A Pannonhalmi Főapátság alapítása kapcsán általában Szent István király és Géza fejedelem nevét említjük. Kevesebb szó esik Szent Adalbertről, pedig a prágai püspök jelentős szerepet játszott mind a hazai bencés szerzetesség, mind pedig a magyar egyház történetében. Nem véletlen, hogy 997-ben bekövetkezett vértanúságát jegyezték fel először a pannonhalmi monostor évkönyvében. Mártírhalálára emlékezve április 23-a, Szent Adalbert liturgikus emléknapja.

Adalbert cseh fejedelmi családból származott és 983-tól volt Prága püspöke. Nevéhez köthető az első csehországi bencés apátság, Břevnov alapítása. A hittérítő Adalbertnek többször el kellett hagynia székhelyét, elsősorban politikai bonyodalmak miatt. 994-ben pedig végleg búcsút mondott Prágának.

Valószínűleg ebben az időszakban, valamikor 992-996 között látogatott el hazánkba, ahová korábban csak követeket küldött. Régebben úgy tartották, ő keresztelte meg első királyunkat, Szent Istvánt, ám inkább az tűnik valószínűnek, hogy a bérmálás szentségében részesíthette az ifjú Istvánt. A fejedelmi családdal kiváló kapcsolatot ápolt és részben ennek köszönhető, hogy amikor családja meggyilkolása után a břevnovi közösségnek menekülnie kellett, Adalbert szerzetesei Magyarországon kerestek menedéket. Számukra alapította Géza fejedelem 996-ban Szent Márton monostorát. Adalbert vértanúhaláláról a Pannonhalmához fűződő személyes kapcsolata miatt adhattak hírt a pannonhalmi évkönyvben. Ennek szövegét az egyetlen fennmaradt magyarországi annales, a 997-1203 közötti időszak eseményeit leíró Pozsonyi évkönyv őrzi, a Pray-kódexben.

A 997-ben vértanúhalált halt, és két évvel később szentté avatott prágai püspök élettörténetéből kitűnik, hogy rendkívüli hatást gyakorolt azokra, akikkel kapcsolatba került, így Istvánra is. Ezt jól tükrözi, hogy első királyunk az esztergomi palotakápolna patrónusává Prága védőszentjét, Szent Videt tette meg. Az érseki székesegyháznak és érsekségnek pedig magát a frissen szentté avatott Adalbertet.

A szakértők szerint a püspök hozzájárult István és a bajor hercegnő frigyéhez is. Gizella ugyanis Adalbert másod-unokatestvére volt. A császári udvarhoz fűződő kapcsolata révén a hittérítő hatással volt III. Ottónak az új keresztény államokkal, Magyarországgal és Lengyelországgal kialakított politikai és egyházpolitikai kapcsolatrendszerére. Éppen ezért mindkét államban Adalbert ereklyéire és tiszteletére épült a független egyházi szervezet.

A veszprémvarsányi templomot is, amely a pannonhalmi apátság egyik legrégebbi birtoka, Szent Adalbert tiszteletére emelték. Ezt II. Paschalis pápa 1102-ben íródott oklevele említi is. A dokumentumban – amelyet a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár őriz – így szerepel: ecclesia Sancti Adalberti, magyarul Szent Adalbert egyháza.

A templom egykori, az 1770-es években készült főoltárképe, amely Szent Adalbert megdicsőülését ábrázolja, ma is a Főapátság egyik megbecsült kincse. A több, mint három méteres olajfestmény az 1950-es években került Pannonhalmára és jelenleg a monostori folyosót dísziti. A szerzetesközösség Szent Adalbert csontereklyéjét is őrzi. 2012-ben, a Szent Márton-bazilika legutóbbi felújításakor az új oltár alapzatában helyezték el azt.

 

 

Kérjük adója 1 %-ával támogassa a 996-ban alapított Pannonhalmi Főapátság oktatási-nevelési szolgálatait!

Pannonhalmi Bencés Gimnázium Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18535741-2-08

Hálásan köszönjük támogatását!