” a helyéről, elbújik, ugyanis Isten közelítő szeretete ijesztő is tud lenni. „Vissza kell mennünk Isten jelenlétébe!” – buzdított, majd idézte Szalézi Szent Ferenc gondolatát: Ha a szíved kószál és szenved, vidd vissza óvatosan a helyére, és helyezd gyengéden a te Istened jelenlétébe! És ha soha semmi mást nem csináltál egész életedben, csak a szívedet hoztad vissza, s helyezted ismét Isten jelenlétébe – bár az újra meg újra elszaladt, miután visszahoztad –, akkor már nem éltél hiába, akkor az életed beteljesedett.”

Ha a „szent kardiológiai gyakorlatban” kitartunk, a szívünk megtisztul – folytatta. – A szív tisztasága Johannes Cassianus szerint a szerzetesi élet legfontosabb célja, nem erkölcsi fölényt, sokkal inkább együttérzést jelent, hiszen ha a szívünk alakítható, összetörhető, megtanulunk érezni és együttérezni magunkkal és másokkal. Szír Szent Izsák mondta: a tiszta szív részvéttel van minden teremtmény iránt. Ha tehát megmaradunk Isten jelenlétében, és megmaradunk alakíthatónak, kialakul bennünk az együttérzés.

Máté evangéliumában olvashatjuk: a tisztaszívűek látják az Istent; a mai evangéliumban pedig a vakon született meggyógyul, látóvá lesz – folytatta beszédét Baán Izsák. – Isten látó szívet keres. „Hajlítsd a szíved fülét a mester parancsainak befogadására” – mondja Szent Benedek. Minél inkább megfogadjuk ezt, annál inkább nyiladoznak Jézus érintésétől a szemeink. Először önmagunkat látjuk, majd a látó szív felismeri a másikban a testvért, aztán Isten jelenlétét. Isten nézi az ember szívét, találkozik tekintete az emberével, aki látja Istent. Találkozzon ez a két tekintet Ignác testvér életében, aki elkezdett látni, és vágyik arra, hogy ez a látás egyre mélyebb legyen, és az örök életben váljon teljessé – zárta beszédét a bakonybéli perjel.

Fogadalomtétel és elköteleződés a bakonybéli szerzetesközösséghez

A prédikáció után következett az ünnepélyes fogadalom szertartása, mely az akaratnyilvánítással kezdődött, a Mindenszentek litániájával folytatódott.

A Szentlélek hívása után Ignác elmondta a fogadalomtétel szövegét, melyet Hortobágyi T. Cirillel aláírtak az oltár menzáján.

Ezután az örökfogadalmat tévő az oltárral szembefordulva kitárta a karját, és elénekelte az önfelajánló imát háromszor, melyet a nép megismételt: Fogadj el engem Istenem szent igéd szerint, hogy neked éljek, és ne szégyeníts meg engem, mert tebenned bíztam, Uram.” Ignác letérdelt a főapát elé, aki elmondta felette a felszentelő imádságot.

Megáldotta a kórusruhát, amit felsegítettek az örökfogadalmas szerzetesre, aki aztán békecsókot váltott bencés közösségének tagjaival.

A felajánlásra a családtagok hozták az adományokat hosszú sorban, közben Szent Ignác felajánló imáját énekelte a gitáros kórus, a 4# ifjúsági zenekar.

Tamás D. Ignác írta magáról

Életem Esztergomban kezdődött, ott töltöttem gyermek- és fiatalkoromat. 21 éves voltam, amikor a családom Győrbe költözött, de akkor én már egyetemen tanultam Budapesten, így gyermekkorom inkább Esztergomhoz köt, mint Győrhöz. Végzettségem szerint teológus vagyok és közgazdász. Érettségi után misszionáriusnak készültem; később letisztult, hogy ez a fajta tanúságtevő élet engem inkább a Kárpát-medencéhez kapcsol, mint távoli tájakhoz, ezért itthon maradtam.

A teológia után közgazdaságtant tanultam, és ezzel helyezkedtem el a KPMG nevű nemzetközi tanácsadó és audit cégnél, ahol könyvvizsgálóként dolgoztam másfél évet, mielőtt jelentkeztem volna szerzetesnek Bakonybélbe. 2020-ban költöztem be a monostorba. Pontosan két héttel a covid-lezárások előtt csúsztam be majdhogynem a küszöb alatt. A noviciátus után a növendékidőszak alatt nagyjából két és fél évet a budapesti Bencés Tanulmányi Házban töltöttem további teológiai és közgazdasági tanulmányokkal. 2025 januárjában költöztem ismét haza, azóta elsősorban a monostori gazdaságban vannak feladataim, a fiatalok pasztorációjába segítek be.

A szabadidőmben szívesen foglalkozom lelkiségi, teológiai irodalom fordításával. A természetjárás és a társasjátékozás nagyon vonzanak, bármikor kapható vagyok rá.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Merényi Zita

Pannonhalma, 2026. május 22-24.

Kiknek ajánljuk?

Olyan 18-40 év közötti egyedülálló férfiaknak, akik keresik Istent és a saját útjukat, akiket foglalkoztat a szerzetesi élet vagy a papi szolgálat lehetősége, akik még nem hozták meg a döntést, hogy milyen élethivatás mellett kötelezzék el magukat, és nyitottak arra, hogy a húsvéti időben bekapcsolódjanak a szerzetesközösség napi ritmusába.

Mit kínálunk?

  • tölts el néhány napot Pannonhalmán május 22-én ebédtől május 24-án ebédig
  • csatlakozz a bencés közösség napi három imádságához
  • ismerkedj meg néhány pannonhalmi szerzetessel, a szerzetesi életmóddal és a szerzetessé válás útjával
  • gondolkodjunk közösen a lelki élet és az elköteleződés néhány alapvető témájáról
  • tedd fel a kérdéseidet, amik közelebb visznek ahhoz, hogy a saját utadat megtaláld

Mi, szerzetesek szeretnénk a saját szerzetesi tapasztalatinkat megosztani, és a résztvevőket is arra bátorítjuk, hogy egymásra nyitottan vegyenek részt a lelkigyakorlatos beszélgetésekben.

