A kert a bencés hagyományban a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye. Tizenöt évvel az utolsó nagy rehabilitáció után ez a kert, a Pannonhalmi Főapátság arborétuma az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően új élmény-elemekkel gazdagodik. A Főapátság több mint 1500 növényt telepít, spirituális ösvényeket alakít ki és több kiemelt helyszínt is felújít. A munkálatokat Szent Benedek ünnepén, 2025. július 11-én Hortobágyi T. Cirill főapát mutatta be Nagy István agrárminiszternek és Andréka Tamás közigazgatási államtitkárnak, valamint a sajtó képviselőinek.

A kert jelkép – mondta a főapát. „Az eszmény, a harmónia, a tökéletesség jelképe és, ahol újra a paradicsomban érezhetem magam” – tette hozzá. Cirill atya ismertette, hogy a monostor az elmúlt évszázadokban nyolc nagy krízist élt át, amelyek a kert képét is alakították. A szocializmus elhanyagolásának évtizedei után 2009-ben volt az arborétum utolsó nagy átalakítása és „most 15 évvel később már a klímaváltozás hatásaival is számolnunk kell, amikor az Agrárminisztérium támogatását felelősen felhasználjuk.” Több ültetési területen a növénypótlás legfőbb szempontja ezért a szárazságtűrő fajok alkalmazása lett. A most telepített és telepítendő fajok a hazai mellett a mediterrán vidék növénytársulásainak, hazánkban is meghonosodó részei.

A főapát felsorolta milyen nagyobb fejlesztések valósulnak meg a mostani fejlesztés során:

• az Arborétum környezetének megújítása és dendrobotanikai fejlesztése,
• új kultúrnövények telepítése, ezen belül: 87 db fa, 61 db tűlevelű örökzöld, 490 db lomblevelű örökzöld díszcserje, 613 db lombhullató díszcserje, valamint 350 lágyszárú évelő dísznövény
• utak felújítása,
• Barokk pavilon zsindelyének cseréje,
• a kis tó környékének felújítása,
• meditációs és spirituális tanösvények kialakítása,
• az Arborétum kapuja és a tájoló terasz felújítása,
• a Hospodár kert dendrobotanikai fejlesztése.

Nagy István agrárminiszter a teremtett világ védelméről beszélve kiemelte, hogy ez napjaink egyik legfontosabb kérdése. A teremtett világgal való foglalkozás, törődésnem választás kérdése, hanem kötelesség. Mint mondta a környezet- és természetvédelem kapcsán sokszor hallunk olyan kifejezéseket, mint a klímaváltozás, biodiverzitás-csökkenés, szén-dioxid kibocsátás. „A helyi felelősség nagyon fontos, saját válaszokat kell adnunk a környezet kihívásaira, hagyományaink, tájaink és közösségeink érdekeinek figyelembevételével. Fontos a gondoskodás a földről, amit művelünk; az erdőről, amit őseink ültettek; a patakról, amit a gyermekeink szeretnének tisztán látni.” Hozzátette: a legnagyobb változás mindig helyben kezdődik.

Dejcsics Konrád atya, a Főapátság kulturális igazgatója bemutatta az ugyanaznap megnyílt „Egyek vagyunk” művészeti tanösvényt. Az arborétumban Lorant Anikó akvarelljei és Schell Gergely pszichológus instrukciói vezetik a látogatókat, így válik a séta meditatív elcsendesedéssé. Ez már a harmadik ösvény, amelyet az idei KERT évére állított össze a Főapátság. A „Hangyák a labirintusban” hangzósétán tíz, a kerttel foglalkozó szerzetes, diák és világi munkatárs beszél arról, hogy mit jelent számukra a kert. Míg a Hallgatás útja spirituális ösvény, a most megújított arborétum hat kiemelt pontján vezeti végig és hívja elcsendesedére a Főapátságba érkezőket.

Fotók: Agrárminisztérium / Pelsőczy Csaba