Szent II. János Pál pápa pannonhalmi látogatásának 25. évfordulója alkalmából közösségünkkel együtt ünnepelt Veres András megyéspüspök. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt a 2021. október 22-i szentmise főcelebránsa. Az eseményen adtuk át az idei Pro Pannonhalma díjat is. A két díjazott közül Miletics Katalin Janka testvér betegség miatt nem tudott jelen lenni, Schmal Károly festőművész azonban átvette az elismerést.
A püspökatya mellett, a Magyar Bencés Kongregáció szerzetesei, Pannonhalma polgármestere és a képviselők is részt vettek a szentmisén. A jelenlévőket Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntötte. „Ha szorgalmas tanulóként Isten szavára hallgattok, szívetek készségesség válik mindarra, amit az Úr mond nektek válaszként a történelem minden egyes korszakának elvárásaira” – idézett a Szentatya 25 évvel ezelőtti, pannonhalmi beszédéből a főapát. Mint mondta Szent II. János Pál akkori gondolatai ma is eligazítanak. A pápa megújulásra hívta a bencéseket. „Legyetek éberek, figyelmesek az idő jeleinek a fürkészésében, az Úr iránti alázatos engedelmesség megtartásában, hogy az üdvösségnek helyesen értelmezett üzenetét eredményesen adjátok tovább. A harmadik évezred küszöbén az Egyház megújított apostoli lendületet vár tőletek” – hangsúlyozta egyebek mellett a Szentatya 1996-ban. Hortobágyi T. Cirill főapát arra kérte a jelenlévőket, hogy a szentmise legyen ráfigyelés Isten szavára és szolgálja a megújulást.
Veres András püspök az Istennek ajándékozott életről, szeretetről és gyökeres átalakulásról beszélt. Utalva a pápa 1996-os pannonhalmi beszédére hangsúlyozta, hogy pápának lenni nagy felelősség ugyanakkor a mai világban fokozottabban szükséges ez a „péteri szolgálat”. Jézus azért rendelte Pétert az egyház sziklájává, mert tudta, hogy az emberek hajlamosak a széthúzásra, eltévelyedésre, és azt akarta, hogy a Szentlélek vezetésével képesek legyenek megtartani a nehézségek ellenére is az egységet, tovább tudják adni a tiszta hitet. Ennek a péteri, pásztori szolgálatnak az alapja pedig egyedül a szeretet.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke emlékeztetett, hogy az egyetlen ésszerű döntés az életben az, ha teljesen átadják magukat Isten szolgálatára. „A szeretet természetéből következik, hogy az ember odaajándékozza a szeretett személynek önmagát. Feltétel nélkül, elvárások nélkül.” Mint mondta a szerzetességben és a papságban ez a teljes odaadás az Isten iránti szeretet olyan kibontakozása, amely igazán boldoggá teheti az embert. Kifejtette, hogy a mai világnak és az egyház tagjainak is gyökeres átalakulásra van szükségük. „Ha nem tudunk a mai kor szellemével szembe menni, ha nem tudunk egy hiteles, teljesen odaadott élettel bizonyosságot tenni az Isten iránti szeretetünkből, akkor nem lesz hiteles az evangéliumunk hirdetése. Fel kell vállalnunk, hogy sokan furcsán nézik a mi életformánkat. Krisztus emberét akarják látni bennünk az emberek, akik maguk is keresik Istent, és szeretnének az Isten iránti szeretetükben elmélyülni.” Mint mondta jó példával kell ezért elöl járniuk és szakítani kell a legkisebb bűnnel is, mert az rabságban tart.
Beszéde végén a püspökatya meghatódva beszélt Szent Benedek útmutatásáról, amely meghatározó volt hivatása alakulásában. Nevezetesen, hogy a bencés rend alapító atyja arra intette követőit, hogy Isten elé semmit ne helyezzenek, mert akkor tudnak hitelesen tanúságot tenni arról a szerepről, ami Isten és az ő egyháza felé bennük él.
A szentmise zárásaként Hortobágyi T. Cirill főapát adta át az idei Pro Pannonhalma díjat a jelenlévő Schmal Károly festő- és grafikusművésznek. Laudációjában emlékeztetett arra, hogy az alkotó sok éve kötődik a monostorhoz. 2016-ban ő tervezte a Szent Márton-év logóját és teljes arculatát. Ő készítette a főapátság periodikájának, a Pannonhalmi Szemlének a borító és grafikai terveit, valamint logóját. Legutóbb a 2020-as Arcus Temporumon Kereszt című installációját láthatta a közönség. Schmal Károly nevéhez számos plakát és arculati terv fűződik. Munkái egyéni és csoportos kiállításokon is láthatók. Igényes alkotásai, valamint a látványt és az illúziót is megjelenítő fotói mögött mindig egy átgondolt és mélyebb – spirituális és szakrális – üzenet húzódik. „A Pro Pannonhalm díjat Schmal Károly méltán érdemelte ki, hiszen hosszú ideje gazdagítja páratlan munkáival Szent Márton monostorának kulturális örökségét, és alkotómunkájával részt vesz a szerzetesközösség küldetésének teljesítésében: tanúskodik Krisztus jelenlétéről a világban és az emberek előtt” – méltatta a művészt Hortobágyi T. Cirill főapát.
A másik díjazott Miletics Katalin Janka szobrász betegsége miatt nem tudott részt venni az átadó ünnepségen. Az oblátát saját bevallása szerint a művészet hozta Pannonhalmára és tartóztatta itt eleinte. Az Egy obláta „meséje” című beszámolójában leírja, hogy 1981-ben a „Tűz és szellem” című tárlaton ő is kiállított az egyházművész alkotók között a monostorban. Visszaemlékezése szerint ekkor érintette meg először a bencés liturgia, majd 1987. augusztus 14-én hivatalosan, ámde akkor még titokban köteleződött el a rend felé, és öltözött be.
Janka testvér harmincegy éven át számos alkotással gazdagította a főapátság kulturális örökségét. Művei közül kiemelkedő a mintegy 60 darab bencés témájú bronzérme, de ő készítette a Szent Benedek- és Szent Skolasztika- domborművet is a bencés nővérek tiszaújfalui új monostorába. Több keresztút is köthető a nevéhez és alkotásai a budapesti Szent Benedek rendházban is megtalálhatóak. Ő készítette el a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában található Kelemen Krizosztom hamvait rejtő sírdombormű mellképét. Az Arborétum bejáratánál a kőtalapzaton lévő bronz tájolót Asztrik atya megbízásából alkotta meg. Erről az Egy obláta „meséjében” ezt írja: „Közepén a Szent Hegy -mint a világ közepe… az is volt számomra…” Tizenegy éven át gondozta a főapátság gyűjteményeit, időnként még restaurált is. A Pro Pannonhalma-díjat nem csak alkotómunkájának elismeréseként kapta, hanem mert személyes jelenlétével Krisztus követésére is hiteles példát nyújtott.
