Őboldogsága I. József pátriárka Pannonhalmán

A Melkita Görögkatolikus Egyház vezetője látogatott Pannonhalmára. Őboldogsága I. József a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkezett Magyarországra, és mindenképp szeretett volna eljutni a Főapátságába és találkozni a bencés szerzetesközösséggel. A pátriárkát Hortobágyi T. Cirill főapát fogadta és vezette körbe a monostorban.

 

Őboldogsága kifejezett kérése volt, hogy a kelet és nyugat találkozásainak ezeréves helyszínére, Pannonhalmára zarándokolhasson.  Ismert volt előtte, hogy a Főapátság régóta ápol kapcsolatot a különböző keresztény felekezetekkel, köztük a keleti egyházakkal is. Hortobágyi T. Cirill főapát szerint az is különlegessé tette I. József látogatását, hogy napra pontosan huszonöt évvel ezelőtt –szeptember 6-án és 7-én – Szent II. János Pál pápa volt a monostor vendége. „1996-ban a Szentatya ittléte során kiemelte, hogy a monostort még az egyházszakadások előtt alapították, így a múltunk kötelez minket. Arra hív, hogy erősítsük meg a mára már kissé meglazult kapcsolatainkat a testvéregyházakkal” – fejtette ki a főapát, aki vendégkönyvünkben II. János Pál pápa aláírását is megmutatta a pátriárkának. Ahogy azokét a vallási vezetőkét is, akiket a Szentatya után látott vendégül a Főapátság. Egy héttel később járt a monostorban III. Senuda kopt pápa, majd Alekszij moszkvai, később pedig Bartolomeo konstantinápolyi pátriárka.

Fotó: Huszár Gábor

Őboldogsága Jean-Abdo Arbach homs-i melkita érsekkel és Eliad El-Debei, a Dél-Szíria, jordániai területek püspökével látogatott Szent Márton hegyére. A vendégeknek Főapát Úr mutatta be a monostort. A közel-keleti egyházak egyik alapélménye a szerzetesség, amelynek kialakítása a közel-keleti kereszténység kiemelt szentjéhez, Szent Bazilhoz köthető. Így Pannonhalma ősi falai is különösen közel állnak a pátriárka szívéhez. A bazilika után az apátsági könyvtárat is megismerhették a látogatók, Dénesi Tamás levéltár igazgató vezetésével. A melkita görögkatolikus egyház elöljáróinak bemutattuk a Főapátság ritkaságait is. Megtekintettek egy XIII. század elejéről származó eredeti Bibilát, és az ezerötszázas évekből való liturgikus könyvet. Továbbá betekintést nyertek Magyarország legősibb írásos emlékébe, a Főapátság két legfontosabb oklevelébe. Az apátság 1001-ből való, Szent István király monogramjával ellátott alapítólevelébe, és a Tihanyi Apátságéba is. Utóbbi 1055-ből származik, és ötvennyolc magyar szót tartalmaz.

Fotó: Huszár Gábor

A pátriárka megtekintette azt a nemrégiben letétbe kapott ikongyűjteményt is, amelynek gondozását a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében vállalta a Főapátság. A többségében XIX. századi darabokat tartalmazó kollekció különösen érdekelte Őboldogságát, hiszen mint az kiderült, ő maga is gyűjti az ikonokat. A látogatás során a vallási vezető részt vett a napközi imaórán, amely tiszteletére részben latinul zajlott. Végül találkozott valamennyi szerzetestestvérünkkel, akik közös énekkel búcsúztak tőle. A pátriárka ittléte során viszontlátogatásra hívta Cirill Főapát Urat, aki szerint a találkozó végig személyes hangvételű volt. A pátriárka mesélt a mindennapjaikról, a missziós elkötelezettségükről. Egyik püspöke pedig arról is beszélt, hogy az Iszlám Állam kilenc templomát rombolta le tíz éve, amikor átvette a püspökséget.  Elmondták, hogy az általuk fenntartott iskolákban nem csak melkita, hanem muszlim gyerekeket is oktatnak. Hozzátették, hogy a keresztény iskolákban tanuló iszlám fiatalok később biztosan nem csatlakoznak majd az Iszlám Államhoz. Amellett, hogy vallásukat megtartják, a kereszténységhez pozitívan viszonyulnak.

Fotó: Krizsán Csaba

Őboldogsága iskola- és templomépítések, valamint segélyprogramok révén évek óta együttműködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és Magyarország Kormányával. 2017-ben választották a Rómával egyesült Melkita Görögkatolikus Egyház antiochiai pátriárkájává, I. József néven. 2007-től volt a damaszkuszi melkita érsekség helynöke, 2001-től pedig a szíriai karitász elnöke. A Melkita Görögkatolikus Egyháznak mintegy másfél millió híve van. Keleti katolikus, önálló jogú részegyház, amely bizánci szertartású.