Jó gyakorlatok a Teremtésvédelmi Konferencián

Mi a közös egy energiaszolgáltató, egy prémium kávémárka, egy blogger és egy légkörkutató között? Az, hogy mindannyian a maguk módján tesznek a teremtett világért és annak megőrzésért. A Pannonhalmi Főapátság teremtésvédelmi konferenciáján mindannyian saját példájukat osztották meg a hallgatósággal.

Mit tehet egy energia-szolgáltató a fenntarthatóságért és szemléletformálásért? Erről beszélt Tóth András István az E.ON Energiamegoldás Kft. megoldásértékesítési igazgatója a teremtésvédelmi konferencián. Mint mondta kampányt indítottak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a gleccserek eltűnésére. A jelenséggel ugyanis földünk pusztulását is le lehet mérni. Tóth András István kifejtette, hogy a technológia fejlődése egyrészt azt eredményezte, hogy egyre több mindenhez kellett energia, így az igények folyamatosan nőttek. Ezzel azonban a megújuló energiatermelés nem tudott lépést tartani. Másrészt lehetséges lett az is, hogy egyre többen vegyenek részt az energiatermelésben. Ma már egyre több családi háznál alkalmaznak napelemeket, napkollektorokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak fogyasszuk, de termeljük is az energiát. Mint hangsúlyozta arra is figyelni kell azonban, hogy a zöld megoldások mellett spóroljunk az energiával. Megújuló forrásokból ugyanis nem tudunk annyit előállítani, mint a hagyományos, környezetterhelő energiatermeléssel.  Az E.ON-nál pedig abban partnerek, hogy közös megoldásokat találjanak a fenntartható energiafogyasztás és előállítás terén.

Fotó: Csapó Balázs, Kisalföld

Tóth András István előadását követően számos gyakorlati tanácsot kapott a hallgatóság ahhoz, hogyan lehet minimalizálni a szemét termelésünket és csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat. Hihetetlen, de igaz: a környezettudatos tartalomkészítőként tevékenykedő Antal Éva és párja nyolc hónap alatt mindössze egy befőttes üvegnyi kommunális hulladékot halmozott fel. A fiatal az olyan riasztó adatokat hallva miszerint, ha továbbra is ugyanennyi műanyag szemetet hagyunk magunk után és túlhalászunk, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal, úgy döntött a cselekvés útjára lép. Zero waste életmódra tért át és az úgynevezett 5R szabály szerint éli életét.

  • Refuse: Éva minden olyat visszautasít, amire nincs szüksége. Csak azt vásárolja meg, amely elengedhetetlen.
  • Reduce: Arra amire igazán szüksége van, abból próbál kevesebbet használni. Így például ahelyett, hogy külön vegyszereket, ezzel pedig műanyag flakonokat halmozna fel a takarításhoz olcsó és környezetbarát megoldásokat használ. Szódabikarbónát, ecetet, citromsavat, nátrium perkarbonátot.
  • Reuse: Minden egyszerhasználatos tárgy helyett újrahasználható megoldást keres. Így PET palack helyett kulacsot használ.
  • Recycle: Náluk nem csak a szelektív hulladékgyűjtést jelenti az újrahasznosítás. Igyekeznek olyan csomagolású termékeket választani, amelyeknek magasabb az újrahasznosítási rátája. Azaz a papír, az üveg és az alumínium csomagolást részesítik előnyben.
  • Rot: Mindent, amit lehet komposztálnak.

Ezek mellett párjával nem csak a hulladéktermelésüket igyekeznek csökkenteni, hanem ökológiai lábnyomukat is. Például figyelnek arra, hogy háztartásukban mivel állítják elő az energiát. Kerülik a felesleges vásárlásokat, mert azok elkészítéséhez is energia szükséges, valamint biciklit, vagy tömegközlekedést használnak.

Fotó: Csapó Balázs, Kisalföld

Márkosi Balázs a Nespresso kávénagykövete saját jó gyakorlataikat mutatta be. Mint mondta tizenöt országban százhuszonkétezer farmerrel dolgoznak együtt. A fenntarthatóság számukra azt jelenti, hogy egyszerre környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is hasznos az adott tevékenység. Egyebeket mellet hat év alatt 5,2 millió fát ültettek. Olyan őshonos növényeket választottak, amelyeknek legalább háromszoros hasznuk van. Ilyen például a narancs a kolumbiai ültetvényeken, amely gyümölcsként élelemforrást jelent a farmereknek, de el is adhatják, hogy több bevételhez jussanak. A lehulló narancs leve a földbe jutva gombaölő hatású, a héjából kinyert olajat pedig permetszerben tudják felhasználni. Kávétermesztő partnereiket a Covid-ban is támogatják, egészségügyi csomagokat és teszteket juttattak el nekik. Segítik a haldokló termőterületek újjáélesztését például Kongóban, ahol kolerajárvány dúl és a lakosság hetven százaléka éhezik, felük pedig nem jut ivóvízhez. Itt egyebek mellett ivókutakat telepítettek, amelyek révén hosszútávon féláron juthatnak vízhez a farmerek.

Ahogy Márkosi Balázs elmondta kávékapszuláik 80-85 százaléka újrahasznosított alumíniumból készül. A kapszulákat visszagyűjtik és ők is újrahasznosítják, míg a benne lévő zaccból különleges termesztőközeget állítanak elő. Egy együttműködésnek köszönhetően a Pannonhalmi Főapátság levendulamezőin terítették el azt, amelynek köszönhetően remélhetőleg jövőre még szebb lesz a gyógynövény.

A konferenciát Jurányi Zsófia fizikus, légkörkutató zárta. Bremából, online jelentkezett be. Zsófia munkájáról szólva elmondta, hogy az Alfred-Wegener Intézetnél dolgozik, amelynek több kutató állomása is van a sarkkörön. Ő 14 hónapot tölthetett el az Antarktiszon, ahol az aeroszolokat kutatta egy csapattal. Ezek nagy része hűti a klímát, azonban a levegőben szálló korom épp ellenkezőleg, annak van az egyik legnagyobb melegítő hatása. Fekete színe miatt ugyanis elnyeli a fénysugarakat, felmelegszik és hősugárzóként átadja a földnek. A felszínre hullva szintén elnyeli a fényt, így felmelegíti a felület – magyarázta. Ennek tudható be, hogy a jégtáblák az északi sark környékén olvadnak és ezért is kutatják az aeroszolokon belül a kormot. De vajon az Antarktiszon miért nem csökken a jégtáblák mennyisége? Erre is adott magyarázatot a szakember. Azt ugyanis rengeteg tenger és lakatlan rész veszi körbe, míg az északi sark környezetében sok iparilag fejlett ország található, amelyek rengeteg szennyező anyagot bocsátanak ki.

A Pannonhalmi Főapátság tervei szerint a jövőben több, hasonló konferenciát is szervez majd, hogy minél több emberhez eljusson a teremtésvédelem fontossága, és a jó példákból merítve alakíthassa ki saját környezettudatos életmódját. Lokális szinten is sokat tehetünk ugyanis azért, hogy elkerüljük az egyre jobban fenyegető klímakatasztrófát és földünket olyan állapotban adhassuk át a jövő generációinak, ahogy azt a Jóisten megteremtette.

 

A teremtésvédelmi konferencia támogatói: