A szenvedőket segítik az idei Szent Márton-díjasok

„Meggyőződésem, hogy számos mai Márton itt ül közöttünk, és hogy mai díjazottjaink is közéjük tartoznak. Szent Márton örökösei korunkban” – mondta Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a Szent Márton-díj átadásán, 2024. november 15-én a Szent Márton-bazilikában. Idén a díjat az alapítók – a Pannonhalmi Főapátság, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a Herendi Porcelánmanufaktúra – a Reménysugár a Dél-Alföldi Hematológiai és Onkológiai Gyermekbetegekért Alapítványnak adományozták. Továbbá posztumusz részesült az elismerésben Rudan Mária (1982-2022) a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája Emberi Méltóság projekt egykori vezetője. A díjakat dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében adták át.

Ahogy Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntő beszédében fogalmazott: „Tours-i Szent Márton Krisztus-központú beszéde, szívének jósága, békéje és irgalma minden korban megérintette az embereket és meghatározta életüket. Az ő nyomán levették ösztönös előítéleteiket, önzésüket és agressziójukat, s a szívükbe vésett példa átírta a génekbe vésett magatartásmódokat.” Majd hozzátette: „Meggyőződésem, hogy nekünk sincs más módunk. Le kell vetnünk a régi embert ösztönös cselekedetivel együtt, és jóságot, irgalmat és békét kell magunkra öltenünk. Krisztus.” Végül azt kívánta az egybegyűlteknek, hogy a találkozásból kölcsönösen erőt merítsenek a jósághoz, a békéhez és irgalomhoz.

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

Az eseményen Prőhle Gergely a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója mondott ünnepi beszédet, aki bemutatta II. József úgynevezett „úti- oltárát”. Mint mondta, az oltár azért kerül Szent Márton hegyére, hogy „egy olyan helyen legyen, ahol segíthet megérteni az egyes emberek szándékait és a tágabb közösség viszonyát – benne katolikusokkal, protestánsokkal, különböző politikai és ideológiai álláspontok képviselőivel – s mindezt Isten feltételezett akaratának összefüggésében.”

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

A pannonhalmi szerzetestemplom, a Szent Márton-bazilika középkori felújításának és felszentelésének idei jubileumára utalva így fogalmazott: „800 évre visszatekintve a pannonhalmi bencés közösség megbízható kalauzunk lehet földi utazásunk során – türelemre intve mindnyájunkat, ha eszünk esetleg, mint annak idején Józsefé is – túl sietősre fogná.” Az oltárt 2024 novemberétől a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum gyűjteményében helyezik el.

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

Szent Márton-díj

Több mint két évtizedes hagyomány már a Pannonhalmi Főapátságban, hogy a monostort védőszentjének, Szent Mártonnak az ünnepén Szent Márton-díjat adományoz. A Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok attól a céltól vezérelve alapította a kitüntetést, hogy hozzájáruljon nemzeti örökségünk, kulturális értékeink, továbbá a megvalósított szociális elkötelezettség minél jobb megismertetéséhez, kihasználja és egyben megőrizze a Pannon-térség egyedülálló adottságait, és elismerje a fenti célokat szolgáló kimagasló emberi teljesítményt.

Az alapítók 2024-ben egyhangú döntéssel Szent Márton-díjat adományoztak a szegedi Reménysugár a Dél-Alföldi Hematológiai és Onkológiai Gyermekbetegekért Alapítványnak, amelyet a kuratórium elnöke, Dr. Kovács Dénes vett át. „Nekünk, keresztényeknek minden emberben Jézust kell látni és keresni. A Reménysugár Alapítvány minden gyermekben azt a szenvedőt látja, akinek próbálják visszaadni az élet szeretetének lehetőségét. Mi ez, ha nem egy tiszta, Szent Márton-i küldetés? Vajon mennyit segítettek az évtizedek alatt ide adományozott fél köpenyek? Egyszerre sokat és keveset. Egymásra rakódtak ezek a fél köpönyegek és lépésről-lépésre hoztak létre egy olyan szegletet a világban, ahol a szenvedőket a vállukra veszik. Napról-napra, hónapról-hónapra, évről-évre” – hangzott el a laudációban.

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

Az alapító édesapa – Lukács János – kezdeményezéséhez magánemberek és cégek százai csatlakoztak az elmúlt 28 évben. Az elsődleges cél az volt, hogy a gyógyulni érkező gyerekeknek és szüleiknek az otthonuk helyett otthont biztosítsanak életük legbizonytalanabb időszakában. Abban a 8-10-12 hónapban, amit a Tisza-parti klinika falai között töltenek. A 6-8 ágyas kórtermek helyett ma már 14 gyermeket tudnak gyógyítani úgy, hogy mindegyikük külön szobában lakik egy szülője társaságában. A tárgyi feltételek javításában hatalmas szerepet vállalt magára az alapítvány, amely az osztály átépítéséhez, felszereléséhez szükséges költségek döntő részét vállalta magára.