A lelkigyakorlat kísérői: Imre atya a pannonhalmi közösség magisztere és Lőrinc testvér társmagiszter, akik a szerzetesség iránt érdeklődőkkel és a szerzetesi képzésben részesülő, frissen belépett testvérekkel foglalkoznak.

Nézd meg kisfilmünket is!

Információk

Szállás: monostori szobában

Ellátás: teljes ellátás első nap ebédtől utolsó nap ebédig

Részvételi díj:
A részvétel költségeihez 7.500 forint hozzájárulást kérünk.

Jelentkezési határidő: 2026. május 17-ig (vasárnap)
A regisztrációs felület kitöltésével a jelentkezést előjegyzésbe vesszük. A regisztráció véglegesítése visszajelzésünkkel zárul.

Jelentkezési időszak: 2026. március 10 – május 17.

Ha kérdésed van, keress meg minket bátran az alábbi e-mail címen: [email protected]

Hortobágyi T. Cirill főapát vezetésével mintegy nyolcvanan – gyerekek, fiatalok és idősek – vettek részt a Pannonhalmi Főapátság által immár ötödik alkalommal meghirdetett Teremtésvédelmi keresztúton. A hagyományosan Szent Márton két temploma – a ravazdi és a pannonhalmi bazilika – között húzódó úton az egyes stációknál a teremtett világ szenvedésére hívták fel a figyelmet Krisztus szenvedésén keresztül. A résztvevők közösen imádkoztak és cselekedtek a természetben, hisz a 9 kilométeres úton a mások által eldobált szemetet is összegyűjtötték 2026. március 7-én.

A ravazdi templomból indulva Cirill főapát az egyén saját felelősségére hívta fel figyelmet. Arra, hogy mindannyiunk feladata a teremtett világ épségének megőrzése. Ahogy az az első stáción – Jézust halálra ítélik – elhangzott: akárcsak az első emberpár az Éden kertjéből, „most úgy tűnik, mi is kiűzetünk a saját kertünkből”, mert nem hallgattunk a jó szóra. „Nem tehetünk úgy, mintha nem figyelmeztettek volna épp elégszer: életmódunk, vágyaink kielégítésének súlyos következményei lesznek.” A teremtett világ ellenei vétkeinkért Isten előtt felelősséggel tartozunk. De vajon merjük-e vállalni azokat és alá vetjük-e magunkat az ítéletnek? – hangzott el a kérdés. „Krisztus a mi bűneink miatt került Pilátus elé. Oda merünk állni mellé?”

A második állomáson, arra emlékezve, hogy Jézus a vállára vette a keresztet, arra hívták fel a figyelmet, hogy az emberiség kifosztja a Föld erőforrásait. Ennek következtében pedig a jól működő természeti rendszerek kénytelenek „vállukra venni” a terheket, amiket mi magunk rakunk rájuk. „Olyanok vagyunk, mint akik egy gigantikus Jenga játékot játszanak…. Már nagyon sok fakockát kiszedtünk a rendszerből és bármikor eljuthatunk odáig, hogy a következő kocka kiszedésével összeomlik a torony – azaz Földünk nem képes már elviselni a terheket, amiket rárakunk.”

Jézus, amikor elesett a kereszt súlya alatt, felkelt és újrakezdett – hangzott el a harmadik stációnál. „Rá kell néznünk, minden gyengeségünk ellenére, hogy újra tudjunk indulni Vele. Erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy mérsékeljük a környezetet pusztító károsító magatartást” – szólt a figyelmeztetés. A következő állomáson Jézusnak az édesanyjával való fájdalmas találkozáson keresztül gondolhattak bele a résztvevők az emberi szenvedés és aggodalom mélységébe. Majd ezt párhuzamba állították a mai ember félelmeivel a világ jövőjét illetően. Mi lesz a gyermekeinkkel, idősödő szüleinkkel, milyen körülmények között fognak élni? Ahogy azonban a keresztúton a katonák tovább is lökik Krisztust, úgy nekünk is tovább kell mennünk. „Hiszünk benne, hogy a világ is meggyógyítható, s hogy ezért a végsőkig kell küzdeni” – hangzott el.

Az ötödik stáción felelevenítették a pillanatot, amikor Cirenei Simon segített vinni a keresztet Jézusnak, Veronika pedig megtörölte kendőjével az arcát. „Ahogy Veronika kendőt nyújtott Jézusnak, ami enyhet nyújtott a szenvedésében, úgy a mi apró tetteink is tudnak vigaszt nyújtani a Földnek. Igenis számít minden egyes ember tette és életmódja.” A következő állomáson elhangzó elmélkedés hangsúlyozta, hogy fontos felismerni a felelősségünket mind az éghajlatváltozás előidézésében, mind pedig a problémák megoldásában a cselekedetek szintjén. „Keresztény emberként arra is elhívást kapunk, hogy a teljes lelkünket átható, átjáró bűnbánatot tartsunk. Így nyerhetjük el Isten vigasztaló kegyelmét, mely erőt adhat a változáshoz.”

Jézus keresztre szegezésének és halálának képével világítottak rá a hetedik stáción arra, hogy az ember saját tetteivel ma is „keresztre feszíti” a teremtett világot. A környezetszennyezés, a fajok pusztulása és a természeti erőforrások kimerítése mind „egy-egy szeg a keresztfába”, miközben a háborúk és az emberi kapcsolatokban jelenlévő gyűlölet tovább mélyítik a sebeket. Ezek a „kalapácsütések ugyanúgy fájnak Krisztusnak.” Majd jött a kijózanító kérdés: „Vajon mi is azok közé tartozunk, akik kalapáccsal a kezükben állnak, és ütést mérnek a szegekre?”

Pannonhalmára érve a Szent Márton-bazilikában ökológiai megtérésre hívták a résztvevőknek. Mint elhangzott: „annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat.” Hangsúlyozták, hogy a mindenkit átfogó közösségvállalás viszi végbe az átistenítést, hogy a mi emberségünkön keresztül átragyoghasson Isten ereje és üdvössége. „Ehhez nekünk is közre kell működnünk, humanizálnunk kell a világot, meg kell nyílnunk Isten Lelkének, hogy a szenvedés, a megtérés és az erőfeszítés útján a feltámadás öröméhez vezessen el bennünket.” Végül a keresztút almaáldással zárult.

A keresztúton több állomáson arra is felhívták a figyelmet, hogyan tudjuk segíteni a teremtést. A következő megszívlelendő tanácsokat adták a résztvevőknek:

  • Fogyasszunk minél többször vizet
  • Akkor üljünk autóba, ha feltétlenül szükséges!
  • Kertjeinkben változatos fajtájú növényeket, tájfajta gyümölcsfákat telepítsünk
  • Tiszteljük az erdő összetett rendszerét!
  • Előzetesen gondoljuk át kisebb-nagyobb beruházásainkat
  • A kertünkben keletkező növényi hulladékot helyben komposztáljuk

Szeretettel várjuk a Pannonhalmi Területi Főapátság Családnapjára az egyházközségben élő családokat, jegyes- és házaspárokat, valamint minden érdeklődőt Győr-Ménfőcsanakra, a Szent Kereszt plébániára 2025. május 9-én, szombaton. Az idei családnap mottója: „Egységbe forrva

Program:

08:45-től Regisztráció

09:30 Köszöntők

10:30 – 11:40 Sokszínű programok kicsiknek és nagyoknak: beszélgetések, játékok, kiscsoportos műhelymunkák, előadások különböző témákban

12:00 ünnepi mise a Pannonhalmi Területi Főapátság papságával és a 15 plébánia híveivel. A közös ünneplést vezeti és igét hirdet: Hortobágyi T. Cirill főapát.

13:15 – 14:35 Közös ebédre hívjuk vendégül mindazokat, akikkel a szentmisén együtt ünnepeltünk.

13:50-14:50 Szentségimádás és zenés áhítat, melyen szolgál a Szent Kereszt Plébániatemplom Gitáros Ének- és Zenekara.

15:00 – 16:30 Pódiumbeszélgetés és tanúságtétel: Krúdy Tamás újságíró, kommunikációs szakember és felesége Zsófi a parkatt.hu katolikus társkereső létrehozója. Hat gyermek szülei, közösen szerkesztik és vezetik a Lélek Szava podcastet.

16:30-16:55 Áldás, programzárás

A gyermekeket egész nap bakonyi fajátékok és korosztályos programok várják. A szülőknek tartott programok alatt a gyermekek felügyeletéről gondoskodunk.

A családnapon az ebéd és a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Kérjük minden résztvevő, személyenként külön regisztráljon!

Hortobágyi T. Cirill főapát a 2026. március 13-i szentmisén átadta Lucsok Miklós munkácsi püspöknek Szent Benedek csontereklyéjét. Az ereklye Kárpátaljára és Ukrajna római katolikus egyházmegyéibe kerül, ahol arra hívják a püspököket, papokat, szerzeteseket, az egyházban szolgálókat és Isten ukrajnai népét, hogy a békéért imádkoznak majd jelenlétében. Ahogy a liturgián Cirill főapát fogalmazott: „Egy szent tanúságtétele átlépi a határokat, hogy emlékeztesse a világot arra, amit Jézus mondott: nincs nagyobb parancs, mint Isten és a felebarát szeretete.”

A szentmisén elhangzott homíliájában Cirill atya az evangélium kapcsán arról beszélt, hogy az egész élet tengelye a legfőbb parancs: „Szeresd az Urat, a te Istenedet… és szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Mint mondta, mikor az írástudó ezt megérti, Jézus különös módon válaszol: „Nem vagy messze az Isten országától.” Azaz még nem vagy benne. A főapát hangsúlyozta, hogy az értelem közel vihet Isten országához, de a kapun csak a szeretet visz át.

A Szent Benedek ereklye átadása kapcsán úgy fogalmazott, hogy az nem egyszerűen egy történelmi tárgy, relikvia a múltból, hanem tanúságtétel Szent Benedek életéről. Felidézte, hogy amikor VI. Pál pápa Benedeket „pacis nuntiusnak”, a béke hírnökének nevezte, azt nem pusztán történelmi tiszteletből tette, hanem mert a bencés kolostorok olyan helyek voltak, ahol a széteső világban új rend született.

„A béke ugyanis nem elsősorban politikai állapot. A béke rendezett szív. Ott kezdődik, ahol az ember megtalálja a helyes szeretet rendjét” – mondta. Majd hozzátette: „Isten az első, a felebarát a második és önmagunk a harmadik. Ha ez a rend felborul, a világ is felborul.”

A főapát különösen is erős jelnek nevezte, hogy az ereklye Kárpátaljára, egy olyan földre megy, ahol az elmúlt években a béke törékennyé vált. Emlékeztetett, hogy Oroszország négy éve támadta meg Ukrajnát. Azóta tart a háború, élnek a családok félelemben és gyászban a veszélyben lévő, vagy elhunyt szerettük miatt.

Mint mondta az ereklye nem mágikus tárgy, hanem emlékeztető, hogy egy ember élete képes békét teremteni maga körül. „Ha Benedek Európában egykor a béke hírnöke lett, akkor ma talán ugyanaz a küldetés indul újra: hogy a szeretet rendje újra felépítse azt, amit a félelem és az erőszak megbont.” Szent Benedek arra tanít ma is bennünket, hogy a béke nem program, hanem életforma.

A főapát igehirdetése zárásaként arról beszélt, hogy az ereklye útja Pannonhalmáról Kárpátaljára lelki zarándoklat. „Egy szent tanúságtétele átlépi a határokat, hogy emlékeztesse a világot arra, amit Jézus mondott: nincs nagyobb parancs, mint Isten és a felebarát szeretete. Ha ez a két parancs él, akkor a béke sem lehet messze.” Akkor pedig Jézus szava rólunk sem az lesz már, hogy „nem vagytok messze Isten országától”, hanem az, hogy „Isten országa közöttetek van.”

Lucsok Miklós munkácsi püspök hálával fogadta az ereklyét, és a kezdeményezést a Szentlélek sugallataként értelmezte. „Örülök, mert látom, hogy ez Istennek a műve és bízok abban, hogy sok kegyelem árad ránk az ima által.” Hozzátette: „Európa védőszentjének, Szent Benedeknek a küldetése, hogy a békesség embere legyen, és mi is a békesség emberei legyünk.”

