Újra régi fényében ragyog a XVIII. századi, úgynevezett Podkonický-orgona. A Pannonhalmi Főapátság értékmentő, több hónapos restaurálási munkája után a Nagyböjti Koncertsorozat záró alkalmán, április 1-én mutatkozott be a nagyközönség előtt a hangszer. A hangversenyre szinte napok alatt elkelt az összes jegy. Az orgona a jövőbeni pannonhalmi koncertéletben rendszeresen megjelenik majd.
A Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatósága 2021-ben egy „17–19. századi kutatóprogramot” indított el, amelynek célja a bazilika zenei életének feltárása és bemutatása mellett az 1639-1786 közötti szerzetesi névtár összeállítása, az Acta Antiquiora levéltári fond online és nyomtatott segédleteinek elkészítése. A kutatási projekt részeként Kiss Zsolt orgonaművész, a bazilika karnagyának szakmai közreműködésével megindult annak az orgonagyűjteménynek a felmérése is, amelyet Dr. Szigeti Kilián szerzetes hozott létre.
1968-ban a bencés szerzetes és orgonaművész irányításával a Millenniumi Emlékműben kapott helyet a Pannonhalmi Főapátság Orgonatörténeti Muzeális Gyűjteménye. Ennek célja az volt, hogy megmentse és tanulmányozhatóvá tegye a XVIII-XIX. századi magyarországi orgonaépítészet olyan emlékeit, amelyek eredeti helyükön már nem feleltek meg feladatuknak, és ezért a pusztulás veszélye fenyegette azokat. A gyűjtemény három pozitív orgonából, játszóasztalból, fúvószerkezetekből és további alkatrészekből állt.
A pozitív orgonát templomi és egyházi zenélésére egyaránt használták. Kis mérete miatt, könnyen el lehetett bárhová vinni, helyezni, ezért Szigeti Kilián feltételezése szerint a ponere, azaz helyezni szóból származik az elnevezése. A római katolikus egyház a mai napig is alkalmaz ilyen típusú kis és középméretű orgonákat, amelyeket „szentélyorgonának” is neveznek.
A pannonhalmi orgonatörténeti gyűjtemény Szigeti Kilián 1981-es halálával bezárt, az összegyűjtött anyagot a főapátság különböző helyeken raktározta. A megmaradt értékeket 2018-ban Dr. Kormos Gyula orgonaszakértő felmérte és a következőt írta: „A kiemelt örökségvédelmi jelentőségű Dr. Szigeti Kilián OSB-féle orgona-örökség megőrzése nem csak műemlékvédelmi, hanem egyháztörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű cél.” A 2021-ben felújított orgona ennek a gyűjteménynek az anyagából való, amely 1750 körül a besztercebányai Martin Podkonický műhelyében épült. A pannonhalmi hangszerhez méretben és kialakításban a Szmrecsáni áll legközelebb a 18. sz. közepéről.
Martin Podkonický (1709-1771) legjelentősebb fennmaradt munkái pozitív-orgonák 2′-as principálhomlokzattal. A mai Magyarországon a váchartyáni református templomban áll tőle egy hasonló kisorgona 1750-ből. Fia Michal (1753-1816) továbbvitte a műhelyt, tőle jelentősebb méretű hangszerek is fennmaradtak (pl. Gölnicbánya, Mateóc, stb.). Apa és fia orgonáin a nagybarokk-késő barokk-koraklasszicista stíluskorszakok változása követhető nyomon. A pannonhalmi hangszer a nagybarokk stílusjegyeit viseli magán, mindkét Podkonický-generáció dolgozott rajta.
A mindössze négyregiszteres rendkívüli jelentőségű pozitívnak a szekrénye, fúvói, szélládái eredetiek. Előkerültek síptakaró díszítéseinek töredékei, amelyekből az teljes síptakaró faragvány összeállt. A síprekonstrukcióhoz analóg hangszerek álltak rendelkezésre a Felvidéken. A nyolc hónapig tartó felújítási munkákat a Magyar Nemzeti Bank támogatásával Homolya Dávid orgonaszakértő és Bors László újtusnádi (Tuşnadu Nou/Románia) orgonaépítő mester végezte.
A felújított orgona a főapátság Főkönyvtárában kapott helyett, ahol a Pannonhalmára látogatók megtekinthetik. Az orgonát a jövőben pedagógiai célokra is használjuk, valamint a pannonhalmi koncertéletben is megjelenik majd. Hazánkban néhány hasonló méretű, kivitelű hangszer még található és liturgiák alkalmával használják is, de muzeális körülmények között ez az orgona egyedülálló.
„Teljesen más érzés ezen a kb. 270 éves hangszeren játszani, mert semmi nem úgy működik rajta, mint a mai hangszereken. A játékmód sokkal érzékenyebb, az előadóknak meg kell ismerni ezeket a sajátosságokat” – fogalmazott Kiss Zsolt a Szent Márton-bazilika karnagya. Az orgonaművész a főapátság 2022. évi kiállításának megnyitóján már meg is szólaltatta a hangszert, a meghívott vendégek nagy örömére. A nagyközönség előtt április 1-én mutatkozott be az orgona, amikor a Nagyböjti Koncertsorozat részeként Kiss Zsolt mellett, Lesták-Bedő Eszter hegedűművész játékát hallgathatták meg az érdeklődők.
megújulás2022orgona
