Isten és a világ – Vendégségben az Ige asztalánál. Ökumenikus konferencia
2021. június 8-án „Isten és a világ. Vendégségben az Ige asztalánál” címmel ökumenikus konferenciát rendezünk a Pannonhalmi Főapátságban. A konferencián előadónk lesz Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Fekete Károly tiszántúli református püspök, valamint az ökumenikus párbeszéd további kiemelkedő képviselői. A konferenciát és a záró ökumenikus vesperást a főapátság YouTube-csatornáján élőben közvetítjük.
Konferenciaprogram
10:00 Köszöntők (Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Díszterem)
Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát, ordinárius
Reuss András evangélikus lelkész, emeritus professzor (Evangélikus Hittudományi Egyetem)
Michael August Blume SVD alessanói c. érsek, apostoli nuncius
Levezető elnökök: Baán Izsák OSB bakonybéli perjel, Orosz Gábor Viktor evangélikus lelkész, főszerkesztő, egyetemi docens (Evangélikus Hittudományi Egyetem).
10:20 Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke:
Das Verhältnis des christlichen Glaubens zur Welt in ökumenischer Perspektive
10:50 Fekete Károly tiszántúli református püspök, egyetemi tanár (Debreceni Református Hittudományi Egyetem):
„Soli Deo gloria” - Isten dicsősége az egyház és világ kapcsolatában a református tanítás szerint
11:20 Szünet
11:50 Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, akadémikus:
A saeculum fogalma és jelentésének alakulása napjainkig. Adalékok a szekularizáció témájához
12:20 Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, egyetemi tanár (Evangélikus Hittudományi Egyetem):
Ecclesia et saeculum
13:15 Napközi imaóra (Szent Márton-bazilika)
14:30 Könyvbemutatók
Kurt Koch bíboros: Megfontolások az ökumenéről (Pannonhalmi Főapátság – Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2021).
A kötetet bemutatja Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató, Pannonhalmi Főapátság.
Úton az egység felé (Luther Kiadó – Vigilia Kiadó, Budapest, 2021).
A kötetet bemutatja Orosz Gábor Viktor.
15:00 Csiszár Klára pasztorálteológus, tanszékvezető egyetemi tanár, központigazgató (Katolikus Egyetem, Linz):
Misszió a megtestesült Logos nyomában
15:30 Béres Tamás evangélikus lelkész, tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes (Evangélikus Hittudományi Egyetem):
„Gyönyörű egyetemes közösség” Új közös pont a dogmatika ökumenikus megvitatására?
16:00 Szünet
16:15 Vladár Gábor református lelkipásztor, egyetemi tanár (Pápai Református Teológiai Akadémia):
Egység a sokféleségben – közösség Krisztusban. Újszövetségi perspektívák
16:45 Kerekasztal-beszélgetés: Kurt Koch bíboros, Erdő Péter bíboros, Fabiny Tamás püspök, Vladár Gábor lelkipásztor. A beszélgetést vezeti Görföl Tibor főszerkesztő, egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem)
18:00 Ökumenikus vesperás Kurt Koch bíborossal (Szent Márton-bazilika)
Előadók
Kurt Koch bíboros 1950-ben született Svájcban. 1982-ben szentelték pappá, 1987-ben ökumenikus teológiából doktorált, 1996 és 2010 között Bázel püspöke volt. 2010-től bíboros-elnökként – XVI. Benedek, majd Ferenc pápa megbízásából – a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsának elnöke Rómában.
Dr. Fekete Károly tiszántúli református püspök a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) egyetemi tanára. Teológiai tanulmányait Debrecenben végezte, majd Lipcsében tanult. Lelkészi szolgálatát 1988-ban kezdte a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközségben, majd 1992-től lett teológiai tanár. Kolozsváron doktorált (1995), 2009-ben a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen habilitált. A DRHE rektora volt 1997-2005 és 2011-2014 között. 2015-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és a debreceni Nagytemplom lelkipásztora. Eddig 15 könyve és számos tudományos közleménye jelent meg.
Dr. Erdő Péter bíboros Született Budapesten, 1952-ben. 1975-ben szentelték pappá Budapesten. Rómában szentelték püspökké 2000. január 6-án. Kánonjogi doktorátust szerzett a Lateráni Egyetemen 1980-ban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető tanára 1988–2002 között, a PPKE HTK dékánja 1996–1998 között, a PPKE rektora 1998–2003 között. Esztergom-budapesti érsek 2002. december 7. óta, bíborossá kreálta II. János Pál pápa 2003. október 21-én. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2005–2016 között, a CCEE elnöke 2006–2016 között, az MTA rendes tagja 2013 óta.
Fabiny Tamás 1959. február 5-én született Budapesten. 1982-es lelkésszé avatása után 1986-ig a Siófok – Kötcse – Balatonszárszó társgyülekezetben volt segédlelkész, majd 1986-tól Budapesten, a kőbányai evangélikus gyülekezet lelkészeként szolgált. 1990 óta óraadóként, 1999 szeptemberétől 2006-ig főállásban tanított az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. 1998-ban „magna cum laude” minősítéssel teológiai doktorátust szerzett az erlangeni egyetemen, majd a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen habilitált. Témája Júdás Iskáriótes és az antiszemitizmus volt. 2005-ben a köztársasági elnök egyetemi tanárnak nevezte ki. 1990 óta összesen hat könyve jelent meg: részben biblikus, részben egyháztörténeti tárgykörben, illetve fiataloknak szóló kiadványként. 1996 és 2006 között a Duna Televízió külső munkatársaként vallási műsorokat szerkesztett. 2010-től 2017-ig a Lutheránus (Evangélikus) Világszövetségnek alelnöke, a Keresztény-Zsidó Társaságnak jelenleg is ügyvezető elnöke. 2005 novemberében az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökévé választotta, 2017-től pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Csiszár Klára (Szatmárnémeti, 1981), pasztorálteológus, egyetemi tanár, központigazgató (Katolikus Egyetem, Linz Ausztria), egyetemi adjunktus (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Kar, Kolozsvár, Románia). A BBTE Vallás Kultúra Társadalom Katolikus Teológia Doktori Iskolájának igazgatója, a BBTE keretében működő Ökumené és vallásközi párbeszéd kutatóközpontjának igazgatója, a linzi egyházmegye pasztorális tanácsának tagja. Kutatási területek: missziófogalom, egzisztenciaanalízis alapú pasztorális teológia, egyházfejlesztés.