Miklós püspök hangsúlyozta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát érinti. „Ezt a háborút nemcsak mi, hanem a szomszédaink és az egész világ megszenvedi.” Mint mondta, már sok éve és nagyon sokan imádkoznak együtt a békéért Ukrajnában és most Szent Benedek közbenjárását kérik: erősítse meg őket, hogy kitartsanak és a béke emberi legyenek.

A kezdeményezés, hogy Szent Benedeknek, a béke követének ereklyéjét átadja a Pannonhalmi Főapátság a munkácsi püspöknek egy személyes tapasztalatból született. A közel két éve Ukrajnában, Kárpátalján missziós szolgálatot ellátó pannonhalmi bencés szerzetesben, Arnold atyában fogalmazódott meg a gondolat, egy háborús élmény során.

2025 augusztusában az orosz-ukrán határtól mintegy 30 kilométerre fekvő Harkivban járt, ahol a humanitárius segélyek szétosztásában és a rászorulók fogadásában segédkezett, amikor egyik este dróntámadás érte a várost. „A plébánia épületében éjszakáztam, és amikor hallottam a becsapódásokat egészen elárasztott a félelem” – emlékezett vissza a szerzetes a dermesztő élményre.

Másnap a helyi keresztény közösség liturgiáján úgy érezte szólnia kell a hívekhez: „A Jóisten tudja csak, hogy honnan kaptam erőt ahhoz, hogy elmondjam életem egyetlen és első orosz nyelvű prédikációját Ukrajnában.” A város lakóinak többsége ugyanis oroszul beszél. „Számomra is egy nagyon megrendítő pillanat volt” – mondta Arnold atya. Akkor tapasztalta meg, hogy egy egyszerű jelenlétnek mekkora szerepe van ott, ahol az emberek a háború félelmében élnek, veszély tölti ki az életüket, és ahol minden nap bizonytalanná válik.

Ugyanakkor azt is világosan látta, hogy Ukrajnának, az ott élő szenvedő embereknek nem rá, hanem Szent Benedekre „egy csendes, erős és imádkozó harcosra, aki az égben érte és értük is imádkozik” van szükségük. Ez az élmény és felismerés vezetett el a március 13-i szentmiséhez, amelyben Cirill főapát ünnepélyesen átadta Szent Benedek csontereklyéjét Miklós püspöknek.

Ahogy azt Arnold atya kifejtette, Ukrajnában a megszólított püspökök örültek a kezdeményezésnek, hogy az egyházmegyékben Szent Benedek ereklyéjének jelenlétében és a szent közbenjárását kérve imádkozzanak a békéért. „Én titokban abban reménykedem, hogy ezt a béke meghívást, imára való meghívást nemcsak a hívek és a keresztények, hanem a politikai élet szereplői is meghallják és eljut azoknak a füléhez és szívéhez is, akik még mindig érdekeltek a háború folytatásában.”

 

Hat diák és két tanár érkezett a szegedi Szent Benedek Technikum és Gimnáziumból monostori hétvégére a Pannonhalmi Főapátságba. A három nap alatt betekintést nyertek a bencés közösség életébe, találkoztak a szerzetesekkel, részt vettek az imaórákon, és személyes élményeken keresztül tapasztalhatták meg a pannonhalmi vendégszeretetet. Az alábbiakban az ő beszámolójuk olvasható.

A szegedi Szent Benedek Technikum és Gimnáziumból hat tanuló és két tanár jelentkezett a monostori hétvége programjára. Úgy alakult, hogy három informatikus-technikus és három gimnazista diák vágott neki az országot átszelő útnak.

Győrig vonattal utaztunk, onnan busszal folytattuk utunkat. A rövid győri tartózkodásunk alatt sétát tettünk a belvárosban. A messzi Szegedről érkezve úgy gondoltuk, a bencés rendházból kiindulva futó benyomást szerzünk a városról. Hideg volt – Pannonhalmán éppen hózápor esett – szürke volt az ég, de a rövid séta így is nagy élményt jelentett.

Péntek este vacsora után Titusz atya, a Főapátság iskolafenntartói főigazgatójának vendégei voltunk. A bemutatkozás során beszéltünk tanulmányainkról, családunkról és lakóhelyünkről. Vendéglátónk pedig bemutatta a szerzetesi közösséget, annak mindennapjait és a különböző feladatokat.

Hallottunk a pannonhalmi diákéletről, az osztályok és a kollégium felépítéséről, valamint a szerzetes atyák oktató-nevelő munkájáról is. Új fogalmakkal ismerkedtünk meg: például a kongregációval, a konventtel, valamint olyan tisztségekkel, mint a perjel vagy a magiszter. Titusz atya felidézte II. János Pál pápa pannonhalmi látogatását is. Megtudtuk, hogy az első magyar bencés diák Imre herceg volt, akinek nevelője a Benedek-rendi Szent Gellért volt. Szent Benedek életéről is hallottunk újabb érdekességeket.

Szombat délelőtt Asztrik főapát úrnál jártunk vendégségben. A nyugalmazott főapát a sok munkával és elfoglaltsággal teli évekről mesélt nekünk. Arra hívta fel a figyelmünket, hogy a fiatalok legyenek mindig körültekintőek, amikor tanácsot kapnak a felnőttektől, és minden helyzetben az értékeket kövessék.

Imre atya a magiszteri feladatairól tartott interaktív foglalkozást. Érdekes tapasztalatait osztotta meg velünk, a beszélgetés során pedig az ön- és társismeret kérdései kerültek előtérbe.

A konventmise gondolatai közül különösen megmaradt bennünk egy mondat, amely számunkra központi jelentőséget kapott: „Vele a hűség mindig könnyebb.”

Nagy büszkeség volt számunkra, amikor a szentmisén a szegedi technikum és gimnázium képviselőiként köszöntötték nyolcfős csapatunkat.

A hajnali, reggeli, napközi és esti imaórák hangulatát megtapasztalni egyszerre volt megtisztelő és felemelő. Számunkra minden ilyen alkalom ünnepi jelentőséggel bírt.

