Pünkösd – a Szentlélek kiáradásának ünnepe

„A Szentlélek kipótolja emberi hiányosságainkat, teljessé teszi erőfeszítéseinket, és ereje tesz képessé arra, hogy szeressünk.” Jákó atya pünkösdi gondolatai ezek.  A húsvét utáni hetedik vasárnap, azaz pünkösdvasárnap a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Az egyház születésnapja is pünkösd – mondja az atya. Jézus fizikai távollétében ugyanis a Szentlélek az, amely az egyházat, a tanítványok közösségét Krisztus látható testévé teszi.

Eredetileg zsidó ünnep volt, úgy nevezték Sávuót, vagyis Hetek ünnepe. A törvényadás emléknapja, és az aratási időszak végét jelző alkalom volt. A keresztény kultúrában pedig pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Ekkor szállt le a Szentlélek a Jézus mennybemenetele után együtt imádkozó apostolokra, és az őket hallgató több ezer emberre. Erre emlékezünk pünkösdkor – mondja Jákó atya. „Nekünk keresztényeknek az a reményünk és hitünk, hogy nem vagyunk magunkra hagyva ebben a világban. Néha azt érezhetjük, hogy kevesek vagyunk ahhoz a feladathoz, hogy a jót – a szeretetet és a bizalmat- építsük a világban. A Szentlélek kipótolja emberi hiányosságainkat, teljessé teszi erőfeszítéseinket, és ereje tesz képessé arra, hogy szeressünk.” Jákó atya minden nap számot vet magával, hogy hányszor volt képes a szeretetre, mennyiszer tudta meghaladni önmagát. „Valahányszor ezt sikerül tetten érnem magamon, biztos vagyok abban, hogy a Szentlélek ereje tesz képessé arra, hogy jót tegyek. A léleknek a megtapasztalása ott rejtőzik a jóban, a megbocsátás, az öröm, a lelkesedés, az önátadás és az önzéstől való megszabadulás képességében” – mondja.

Hogy valójában ki is az a Szentlélek nagyon szépen írja le himnuszában Stephen Langton, aki 1207 és 1228 között Canterbury érseke volt – véli az atya. Veni Sancte Spiritus című művét Babits Mihály így fordította:

Jöjj Szentlélek Isten, jöjj

s áraszd ki a mennyekből

fényességed sugarát!

Jöjj, ki árvák atyja vagy,

jöjj, ki szívek lángja vagy,

ajándékos jóbarát!

 

Jöjj áldott vigasztalás,

drága vendég, lelkitárs,

legédesebb enyhülés:

fáradságra nyugalom,

hőség ellen oltalom,

zokogásban könnyülés!

 

Jöjj és töltsd be híveid

legtitkosabb szíveit,

boldogító égi tűz!

Semmi, semmi nélküled

az emberben nem lehet,

semmi tiszta, semmi szűz.

 

Mosd, amit a szenny belep,

öntözd, ami eleped,

seb fájását csillapítsd;

ami dermedt, élesztgesd,

ami fagyos, melengesd,

ami hibás, igazítsd!

 

Benned minden bizalom!

Osszad, osszad pazaron

hét szent ajándékodat:

adj érdemre jobbulást,

üdvösséges kimúlást,

s örök vigasságot adj!

 

 

A húsvét vasárnapját követő ötvenedik nap pedig pünkösdhétfő. 1969-ig a liturgiában karácsony és húsvét mellett pünkösdöt is -a napját követően – még egy hétig ünnepelték. Ezt hívják nyolcadnak. A liturgikus reform után azonban pünkösd nyolcada megszűnt, és pünkösdhétfő már évközi időnek számít – magyarázza Jákó atya. 2018-tól Ferenc pápa Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét vezette be erre a napra. Ezzel emlékezve arra, hogy Mária az apostolokkal együtt imádkozott, amikor a Szentlélek rájuk szállt. Így jelen volt az egyház születésénél, anyai szerepet töltött be, amit Jézus ruházott rá a kereszten.