Egyházi levéltáros konferencia és vándorgyűlés a Főapátságban

A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár látta vendégül három napig az egyházi levéltáros szakmát. Június 28-30. között a monostorban tartotta soron következő vándorgyűlését és konferenciáját a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Az eseményen a szakma aktuális kérdéseiről, a szakemberek előtt álló kihívásokról egyeztettek, tanácskoztak a résztvevők, és megismerhették a Főapátság gyűjteményeit, értékeit is.

A Bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor látogatásával és a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének közgyűlésével kezdődött a három napos szakmai program. A második napon Dejcsics Konrád OSB, kulturális igazgató a Főapátság kulturális koncepciójáról, és a gyűjtemények abban betöltött szerepéről beszélt a jelenlévőknek. A Pannonhalmi Főapátságon belül önálló igazgatóságként működő Kulturális Igazgatóság küldetését így fogalmazták meg: „A bencés szerzetesrendi értékekre alapozott, évente változó téma köré magaskulturális tevékenységet szervezünk és tervezünk meg. Az adott téma mentén társadalmi párbeszédet tartunk fenn a meghívó egyházi jelleg jegyében.”  Az említett bencés szerzetesrendi értékek alapja pedig a Főapátság küldetésnyilatkozatában lelhető fel – világított rá. „Imádság, lectio és munka köré szervezett élettel, otthonos, befogadó közösségben segítjük és hordozzuk egymást és a ránkbízottakat Krisztus követésében” A Krisztuskövetés megjelenik a kulturális misszióban is. „Az ő jelenlétét fürkésszük a múltunkban, tárgyi hagyatékainkban, a kortárs kultúrában.”

2016 óta a Főapátság minden évben egy-egy központi téma köré szervezi kulturális tevékenységét, amelyek a Krisztusközpontúságban, a szerzetesi hagyományokban gyökereznek – fejtegette Konrád atya. Mint mondta hosszú út vezetett addig, míg rájöttek hogyan lesznek – a levéltár, a könyvtár, a múzeum és a kulturális iroda – egymás mellett dolgozó intézmények helyett, egymással együttműködő, egymás fejével gondolkozó és a küldetés megvalósításáért együtt dolgozó szervezetek. Hozzátette, hogy a kulturális területnek kettős szerepe van a Főapátság küldetésének teljesítésében. Egyrészt az evangéliumi alapokra és a szerzetesközösségre építve, velük együttműködve hozzáférést biztosít, vagy éppen újra értelmezi a saját, immár 1025 éves múltját, valamint a Pannon-régió és hazánk itt fellelhető forrásait. Másrészt előre kell, hogy tekintsen. „A kortárs világgal folytatott párbeszéd üres modernkedés lenne akkor, ha nem állna mögötte a kutató, mindent fürkésző tevékenység. Másfelől a csak a múltat fürkésző tevékenység önmagába forduló volna, ha nem keresné a párbeszédet a kortárs világgal. Az egyháznak is az a küldetése, hogy a saját határaiból, múltjából, meggyőződéseiből kilépve a nemzetek közé vigye az evangéliumot” – magyarázta.

Dejcsics Konrád felszólalását a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatójának előadása követte. Dénesi Tamás az apátsági termékek hátterében folyó kutatásokról beszélt. Mint mondta, minden újdonság bevezetését megelőzi az előzmények, a hagyományok feltárása. Ennek köszönhető, hogy például Reisch Elek receptjei alapján készülnek ma bencés termékek.  A 18. században élt gyógyszerész testvér gyűjteményét még mindig őrzi a Főapátság, ami mintegy félezer betegségekkel kapcsolatos rendelvényt tartalmaz. De ugyanígy a szőlőtermesztés, a bortermelés újraindítása is a hagyományainkban gyökerezik – mesélte. Már a kiváltságlevél és későbbi dokumentumok is szólnak arról, hogy a Főapátságnak milyen szőlőbirtokai voltak. A boraink elnevezésénél is a tradíciókból merítettünk – fejtette ki. A Vis Vitalis ásványvíz és az apátsági sörök bevezetését szintén megelőzték hasonló kutatások, amelyek során több száz éves, a hagyományokról tanúskodó iratokat, feljegyzéseket találtak.

Az egyházi levéltárak jogi szabályozásainak aktuális kérdéseit vázolta fel a konferencián Szóllás Péter az EMMI Könyvtári és Levéltári főosztályvezetője. Fontos feladatként jelölte meg, hogy a vallási közösségek által fenntartott, közfeladatot ellátó szervek iratkezelési és selejtezési rendjének ellenőrzésére vonatkozó szabályozást kialakítsák. Szó esett a konferencián a Magyar Nemzeti Levéltár Családkutató Központjának jövőbeni szerepéről és kihívásairól. A most létrehozandó központ feladata lenne egyebek mellett a családtörténeti források feltárása, digitalizálása és hozzáférhetővé tétele, valamint családtörténeti kutatások elősegítése. A résztvevők további előadásokat hallgathattak meg – egyebek mellett – a most készülő új levéltári stratégiáról és a közokiratok egyházi levéltárakban történő elhelyezésének nehézségeiről is. A háromnapos konferencia zárásaként a Főapátsággal és gyűjteményeivel ismerkedhettek meg testközelből a levéltárosok.