Az imaórák között megismerkedtünk az apátság történetével is. Láttuk az épület eredeti oszlopait és falait, megismertük a legutóbbi felújítás főbb állomásait, valamint a bazilika új építészeti elemeinek szakrális jelentését és jelképeit. Jártunk az altemplomban, a könyvtárban és a látványkincstárban is. Titusz atya sok érdekességbe beavatott bennünket, amiket most fedjen jótékony homály, hogy mindenki személyesen ismerhesse meg ezeket, amikor ellátogat Pannonhalmára.

Szombat este meghívást kaptunk a Pannonhalmi Bencés Gimnázium moziklub programjára is. Egy angol filmet néztünk meg szerzetes atyák és diákok társaságában. Megtudtuk, hogy a filmklubot a Főapátság legidősebb szerzetese, Ambrus atya vezeti. A film számunkra a hitről szólt: egy modern zarándokutat követett végig egy család életének válságos időszakában, miközben szépen és izgalmasan mutatta meg az emberi értékeket.

A búcsúebéd után ismét szeretetteljes hangulatban beszélgettünk a szerzetes atyákkal. Bölcsességgel és mosollyal búcsúztak tőlünk, útra bocsátva bennünket.

Amikor egy-egy szabad óránk akadt a programok között, a környéket fedeztük fel. Jártunk a Márton-hegy oldalában, sétáltunk az arborétumban, elhaladtunk a levendulás mellett, és süteményt is kóstoltunk.

A Szent Jakab Vendégházban kényelmes és szép környezetben pihentünk. A szálláson sok beszélgetéssel, nevetéssel és az élmények közös felidézésével telt az idő.

A háromnapos együttlét különösen összekovácsolta a különböző tagozatos és évfolyamos diákokból álló csapatunkat. Erre a rövid időre mi magunk is egy kis testvériséggé váltunk. Bár ez iskolánkban amúgy is fontos érték, itt, ebben a különleges környezetben még erősebben élhettük meg.

Sokat kérdeztünk, és sok választ kaptunk. Ami különösen szívmelengető volt számunkra: az apátságban bárhol jártunk, mindenütt mosollyal fogadtak bennünket. Mindenki segítőkész volt és a kedvünket kereste. Így születnek szeretetteljes emberi kapcsolatok – amelyek további közös élmények és találkozások alapjai lehetnek.

Mi pedig hálás szívvel visszük és adjuk tovább Pannonhalma hírét és üzenetét.

Köszönjük vendéglátóink bencés vendégszeretetét – a portától a konyháig, a biztonsági szolgálattól mindazokig, akik ételt és szállást készítettek számunkra.
Külön köszönjük a szerzetesközösség befogadó figyelmét, és kiemelten Titusz atya gondoskodását, aki mindenben vigyázott ránk.

Laudetur Jesus Christus.

Szegedről:
Szalamia Keve János, Tajti Levente, Kurunczi Tamás (12. évfolyam),
Gábor Zsolt, Tőke-Tax Rudolf, Nagy Simon Félix (11. évfolyam),
Hortobágyi Attila tagintézményvezető-helyettes,
Konkoly László osztályfőnök, oktató.

Már gyerekkorában is érdekelte a természet működése és a természettudományok. A pannonhalmi évei alatt érett meg benne a gondolat: orvos szeretne lenni. Benis Benedek, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium végzős diákja – tanárai szerint – nemcsak tehetségével és eredményeivel, hanem munkamoráljával és elhivatottságával is kiemelkedik közösségéből. Idén neki ítélték az egykori pannonhalmi bencés diák, dr. Kőrösi Tamás tiszteletére alapított díjat, amelyet minden évben egy orvosnak készülő, kimagasló tanulmányi eredményű és a közösségi életben is aktív, végzős pannonhalmi bencés diák vehet át.

A dr. Kőrösi Tamásról, a 2020-ban elhunyt meddőséget kezelő orvosról elnevezett díjat a bencés szerzetesközösség, az alapítók, a doktor úr családja, egykori betegei és barátai, valamint a díjazott családja jelenlétében 2026. március 7-én a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában adták át.  Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát a vesperást követő ünnepségen elmondta, hogy a díjat azzal a szándékkal alapították, hogy az a szeretet, amelyet Kőrösi Tamás diákként a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban megtapasztalt, tovább éljen az ott nevelkedő fiatalok életében.

Hozzátette, hogy a bencés nevelés titkának megértéséhez a rend alapítójának, Szent Benedeknek a Regulája ad útmutatást. „Ez nem csupán szabályzat, hanem bölcs életvezetés: olyan keret, amelyben a közösség vezetője egyszerre atya, mester, orvos és pedagógus.”

Asztrik atya emlékeztette a jelenlévőket, hogy a Regula az öregekkel és a fiatalokkal kapcsolatban arra int, hogy mindig vegyük tekintetbe bennük a gyöngeséget, és bánjunk velük jóságos figyelemmel. „Ez a bencés lelkiség egyik gyöngyszeme. A fiataloknak többletfigyelemre, biztonságra és szeretetre van szükségük. A történelem során ebből a szemléletből nőtt ki a bencés iskola. Tanárok nemzedékei éltek ezzel a hivatással: nemcsak tudást adtak át, hanem figyelő, kísérő szeretettel fordultak diákjaik felé.”

A bencés „titok” tehát a Krisztus hívását és példáját követő szeretet, a Regula bölcsessége, amelyben a szerzetes-tanár a kibontakozó fiatal életekben Isten gyermekét és a jövő nagy ígéretét tiszteli és szolgálja. „Minden bizonnyal ezt az örökséget, a gyógyító irgalmas jóságot kapta Kőrösi Tamás is, aki – kollégái és ismerősei elmondása alapján – minden betegével, a hozzá forduló gondokkal küzdő házaspárokkal figyelmes jósággal beszélgetett, majd gyógyította őket.”

Asztrik atya végül hangsúlyozta, hogy a díj átadása nemcsak emlékezés, hanem hála azért a szeretetért, amelyet egy diák Pannonhalmán kapott, és amely később sok ember számára gyógyító erővé vált. Egyúttal pedig reménység, hogy ez a szeretet ma is tovább él az itt tanuló fiatalokban.

