Házhoz is ment az idei Arcus

Az idei Arcus Temporum „házhoz ment”. A Pannonhalmi Főapátság kortárs művészeti fesztiváljának hangversenyeibe interneten keresztül is bekapcsolódhattak az érdeklődők. Az online közvetített három koncert visszanézhető a fesztivál weboldalán (a korábbi közvetítések a lejátszó jobb felső sarkában lévő “event post” gombra kattintva érhetők el: www.arcustemporum.com/live ) A Főapátság, az idei kulturális évad mottójához – „Vendégségben” – híven nem csak a művészeket és a közönséget, hanem egy társszervezőt is vendégül hívott. A XVI. Arcus Temporum megvalósulását a Filharmónia Magyarország segítette.

Immár több mint másfél évtizede az augusztus elképzelhetetlen Pannonhalmán az Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztivál nélkül. A járványhelyzet miatt idén a Pannonhalmi Főapátságnak szűkítenie kellett a programon, de a színvonalból egy jottányit sem engedtek. „A pandémia több tervünket áthúzta, de arról nem mondunk le, hogy monostorunk Szent Benedek atyánk elképzelése szerint a vendégfogadás, a találkozások helyszíne maradjon!” Így köszöntötte Hortobágyi T. Cirill főapát a XVI. Arcus Temporum közönségét. Világhírű hazai és nemzetközi zeneművészek, az irodalom nagyjai, a fotó és festőművészet kortárs alkotói és a Főapátság spirituális programjai hívták vendégségbe az ezeréves falak közé az érdeklődőket augusztus 21-23. között.  A majd két tucat esemény egy részén – így a koncerteken is – csak korlátozott számban lehetett részt venni. A Pannonhalmi Főapátság ezért idén a zenei élményeket „házhoz vitte”, és a koncertek egy részét élőben közvetítette.

Az érdeklődők már az augusztus 21-i nyitókoncertbe bekapcsolódhattak a világhálón. Beethoven és Kurtág kettősével indult a zenei utazás 19 órakor. A két szerző személyisége között feszülő ellentétet egyik oldalon a fesztivál fő vendége, az orosz Evgeni Koroliov zongoraművész, a másikon pedig Keller András művészeti vezető és a finn szopránénekes, Anu Komsi jelenítette meg. Míg a 250 éve született Beethoven a hatalmas formák, addig korunk egyik legnagyobb szerzője a miniatűrök által fejezi ki önmagát. A 18-19. század kiválósága nem hagyta, hogy bárki hasson rá, ezért nem volt hajlandó meghallgatni kortársait. Beethoventől ebben is teljesen különbözik Kurtág György, hisz a komponista szivacsként szívja magába korunk irányzatait és stílusait. Bár a kettőjük között lévő különbségek mindenhol fellelhetők, mindketten csakis a zenének éltek és élnek. Az egymástól oly eltérő, mégis annyi mindenben rokon zeneszerzők művei igazi zenei csemegeként szolgáltak a fesztivál nyitó napján.  A hangverseny első felében Beethoven nagyívű alkotásait adta elő Koroliov. Erre válaszoltak a második részben Kurtág György 40 dalból álló Kafka-töredékei, amelyet Keller András és Anu Komsi kettőse szólaltatott meg.

Azok is felejthetetlen élménnyel gazdagodhattak a pénteki nyitónapon, akik a komolyzene helyett a jazzt választották. A Nagy János Trió, francia vendégművészekkel kiegészülve várta a zeneszeretőket a Főapátsági Pincészet teraszán. A több mint 25 éve alakult együttes összetétele az évek alatt többször is módosult. A legjelentősebben 2014-ben, amikor a hagyományos zongoratrió felállásból kikerült a bőgő és helyére a hegedű lépett. Erről így vallott a zenekarvezető: „Basszushangszer nélkül nagyobb szabadságom van mind harmóniák, mind ritmus, mind pedig a zenekari hangzás terén.”

Augusztus 22-én a fesztivál visszatért központi alakjához, Beethovenhez. A bécsi klasszika nagyjának 3. zongoraversenyével kezdődött a Concerto Budapest estje. A mű egyszerre mutat előre Beethoven későbbi, újító zongoraversenyei felé és tekint vissza a Mozartra jellemző hangzásvilágra. Ez a kettősség jelenik meg a tételek között is. A darab során az együttes élére ezúttal Evgeni Koroliov állt. Majd Jörg Widmann klarinétművész, karmester és zeneszerző darabja a „Con brio” következett, amely Beethoven-hommage-ként is értelmezhető. Az előadói apparátus, a hangszerelés, a díszítések és a zenei poénok is egyértelműen utalnak a nagy elődre. Ezt az internetezők is felfedezhették, hisz a hangversenybe ekkor már ők is bekapcsolódhattak. Az est Csalog Gábor ősbemutatójával folytatódott. Most először hallhatta a közönség Himnusztöredékek című művét.  A sokoldalú művész darabjában a saját maga által kiválogatott himnuszstrófák szövegeiből kibontakozó képzettársításait fordította le a zene nyelvére. Végül az ugyancsak himnusszal felérő, Beethoven 6. szimfóniájával zárult az est. A mű a komponista természet iránti, szinte vallásos rajongását testesíti meg.

A fesztivál záró napján a spiritualitás és a zene együtt jelent meg. Kiss Zsolt közreműködésével az észt Arvo Pärt-nak, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb élő alakjának Trivium és Annum per annum című szóló orgonaművei csendültek fel. Utóbbi egy „bújtatott” mise, hisz a darab gerincét adó öt tétel jelölése a katolikus liturgia tételeire utal.

A XVI. Arcus Temporum búcsú hangversenyén pedig az ezeréves falak között és az interneten is hallhatóvá vált Vidovszky László Promenád című darabja. A hat, rövid tételből álló művet egy fátyolfüggöny paraván mögül szólaltatták meg a zenészek, a szerző utasításainak megfelelően. Csak a két szólóhegedűs lépett elő időnként és – ahogy arra a cím is utal, a Promenád jelentése ugyanis séta – sétált a kottatartókhoz.  A koncerten maga a zeneszerző, Vidovszky László is részt vett a hallgatóság soraiban.

A zárónap hangversenye sem múlhatott el a Beethoven művei nélkül. Utolsó, 16. vonósnégyese a Concerto Budapest előadásában a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában, ezúttal vonószenekari változatban csendült fel. Majd Bach 1738-ban született d-moll zongoraversenyével folytatódott a hangverseny. Végül Messiaen „Az isteni jelenlét három kis liturgiája” című kompozíciója koronázta meg a zárónapot. A három tétel, az isteni jelenlét három formáját – a bennünk lakozó, a magát felmutató és a mindenségben lakozó Istent – jeleníti meg.  A zárókoncerten a Concerto Budapest mellett színpadra lépett a Purcell Kórus, Csalog Gábor, valamint a kiváló Messiaen-játékos, Ránki Fülöp és különleges elektronikus hangszerével, az ondes martenot-val Bruno Perrault is.

A XVI. Arcus Temporumon a zene mellett idén is az irodalom, a spiritualitás és a kiállítás állt a középpontban három napon át, augusztus 21-23. között. „Érzelmi labirintusban bolyongunk, az otthon megnyugtató biztonságával. Mert az igazi Úr, akinek vendégei vagyunk, nem engedi el a kezünket.” – fogalmazott a fesztiválról a házigazda, Batta András zenetörténész.