Béres Tamás (1965. Miskolc) evangélikus lelkész, egyetemi tanár. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1983-ban. Teológiai tanulmányait Budapesten és a marburgi Phillipps Egyetem teológiai fakultásán végezte. Kutatási területe Paul Tillich teológiája, a vallások közti találkozások világa és az ökoteológia. 1990-1998 között Arnóton, Debrecenben és Bényén volt lelkész. 1998-tól az Evangélikus Hittudományi Egyetemen dogmatikai, etikai és filozófiatörténeti tárgyakat tanít. 2008-tól az EHE Rendszeres Teológia Tanszék vezetője, 2018-tól rektorhelyettes.
Vladár Gábor (1952) – református lelkipásztor, egyetemi tanár, a Pápai Református Teológiai Akadémia Biblikus Intézetének tanára (Újszövetségi Szak).
Konferenciatéma - Isten és a világ
A keresztény egyházak közötti kapcsolat félévezredes története során kialakultak azok a gondolati csomópontok, amelyek köré a felekezetek vitája és párbeszéde szerveződik. Ilyen tartalmi súlypontot jelent elsősorban az egyház természete, a szentségek száma és szerepe, az egyházi hivatal, a szentek alakja, a Szentírás és a teológiai hagyomány. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a jól ismert kérdések csak akkor érthetők igazán, ha a mögöttük húzódó általános szemléletmódokra is fény vetül. Az egyházak látásmódjának és szellemi alapállásának megvilágítására viszont már jóval ritkábban kerül sor, mint a bevett ökumenikus kérdések taglalására. Konferenciánk ezt a talán nehezebben megragadható, mégis minden kézzelfogható probléma és minden választóvonalat húzó nézeteltérés mögött felfedezhető összefüggésrendszert kívánja feltérképezni.
Ennek érdekében négy nagyobb kérdéskört állítunk középpontba. Isten és a világ viszonya a keresztény gondolkodás legalapvetőbb problémái közé tartozik, a nagy nyugati keresztény hagyományok azonban korántsem válaszolják meg egységesen. Van-e folytonosság Isten és a világ között? El lehet-e jutni a világtól Istenig? Mire képes az emberi értelem Isten megismerésével kapcsolatban? Megfér-e egymás mellett Isten és a világ? Ezek a kérdések máig elevenen foglalkoztatnak minden keresztény egyházat.
Szintén különbségek adódnak a keresztény gondolkodásformák között a történelem folyamatának értékelésében. Megvalósulhat-e a történelem folyamán Isten országa, vagy teljes formája csak a történelem végén várható? Mi a szerepe az egyháznak a történelemben? Irányítania kell-e, vagy csupán Isten országának jelszerű jelenlétét kell biztosítania? Találhat-e szövetségesekre a történelem szüntelenül átalakuló és nem ritkán emberpróbáló folyamatai közepette?
Ebből harmadsorban az a probléma adódik, hogy miként viszonyulhat a kereszténység a tőle független emberi struktúrákhoz. Milyen kapcsolatot ápoljon az állammal és a szélesebb társadalommal, a „világgal”, azaz mindazzal, amivel nem tartja magát azonosnak? Mit remélhet a kultúra szférájától, és mit nyújthat az egyetemes emberi kultúrának? Hogyan képviselheti és hirdetheti üzenetét a már nem egyöntetűen nyugati keresztény társadalmakban? Mit jelent ebben a közegben a missziós parancs teljesítése?
Végül fontosnak tűnik, hogy szóba kerüljenek azok a jellegzetesen 21. századi nehézségek és vitatott kérdések, amelyek talán közös feladat elé állítják a keresztény közösségeket. Milyen problémákat vet fel a természettudományok fejlődése? Alárendelheti-e magának az élet minden területét a gazdaság szférája? Megőrizhető-e közös lakóhelyünkül szolgáló bolygónk? Milyen célok és veszélyek jelölhetők meg az emberiség közeljövőjével kapcsolatban?
Konferenciánk nem titkolt célja, hogy e felelősségteljes reflexiót kívánó kérdésköröket kibontva az egyházak arra is figyeljenek, vajon mit tanulhatnak egymástól, mind a többi felekezet hagyományát, mind mai cselekvésformáit és meggyőződéseit tekintve. Ha nemcsak a magunk igazát hangoztatjuk, hanem érdeklődéssel viszonyulunk egymáshoz, kiderülhet, hogy bár még nem telepedhetünk együtt a Bárány asztalához, az Ige asztalánál már közösen lehetünk tanítványai annak az igazságnak, amely fölött egyikünknek sincs hatalmunk.
Információk
Tovább a konferenciaközvetítésre!
Kapcsolat: kultur@osb.hu