Dr. Kőrösi Tamás életútját fia ismertette az ünnepségen. A kiváló orvos a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elvégzését követően a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Előbb a nyíregyházi kórházban, majd Debrecenben az Orvostudományi Egyetem Női Klinikáján dolgozott. Itt 1984-től vezette a meddőség kezelésével foglalkozó kutatócsoport munkáját.

1999-ben dr. Kaáli Géza professzorral megalapította Győrben a Kaáli Intézetet, amelyet haláláig vezetett. Ahogy arra fia emlékeztetett: Kőrösi doktor kimagasló szakmai tudásának és négy évtizedes gyógyítói munkájának eredményeként több ezer gyermek születhetett meg, segítségével a reménytelenek is részesülhettek a gyermekáldás és a családdá válás csodájában.

Hívő orvosként a Bencés Diákok Győri Egyesületének 2016-tól haláláig elnöke volt, nevéhez fűződik a szeretett pannonhalmi bencés tanáráról elnevezett, Luif Otmár ösztöndíj megalapítása. Közössége, a bencés öregdiákokért végzett fáradozását 2015-ben a Győri Bencés Diákokért-díjjal ismerte el. Munkásságát, amelyet Győr Megyei Jogú Városa 2020-ban Szent László-díjjal ismert el, számos tudományos közleménye, előadása és két könyv is őrzi.

A „dr. Kőrösi Tamás – Luif Otmár tanítványa” emlékdíjat a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Dr. Kőrösi Tamás családja, egykori betegei és barátai alapították és most másodszorra adták át. Az ünnepségen Juhász-Laczik Albin atya, a gimnázium igazgatója méltatta az idei kitüntetettet. Mint mondta Benis Benedek biológia iránti elkötelezettsége már gimnáziumi tanulmányai kezdetén egyértelműen megmutatkozott.

Lelkesen vett részt a délutáni szakköri foglalkozásokon, és már korán kitűnt azzal, hogy nem elégedett meg a tananyag elsajátításával: a jelenségek mögötti ok-okozati összefüggések mélyebb megértésére törekedett. Tudását tudatosan és sokoldalúan fejleszti.

Regisztrált a Semmelweis Egyetem Junior Akadémia előadássorozatára, majd csatlakozott a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjaihoz is, ahol előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon vett részt. 2026 áprilisában már harmadik alkalommal vesz részt a szegedi „Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozója” rendezvényen, ami jól mutatja kitartását és szakmai érdeklődésének mélységét.

Ismereteit tanulmányi versenyeken is rendszeresen megméretteti, ahol kiváló eredményeket ér el. Az Országos Állategészségügyi Versenyen csapattársával a 15. helyen végzett. A Dr. Árokszállásy Zoltán Biológia és Környezetvédelmi Verseny döntőjébe jutott, ahol 19. helyezést ért el. A biológia OKTV-n két egymást követő évben is bejutott a középdöntőbe, jelenleg pedig a közelgő döntőre készül.

Benedek érdeklődése a természettudományok más területeire szintén kiterjed: kémiából is versenyez, a Marie Curie Kémia Emlékversenyen területi döntőjén kategóriájában első lett így felkerült a verseny országos listájára. Az OKTV-n pedig középdöntős eredményt ért el. Nemrég országos második lett a Dr. Szentágothai János biológiaversenyen.

A szellemi kihívások mellett a mozgás is fontos része mindennapjainak: négy éve rendszeresen részt vesz az iskolai szertorna edzéseken. Szorgalma, kitartása és alázatos hozzáállása példaértékű diáktársai számára.

Az oklevélből és pénzjutalomból álló díjat Asztrik atya adta át Benedeknek, aki Kőrösi doktor családjától az orvosi egyetemen nélkülözhetetlen anatómia atlaszt is átvehette. A díj egyik alapítója, Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, tiszteletbeli bencés diák pedig Csóka Gáspár atya életútját bemutató interjúkötetet, a Tanítani habitusban című könyvet adta át Gáspár atya üzenetével közös iskolájukra való emlékezésként.

Az ünnepség után Benedek elmondta, hogy nagyon hálás a díjért az alapítóknak. Hozzátette: abban, hogy az orvosi pályára készül nagy szerepe van iskolájának, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak. Mint mondta, a Pannonhalmán töltött évek alatt mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő szakkört, különórát vagy fakultációt. Ő a biológiát és a kémiát választotta, melyeket szerinte – csakúgy, mint a többi tantárgyat – nagyon magas szinten oktatják a gimnáziumban, így bízik abban, hogy az idei sikeres érettségi vizsgát követően, felvételt nyer az orvostudományi egyetemre.

A „Dr. Kőrösi Tamás – Luif Otmár tanítványa” díj anyagi alapja önzetlen felajánlásokból jött létre, és azok támogatásával gyarapodik, akik fontosnak tartják, hogy ez az elismerés a jövőben is segítse  az orvosi hivatásra készülő diákokat. A felajánlásokat a Pannonhalmi Bencés Gimnázium számlájára lehet eljuttatni, a közlemény rovatban a „Kőrösi-díj” megjelöléssel.

A láthatón túl  –  Monasztikus hétköznapok

Az elmélkedéseket Mogyorósi Ányos atya bencés szerzetes tihanyi alperjel, magiszter, plébániai kormányzó vezeti.

