A bejgli utolsó morzsáit is elfogyasztottuk, a karácsonyfát lebontottuk, az iskola és a munka is újraindult. Okkal érezzük, hogy valami véget ér ezekben a napokban. Vízkereszttel az egyház és bencés közösségünk is átéli ezt a „lezárást”. Jézus megkeresztelkedésére emlékezünk, ezzel együtt pedig saját megkereszteltségünkre is gondolunk, amely magában hordozza Isten szeretetüzenetét: „Te vagy az én szeretett fiam, benned gyönyörködöm”. Ahogy azt Gérecz Imre atya megfogalmazta egyfajta „örökbefogadottságot” ünneplünk.
Az év nagy tengerében két nagy sziget van – mondja az atya. A nagyobbik a húsvéti, ami hamvazószerdával kezdődik, a nagyböjtön és a húsvéti időn át egészen pünkösdig tart. A kisebbik pedig a karácsonyi sziget. Az adventi gyertyagyújtásokkal, a készületi idővel kezdődik és vízkereszt ünnepével ér véget. Míg karácsonykor Jézus születését ünnepeljük és azt, hogy emberré, testvérünkké lett, addig január 6-án – keresztségére emlékezve – azt, hogy mi fogadott gyermekek vagyunk. „Akit Jézus úgy nevezett meg, hogy Atya, az Isten, ő nekünk is Atyánk. Magáénak ismer el bennünket. Egy örökbefogadottságot ünneplünk” – mondja Imre atya.
Ahogy a magiszter fogalmazott azt, hogy milyen Istenkép él a szívünkben nagyon mély emberi, sokszor a csecsemőkorig visszamenő élettapasztalatok alakítják. Ha fájdalmasabb, nehezebb helyzetekkel kellett szembenéznünk sokszor torz kép alakulhat ki bennünk. Egy olyan Istené, aki ítélkezik, számon tartja hibáinkat, bűneinket és nem is biztos, hogy feltétel nélkül szeret és elfogad bennünket. Úgy érezhetjük ilyenkor, hogy sok mindennel büntet, megver minket, de az örökbefogadottság egy alapvető szeretetüzenettel ajándékoz meg bennünket. A Jézus megkeresztelkedéséről szóló evangéliumi történetben hallhatjuk, amint az Atya ezt mondja Jézus felett: ”Te vagy az én szeretett fiam, benned gyönyörködöm”. Ez a mondat pedig azt is összefoglalja, hogy az Isten, az Atya hogyan gondol ránk – hangsúlyozza Imre atya. Üzenete valahogy így szól:„Te vagy az én szeretett gyermekem, hozzám tartozol, benned én gyönyörködöm. Amikor a szívedbe szorongás, félelem költözik velem, vagy az élettel kapcsolatban sose felejtsd el ezt. Amikor még nem is voltál, csak elgondoltalak ez a szeretetmondat volt bennem. Hogy én Téged – ezt az embert – akarlak, szeretném, hogy élj, hogy megszüless!”
A keresztség emellett egyfajta megtisztulást, újjászületést is szimbolizál. Az újévi időszakban is sokan tesznek fogadalmat, tűznek ki új célokat, hogy miben szeretnének megújulni. Ezek jelentős része azonban nem valósul meg. Így a fogadalmak helyett Gérecz Imre inkább azt javasolja – amit Patsch Ferenc jezsuita atyától hallott – hogy készítsünk listát. Erre azokat a lehetetlennek tűnő kívánságainkat írjuk fel, amelyeket már túlzásnak érzünk, mégis nagyon felszabadító, örömteli lenne, ha megvalósulnának. Egy év múlva pedig valószínűleg megdöbbenve tapasztaljuk majd, hogy a most még elérhetetlennek tűnő törekvéseink egy része mégis megvalósult.
