Részben főapátságunk adott otthont a „Kereszténység és politikai mozgástér a 21. században” címmel megrendezett online konferenciának 2021. június 7-én, hétfőn. A monostorból jelentkezett be az esemény fő előadója, Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke. A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciasorozatának első alkalmán arról folyt az eszmecsere, hogy vajon mit jelent napjainkban, az egyre szekulárisabb közéletben a „keresztény Európa”, és milyen jövő előtt áll. Kurt Koch a hétfői esemény után, kedden részt vett és előadást tartott a főapátságunk által szervezett „Isten és a világ – vendégségben az ige asztalánál” című ökumenikus konferencián.
Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntötte a hétfői online konferencia előadóit: Kurt Koch bíborost, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnökét, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert, Dr. Jan Peter Balkenendet Hollandia korábbi miniszterelnökét, valamint Matthieu Rougét Nanterre püspökét. A főapát örömét fejezte ki, hogy a konferenciának részben helyet tud adni a főapátság, és gazdagító tanácskozást kívánt.
A résztvevőket ezután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntötte. Mint mondta öröm és megtiszteltetés is egyben, hogy társszervezőként részt vehet az intézmény a rendezésben. Koltay András beszédében a kereszténység helyét és szerepét boncolgatta Európában, és a mai politikai közéletben. Kifejtette, hogy bár a vallás és a politika más normarendszer alapján működik, két külön világról van szó, mégsem szakadhat el egymástól teljesen a kettő. Rámutatott arra is, hogy mint állami egyetem előírás számukra, hogy mind vallás, mind világnézeti szempontból semlegesek legyenek. Ugyanakkor feladatuk, hogy gondolkodjanak a társadalom állapotáról, a folyamatokról és azok előmozdításáról, így elkerülhetetlen, hogy a politika, a közélet és a vallás kapcsolatáról is eszmét cseréljenek.
Európa keresztény gyökereiről beszélt előadás elején Kurt Koch bíboros. Mint mondta Európát három magaslaton alapították. Az egyik az athéni Akropolisz, amely jelképezi a görög filozófiát, és a demokrácia kialakulásának bölcsője. A második a Capitolium, ahol kialakult a római jog, amely az európai jogrend és a katolikus egyházjog alapja is. Harmadiknak pedig a Jézus Krisztus keresztjét hirdető Golgotát említette a bíboros „ mint Isten irántunk, emberek iránt való határtalan szeretetének a jelét; és mint az egyén Isten szeretetéből fakadó, feltétlen méltóságának jelét”. Ez utóbbinál arra is felhívta a figyelmet, hogy Jeruzsálemben van, azaz földrajzi értelemben nem Európához, hanem Ázsiához tartozik. A bíboros szavai szerint Európát nem mint földrajzi entitást lehet meghatározni, hanem kulturális, történelmi és szellemi értelemben vett földrészként. Érték- és sorsközösségnek nevezte, amelynek jövője is csak így lehet. „Másfelől viszont Európa úgy jött létre, hogy a három előbb említett gyökér a kereszténységben összenőtt. Európát a kereszténység tette Európává. Európa története elválaszthatatlanul összefonódik a kereszténység történetével, a kereszténység hozzátartozik Európa önazonosságához” -fejtette ki Kurt Koch.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy szellemi irányultság nélkül Európa a politikai és gazdasági hatalmak „játékszerévé” válik. Továbbá a menekültáradat révén súlyos kulturális kihívások előtt áll. Ezekre a veszélyekre pedig válaszként azokat az alapelveket – divinitas, humanitas, socialitas – kell érvényesíteni, amelyek összefoglalják a kereszténység meghatározó örökségét Európa történelmében. Mint mondta a divinitas hitvallás, amely szerint „Isten a világ Teremtője, Megváltója és Beteljesítője”. Transzcendens alapzat nélkül, vagyis Istenhez fűződő kapcsolat nélkül pedig semmilyen fejlődés nincs. A divinitas elvének kapcsán a bíboros annak a veszélyét is kifejtette, ha Istent földi valóságokkal helyettesítik, száműzik. Hangsúlyozta, hogy „ha az emberség nem Isten istenségére épül, akkor bestialitásba csap át”, és példaként a nácizmust említette. Kurt Koch szerint ahhoz, hogy ne váljunk ideológiák foglyává kell, hogy tudatosuljon, hogy személyes, társadalmi és politikai életünkben is felelősséggel tartozunk Istennek. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió reformszerződésének preambulumában nem hivatkoznak Istenre és az európai identitás keresztény gyökereire. „Egy világnézetileg semleges államban is helye van Isten említésének. Nem az invocatio Dei – Isten segítségül hívása-, hanem a nominatio Dei, azaz Isten megnevezése értelmében.” Mint fogalmazott az eurón kívül is szükség van közös, irányadó „valutára”, amely a kezdetektől a keresztény hit.