Tervezett program:

Július 8. szerda

13.00 – 15.30  Megérkezés
16.30   I. Elmélkedés (Levéltárpedagógia – terem)
18.00   Vesperás és szentmise – Szent Márton-bazilika
19.00   Vacsora
20.00   Az oblátusrektor és a dékánok beszámolói, jelöltek bemutatkozása; Kompletórium

Július 9. csütörtök

6.00  Vigília és laudes (utána Liturgikus próba a beöltözőknek és az oblációra készülőnek)
8.00  Reggeli
9.30   II. Elmélkedés (Levéltárpedagógia – terem)
11.00   III. Elmélkedés (Levéltárpedagógia – terem)
12.15   Ebéd
13.00   Napközi imaóra
16.30  IV. Elmékedés (Levéltárpedagógia – terem)
18.00   Vesperás és szentmise
19.00   Vacsora
20.00  Film

Július 10. péntek

6.00 Vigília, Laudes
6.45  Szentmise (utána Liturgikus próba a beöltözőknek és az oblációra készülőnek)
8.00   Reggeli
8.45  Találkozás a dékánokkal  (505-ös terem)
10.30  V. Elmélkedés   (Levéltárpedagógia – terem) utána az évfordulósok köszöntése
12.15  Ebéd
13.00  Napközi imaóra
15.30  A pannonhalmi Iskola kulturális évad időszaki kiállításának megtekintése (Főapátsági Kiállítótér)
16.30  Gyóntatás
17.50  Vacsora
18.30  I. Vesperás – Szent Benedek főünnepe (Utána liturgikus próba a beöltözésre)
20.00  Vigília

Július 11. szombat – Szent Benedek atyánk főünnepe

6.45   Laudes beöltözéssel  (Utána fotózás, majd liturgikus próba az oblációra)
8.00   Reggeli
10.00   Ünnepi szentmise oblációval
12.00   Ünnepi ebéd

Időpont: 2026. május 23., szombat 19:00
Helyszín: Boldogasszony-kápolna

Közreműködik: Mária Magyarová Plšeková – orgona & Andrea Straßberger – oboa

2026. május 23-án újra megrendezésre kerül az Orgonák éjszakája, amely évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend – nemcsak itthon, hanem világszerte! Idén is 6 kontinensről, 30 országból és 38 helyszínről csatlakoztak szervezők, hogy együtt ünnepeljék a „hangszerek királynőjét”.

Műsoron:
Arcangelo Corelli (1653-1713): Versenymű oboára és vonósokra (G. B. Barbirolli átirata) – I. Preludio, II. Allemanda, III. Sarabanda, IV. Gavotta, V. Giga
Girolamo Frescobaldi (1583-1643): Toccata az elevációra – Apostolok miséje (a Fiori musicali gyűjteményből)
Tomaso Albinoni (1671-1751): Adagio a d-moll versenyműből
Bernardo Storace (1637-1707): Balletto
Georg Philipp Telemann (1681-1767): Cantabile a 6. (G-dúr) Metodikus szonátából op. XIII (1732)
Johann Pachelbel (1653-1706): Aria Quarta (Hexachordum Apollinis, 1699)
Josef Haydn (1732-1809): Oboaverseny, Hob VIIg:C1 –  II. Andante
Maria Stanislava von Seidl (1752-1837): Praeludium
Jean-Baptiste Lœillet (1680-1730): C-dúr szonáta oboára és orgonára –  I. Largo cantabile, II. Allegro, III. Largo espressivo, IV. Allegro
Friedrich Wilhelm Marpurg (1718-1795): Partita Prima –  I. Ouverture – Allegro II. Andantino III. Presto

Mária Magyarová Plšeková szlovák orgonaművész, tizenhárom éves korában kezdett el orgonán játszani. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végzett zene–angol szakos tanárként. Orgonatanulmányait először a Topoľčanyban működő Dezider Kardoš Magánkonzervatóriumban folytatta, majd a Bécsi Zeneakadémián tanult. 2008-ban doktori tanulmányait a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Zenei Tanszékén fejezte be.
Számos orgonahangversenyen és nemzetközi fesztiválon lépett fel Szlovákiában és külföldön. 2001 és 2004 között Angliában tevékenykedett, ahol az Oakham Schoolban zongorát és zeneelméletet tanított, emellett keresett orgonistaként és korrepetitorként dolgozott.
2018-ban Sebastian-díjjal tüntették ki Johann Sebastian Bach örökségének kortárs közvetítéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért. Koncertezés mellett pedagógiai tevékenységet folytat és komponál. Jelenleg a Nyitrai Magánkonzervatórium tanára, aktív koncertművész, valamint a nyitrai Szűz Mária Látogatása-templom orgonistája. Alapítója és dramaturgja a nemzetközi Ars Organi Nyitra orgonafesztiválnak, valamint az osztrák Orgelherbst Bruck an der Leitha – Hainburg an der Donau fesztiválnak.

Andrea Straßberger oboa koncertdiplomával és kitüntetéses oboatanári képesítéssel rendelkezik. Zenei nevelést és hangszeres zenepedagógiát tanult, második főtárgya a zongora volt. Szakmai képzettségét tovább bővítette Bécsben, ahol Hannelore Unfried irányításával történelmi táncot tanult, különös hangsúllyal a barokk táncra és a 19. század táncaira.
Rendszeresen lép fel belföldön és külföldön, valamint aktívan közreműködik múzeumi és iskolai projektekben. A történelmi hangszerek iránti elköteleződését a Bécsi Zene- és Művészeti Magánegyetemen szerzett, történelmi oboahangszerekre specializált koncertdiploma, valamint a veronai Conservatorio Dall’Abaco-ban folytatott posztgraduális régi zenei (barokk oboa) tanulmányai is megerősítik. Élénk együttes- és zenekari tevékenységet folytat, historikus hangszereken is rendszeresen játszik, és tagja a „Hofmusici” együttesnek a Ceský Krumlov-i barokk színházban.

Belépőjegy: 5.500 Ft
Jegyvásárlás

Kedves Vendégeink, a Boldogasszony-kápolna a Főkaputól 10 perc sétára található, ezért kérjük időben érkezzenek.
A jegyek nem helyre szólnak, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.
A hangverseny időtartama 60 perc.

A szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

Megrendítő összefogás: néhány hét alatt több mint 4 millió forintot ajánlottak fel a Pannonhalmi Főapátság adománygyűjtő akciójában jószándékú emberek a pannonhalmi robbanás károsultjai javára. A települést 2026. január 15-én rázta meg az óriási erejű detonáció. A gázrobbanásban egy személy életét vesztetette, háza teljesen megsemmisült és további csaknem 40 lakóingatlanban keletkezett kisebb-nagyobb kár. Az adománygyűjtésből befolyt felajánlásokat a Főapátság teljes egészében a rászorulók megsegítésére fordítja.

