Teltházzal zajlottak le a 21. Arcus Temporum programjai augusztus 22–24. között a Pannonhalmi Főapátságban, amely a háromnapos fesztivál alatt mintegy 30 zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális programmal várta az érdeklődőket. Szent Márton hegyén találkozott és egymásba simult a több mint ezeréves bencés hagyomány, a klasszikus, valamint a kortárs kultúra. Idén a zenei kínálatban Mendelssohn és Jörg Widmann művészete lépett párbeszédbe egymással, és már az is kiderült, melyik két zeneszerző munkássága köré épül majd a jövő évi fesztivál.

A Pannonhalmi Főapátság a fesztivál ez évi témájának a kertet választotta, amely a monostor idei kulturális évadának hívószava. Ahogy azt a házigazda bencés szerzetesközösség nevében Hortobágyi T. Cirill főapát megfogalmazta, folyamatosan dolgozni a kerten, majd gyönyörködni a szépségében spirituális feladat.

„A kert azt üzeni, hogy Isten és ember, ember és ember, ember és környezet békéje helyreállítható.” Majd hozzátette, hogy az Arcus Temporum vendégei ugyancsak a kertet művelik: „hitet tesznek amellett, hogy a kultúra – a zene, a képzőművészet, az irodalom – és a spiritualitás eszközeivel javíthatunk valamit az emberek közötti viszonyokon, és egymás arcán Isten vonásait is újra meg újra felfedezhetjük.”

A főapát szavait az Arcus Temporum minden programja igazolta. Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészek, az idei fesztivál művészeti vezetői olyan finomsággal és érzékenységgel állították össze a zenei szövetet a klasszikus Mendelssohn és a napjainkban egyik legtöbbet játszott zeneszerző, Jörg Widmann műveiből, hogy a koncertek mindegyike spirituális élményt is nyújtott. Kováts Adél színművész, színigazgató, a fesztivál házigazdája egyedülálló érzékkel vezette fel a koncerteket, és teremtette meg azt a semmihez sem hasonlítható bensőséges atmoszférát, amely áthatotta az egész programfolyamot. A komponistáktól az öt koncerten kamaraművek, szólódarabok, szimfóniák és dalcsokrok is felcsendültek.

Az egyik legkülönlegesebb hangverseny az éjszakai koncert volt. A sötétségbe burkolózó Boldogasszony-kápolna meghittségében, ahogy Mona Dániel zenetörténész írta, az emberi hang, illetve az ahhoz legközelebbinek mondott hangszer, a cselló és az emberi levegő működtette klarinét került középpontba egy végtelenül emberközeli koncerten. Ezen az alkalmon minden az éjszaka és a természet témája körül forgott. A koncerten a kiváló csellóművész, Nicolas Altstaedt, a fesztivál összeszokott előadópárosa, Csővári Csilla szoprán és a művészeti vezető, Simon Izabella, a másik művészeti vezető Várjon Dénes, a rezidens zeneszerző és klarinétművész, Jörg Widmann és a világ legjobb kamarazenészeiből álló Chamber Orchestra of Europe tagjai „kalauzolták” a hallgatóságot a valóság és az álomvilág határán, már-már delíriumos élményt nyújtva.

A koncerteken Karasszon Eszter cselló-, Langer Ágnes és Osztrosits Éva hegedű-, Palojtay János zongora-, és Kiss Zsolt orgonaművész is felléptek. A fesztivál látogatói Widmann zenetörténeti előadásán pedig azt is megtapasztalhatták, hogy a művész nemcsak egyedülálló zeneszerző, karmester és klarinétművész, hanem nagyszerű, minden manírtól mentes, közvetlen és humoros előadó is egyben.

Az idei fesztivál irodalmi díszvendége Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő, műfordító volt. Az alkotót Bazsányi Sándor esztéta kérdezte kerthez fűződő viszonyáról, gyermekkora helyszínéről, Sopronról, ahová visszatért, művészi inspirációról, életfilozófiájáról. Majd következett a verseiből összeállított felolvasószínházi előadás. Takács Katalin és Pál András színművészek humoros és értő módon tolmácsolták a költeményeket. Az Osztrosits Éva hegedűművész előadásában felcsendülő, a verseket elválasztó, de mégis egybefűző zenedarabok és motívumok még közelebb hozták Rakovszky Zsuzsa alkotásait a közönséghez.

Az Arcus Temporum látogatói három egyedülálló képzőművészeti programon vehettek részt. Szombaton Virágvölgyi István kurátor nyitotta meg a koncepciója alapján megszületett GROTESK – Kelet-Európa közös nyelve, a groteszk című kiállítást. A TriCollis pizzéria melletti garázssoron összesen húsz magyar, cseh, lengyel, szlovák, ukrán és román fotós alkotása látható. A kortárs fotók képei szerepelnek, amelyek könnyen emészthetők, viccesek, de olykor tragikomikusak; még akkor is nevet rajtuk az ember, ha inkább sírni lenne kedve. A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatásai keretében. Az alap célja a közép-európai fenntartható regionális együttműködés előmozdítása.

Vasárnap Szikra Renáta kurátor tartott tárlatvezetést a monostor éves tematikájára, a KERT évadra reflektáló időszaki kiállításon. Az Ösvények és átjárók című tárlaton hét kortárs művész alkotása mellett a Főapátság kertészeti hagyományairól tanúskodó páratlan gyűjteményi darabok kaptak helyet. A tárlatvezetés után az érdeklődők Schell Gergely pszichológus vezetésével és instrukcióival kísérve tettek meditatív lassúsétát az Arborétumban az Egyek vagyunk művészeti tanösvényen.

Ugyanezen a napon mutatták be a Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori és jelenlegi diákjai az Arcus napjai alatt összeállított Édenkert? című performanszukat. A humorral átszőtt előadás arra irányította rá a figyelmet, hogy vajon a mai világunkban mennyire van tere az Édenkert, a valahova visszatérés gondolatának.

A fesztivál semmihez sem hasonlítható egyediségét az adja, hogy egy mai is élő szerzetesközösség otthonában és velük együtt valósul meg. A bencés testvérek a három nap alatt nemcsak otthonukat, de szívüket, tudásukat, hagyományaikat is megnyitották a látogatók előtt, és szó szerint, valamint átvitt értelemben is elvezették őket spirituális kertjeikbe.

Cirill főapáttal és Saly Noémi helytörténésszel bejárhatták a Kerengő-kertet és az Arborétumot, amely olyan találkozást nyújtott, ahol természet, hit és az emberi tapasztalatok mélyen összefonódtak. A szerzetesek által felajánlott alkalmak során lehetőség volt felfedezni az apátság máskor nem látogatható tereit és gyűjteményeit, mindent megtudhattak a látogatók a monostor orgonáiról, a gyógynövényekről és illóolajokról, de megrendítő és egyedülálló tapasztalást kínált a Csendmeditáció is.

A fesztivál még épphogy csak véget ért, de a szerzetesközösség már a jövő évi alkalmat tervezi. A 22. Arcus Temporumot 2026. augusztus 21 – 23. között tartják, Bach és a 100. születésnapját ünneplő Kurtág György zeneszerzőt állítják egymás mellé. A zenei művészeti vezető Keller András Kossuth- és Prima Primissima-díjas hegedűművész lesz.