Majd a humanitás elvét említette, amely annak felismerése, hogy a mindenkit megillető méltóság sérthetetlen, másrészt, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő. Magában foglalja továbbá az emberi jogok eszméjét. A humanitas pedig a divinitas elvéből következik. „Istenhez tartozása révén az ember, minden egyes ember Isten fennhatósága alatt áll és élete sérthetetlen. Ha tehát nem ismerjük el Istent, akkor megszűnik az emberi méltóság erős alapzata.” Majd hozzátette: „ahol Istent kizárják, vagy az úgynevezett – meglehetősen elcsépelt – „tolerancia” nevében kiudvariaskodják a társadalmi életből, ott nagyon is fennáll annak a veszélye, hogy az emberi méltóságot is lábbal tiporják.” Harmadik elvként a társas personalitást említette. Az emberség csak más emberekkel közösségben valósulhat meg – állapította meg.
Kurt Koch végül hangsúlyozta, hogy a keresztény gyökerekhez való visszajutásban, és az általuk közvetített alapértékek megerősödésében elsődleges feladata a keresztényeknek, az ökumenikus összefogás.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a kereszténység közösségmegtartó erejéről beszélt. Felidézte Szent Istvánt, mint a keresztény magyar állam megalapítóját. Mint mondta a nomád népek sorsára jutott volna az ország, ha nem veszi fel a kereszténységet. Majd a török megszállást említette, amelynek átvészeléséhez a reformáció jelentette a szellemi és lelki támaszt. A miniszter szerint a keresztény hit segített a kommunizmus túlélésében is. „Ha elég erő volt ebben a hitben, hogy biztosítsa túlélésünket a kommunista diktatúra ideológiájában, akkor elég erőnek kell lennie benne ahhoz is, hogy megtartson bennünket a hitben a szabadságnak hazudott libertinizmus diktatúrájában is”-fogalmazott.
Szerinte a kereszténység nem választás kérdése, hanem predesztináció volt a magyaroknak és az európaiaknak. Majd utalt Koch bíboros szavaira, miszerint Európa nem csak földrajzi egység, hanem szellemi-lelki valóság. „Ha ez a szellemi-lelki tartalom hiányozni fog a jövőjéből – vagy azért, mert tudatosan kiszorítják, vagy azért, mert hagyjuk elveszni több mint két évezrede ható erejét -, akkor Európa a lényegét veszíti el. De nem csak Európa nem létezhet a kereszténység nélkül, a kereszténység sem létezhet európai kereszténység nélkül”. Hozzátette, hogy szüksége van Európának a keresztény gondolat megőrzésére és folyamatos megújulására. Ehhez pedig az egyháznak is meg kell újulnia.
A miniszter az elmúlt években hozott kormányzati intézkedéseket is ismertette. Így egyebek mellett szót ejtett a kötelező hittan- vagy etikaoktatásról, a templomok felújításának és építésének támogatásáról és az üldözött keresztények megsegítéséről is. Az elért eredmények tekintetében hangsúlyozta, hogy négyszázezerrel többen ajánlották fel adó 1 százalékukat az elmúlt tíz évben, mint előtte. Nőtt a gyermekvállalási kedv és emelkedett a házasságkötések száma is.
Jan Peter Balkenende, Hollandia korábbi miniszterelnöke is történeti áttekintéssel kezdett. Érintette a 16-17. századi reformáció korát, majd a francia forradalom és felvilágosodás idejét, és kitért a 19. század eseményeire is. Mint mondta, most a 21. században számtalan kihívással kell megküzdeni: klímaváltozás, természeti erőforrások szűkössége, gyűlölet, diszkrimináció. Balkenende kifejtette, hogy az elmúlt tíz évben az unió krízismenedzsmentre rendezkedett be. Mint mondta lehet továbbra is ezt az utat folytatni, vagy a brit mintát átvenni és újabb „brexiteket” megvalósítani. Ő azonban ezek helyett új, eredményekre fókuszáló narratívát javasol. Ahogy fogalmazott olyan Európára van szükség, amely az értékeken alapul, mert az közel hozhatja az embereket és inspirálhatja a társadalmakat. A miniszterelnök fontosnak tartja, hogy a fenntartható fejlődési célokat közös cselekvésbe ültessék át. Emellett a világvallások közötti párbeszédet, a nyitottságot, az emberi méltóság és igazságosság fontosságát hangsúlyozta. Beszédét pedig azzal zárta, hogy a kihívások megválaszolásában a kereszténység iránytűként szolgálhat.
A konferencia utolsó előadójaként Matthieu Rougét Nanterre püspöke szólalt fel és a megújulás szükségességéről beszélt. Mint mondta ahhoz, hogy az európai építkezéshez az egyház és keresztények hozzá tudjanak járulni fontos, hogy a megváltó Krisztusról alkotott elképzelésünket megújítsuk. Ki tudják-e mondani a mai kornak megfelelően a keresztények, hogy a megváltó Krisztus misztériuma valóban létezik – tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, hogy meg kell újítani a jövőnket, a hit által meg kell világosodni és vissza kell találni a gyökerekhez. A püspök szerint az erurópai keresztényeknek képesnek kell lenniük arra is, hogy elismerjék az ember misztériumát. Az ember egyszerre szív és test, ugyanakkor képes hinni, és rezonálni.
Matthieu Rougé is csatlakozott Koch bíboros véleményéhez, miszerint Európa további építésében kiemelten fontos a keresztények egysége. Csak ezáltal érhető el Európa egysége – zárta szavait.
konferenciaKurt Koch bíborosökumené