A robbanás akkora volt, hogy a több száz méterre lévő Főapátság évezredes falai is beleremegtek. A Szent Márton-bazilikában a bencés szerzetesközösség, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjai és a munkatársak épp a napközi imaórát végezték, amikor az első zsoltár éneklése közben a lökéshullám elérte a templomot. Az imádság is abbamaradt egy pillanatra, de ekkor még senki sem sejtette, hogy tragédia történt.

Amint a liturgia után megérkeztek az első hírek a gázrobbanásról és a pusztításról, Cirill főapát és a szerzetesközösség egyből azon kezdett el gondolkozni, hogyan tudnak a város és az érintettek segítségére sietni. Már akkor elhatározták, hogy online adománygyűjtést indítanak, aminek el is kezdték a tervezését.

Közben a diákok felajánlották kétkezi munkájukat. Albin atya, a gimnázium igazgatója és plébánosunk, Ákos atya pedig szükség esetére szállást biztosítottak volna mind a mentésben részt vevő önkénteseknek, mind az érintett családoknak. Akkor még nem lehetett tudni ugyanis, hogy mennyire sérültek az ingatlanok és mikor tér vissza az áram. Istennek hála, végül mindenki meg tudta oldani a lakhatását.

Amikor egyértelművé vált, hogy a mentés és a szolgáltatások helyreállítása órákig elhúzódik, szerzetesközösségünk meleg teával látta el a mentésben résztvevőket. Mivel a plébánián sem volt áram, az italt a monostor konyhájáról szállították. Az esti misén pedig mind a Szent Márton-bazilikában, mind pedig a plébániatemplomban a robbanás áldozataiért, valamint a bajba jutott családokért imádkoztunk.

Az összefogás ereje – online adománygyűjtés

A Főapátság az előkészítő lépések után 2026. január 20-án hirdette meg online adománygyűjtési akcióját a károsultak megsegítésére. Megrendítő volt megtapasztalni, hogy felhívásunkra mennyien mozdultak meg és nyújtottak segítő kezet a bajbajutottaknak. A gyűjtés ideje – alig több mint négy hét – alatt mintegy száz adományozó utalt összesen csaknem hárommillió-ötszázezer forintot. További mintegy hatszázötvenezer forintot pedig a pannonhalmi Szent Márton-bazilika és a Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia szentmiséin adtak össze a hívek 2026. január 25-én és február 1-jén.

Bencés szerzetesközösségünk hálás minden felajánlásért. Az összegyűlt több mint négymillió forintot teljes egészében azoknak juttatjuk el, akiknek most erre a legnagyobb szükségük van. Cirill főapát az adományok elosztásáról személyesen egyeztetett Vas Gábor polgármesterrel. Egyetértettek abban, hogy a főapátsági gyűjtést ugyanazon a módon juttatják el a rászorulóknak, mint amellyel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatja majd a robbanás károsultjait. A segítségnyújtás összehangolása érdekében szerzetesközösségünk és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködik. A felhasználásról és az elosztás részleteiről a Főapátság a későbbiekben újabb tájékoztatást ad.

Gyorssegély és lelki támogatás

Miközben az adománygyűjtési akció zajlott, a Főapátság plébániai karitász csoportja mintegy gyorssegélyként egymillió-kétszázezer forint értékben juttatott el adományokat a károsultaknak. Elsősorban tartós élelmiszert és higiéniai termékeket vittek, hiszen ilyenkor a mindennapi szükségletek beszerzése is megterhelő anyagilag.

A detonáció híre az egész várost megrázta és sokak lelkében mély nyomot hagyott. Szerzetesközösségünk szeretne ezen a téren is segítséget nyújtani. Plébánosunkhoz, Ákos atyához fordulhatnak azok, akik lelki megerősítésre vágynak.

Felelősségvállalás a szükséget szenvedőkért

A rendkívüli helyzetek mellett a Főapátság pannonhalmi karitász csoportja az év során folyamatosan jelen van a rászorulók életében. Évente csaknem ötven család számára nyújt rendszeres segítséget.

2025-ben a különböző programokon keresztül több mint 10 millió forint értékű támogatás jutott el a pannonhalmi rászorulókhoz – mondja Pál atya, az egyházmegyei karitász vezetője. A támogatások célzott eljuttatása érdekében a karitász szorosan együttműködik a Pannonhalmi Gyermekjóléti Központ szakembereivel.

Volt, akit a Szép Otthon kezdeményezésen keresztül karoltak fel. A több hónapon át tartó, felzárkóztató program célja, hogy a nehéz helyzetben élők saját munkájukat is bevonva javíthassanak lakhatási körülményeiken, ehhez eszköztámogatást és szakmai segítséget kapnak. Mást a Lak6 projektben támogatott a karitász, hogy ki tudja fizetni a közüzemi számláit. A kisgyermekes családok számára pedig a DM „Együtt a babákért” programja jelent rendszeres könnyebbséget.

Ezek mellett iskolakezdési támogatással, rendszeres tisztítószer, élelmiszer és konzervadományokkal segíti a csoport a rászoruló helyieket. Továbbá évek óta zajlik a Szent Márton-asztala kezdeményezés is. Ebben minden nap öt rászorulónak a monostor konyhájáról meleg ételt, további öt családnak pedig havonta a teljes hónapra elegendő tartós élelmiszert biztosítanak.

A karitász munkája és a mostani adománygyűjtés is annak a közösségi összefogásnak az erejét mutatja, amely a nehéz pillanatokban különösen is kézzelfoghatóvá válik. Legyen szó ruhagyűjtésről, tárgyi adományról vagy – mint a mostani esetben – pénzbeli felajánlásról, évente több százan kapcsolódnak be a Főapátság és karitász szervezetének kezdeményezéseibe. Szerzetesközösségünk minden felajánlást, segítséget és jó szándékú odafordulást hálás szívvel köszön.

A Pannonhalmi Főapátság mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is indított adománygyűjtést a robbanás károsultjainak megsegítésére.
Az adomanyozz.hu oldalon keresztül fogadják a felajánlásokat, az alábbi linken:

https://adomanyozz.hu/gyujtes/pannonhalma