A munka messze nem ért még véget. Orvosi műszerek vásárlása, kórtermek berendezéseinek bővítése, játszólehetőségek kialakítása, szülők életvitelszerű bent tartózkodásához szükséges eszközök vásárlása, továbbképzések, csapatépítések szervezése, a gyógyult gyerekek és családjaik, valamint a kezelés alatt álló gyermekek és családjaik számára találkozási lehetőségek szervezése – ez a mindennapi megoldandó feladatok listája. Klinikai körülmények között is biztosítani a vendégszeretetet. És még valamit, ami ennél is fontosabb. A hitet és a reményt. „A Reménysugár Alapítvány egy kicsit meg tudta változtatni és jobbá tenni a világot. Sok apróbb és nagyobb, Szent Mártonhoz méltó cselekedettel” – mondták a méltatásban.

2024-ben az alapítók egy további személyt is kitüntettek a Szent Márton-díjjal. Posztumusz részesült az elismerésben Rudan Mária, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája Emberi Méltóság projekt egykori vezetője. Mária fájdalmasan fiatalon, férjét és három kisgyermekét hátrahagyva, tragikus hirtelenséggel hunyt el. Munkássága egybeforrott egy nagyon sokszor hangoztatott, de teljes mélységében nagyon ritkán megértett szókapcsolattal: az emberi méltósággal. Azon kevesek közé tartozott, aki értette és szolgálta ezt az ügyet.

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

Öt éve, 2019 tavaszán fontos, az első ilyen tematikájú konferencia zajlott a Katolikus Pedagógiai Intézetben. A „Gyermekeink védelmében” címmel szervezett esemény társszervezője az Ignáci Pedagógiai Műhely akkori szakmai vezetője volt. Többször hozzászólt. Okosan, érzékenyen, a téma iránti mély alázattal és elköteleződéssel érvelt. Nem vádaskodott, nem ítélkezett, mert a legszélesebben értelmezte az emberi méltóságot. Amiben a másik ember, a nem hívő, a jóakaró méltósága is benne foglaltatik – derült ki a méltatásból.

„Szemlélete és munkássága az emberi méltóságra alapult, amely istenképiségünkből fakad, éppen ezért minden embert megillet. Ezt az Istentől kapott méltóságot és a teljes embert állította figyelme középpontjába. Feladatát nem csupán a közvéleményben nagy visszhangot keltő szexuális visszaélések megelőzésében látta, hanem foglalkozott minden más lelki vagy fizikai bántalmazással is, amely az emberi méltóságot sérti. Fájdalmasan és mélyen érintette, megviselte minden visszaélési ügy. Nagyon érzékeny volt mind egyháza, mind az egyes emberek sérülékenysége iránt.”

Ahogy az a laudációban elhangzott Mária Éveken keresztül segített megfogalmazni és formába önteni a szerzetesközösségeknek az emberi méltóság szolgálatát. A legnehezebbet, a szemléletváltást szerette volna előidézni. Azért tartott már a kezdetektől diákoknak műhelymunkákat, hogy tudják védeni magukat és a sérülékenyeket. Tudta, hogy a sérülésektől nem lehet megmenteni senkit, de a sebeket gyógyítani kötelességünk. „Mindössze negyven év adatott neki és négy év az emberi méltóság ügyének előmozdításában. De tudjuk, ott vár ránk, az örök Húsvét örömében, a mennyek országában.” Mária nevében házastársa, Csókay György vette át a kitüntetést.

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

A Főapátság különleges kincsei

Az ünnep minden évben arra is alkalmat nyújt, hogy a vendégek betekintsenek a Főapátság különleges kincseibe. Így volt ez idén, 2024-ben is. A meghívottak megtekinthették a monostor legfőbb szent-ereklyéit, valamint II. Józsefnek az ünnepségen átadott triptichonját. Továbbá négy olyan többszáz éves könyvet is bemutattak, amelyek örökbefogadásra várnak. Az örökbefogadás és a támogatás révén a Főapátság restaurálni szeretné az egyedi és értékes könyvritkaságokat. Köztük azt az Orosz ortodox liturgikus könyvet, amely a négy evangéliumot tartalmazza vasárnapokra, hétköznapokra és egyes ünnepekre. A vége hiányzik, csonka.

Az utolsó sorokban a kiadásra vonatkozó adatok:

„A Szent Szinodus áldásával, engedélyével nyomtatott ki a Szent Evangélium a cári városban, Moszkvában, a Szinodus Nyomdájában, a világ teremtésétől számított 7308. évben, az Isten Igéjének a test szerint való születésétől számított 1841. év szeptember hónapjában.”

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

A kötet sorsa:

Az I. világháború végén Oroszországban kitört a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és megindult a keresztény hit, illetve a pravoszláv vallás elleni harc. Az orosz templomok berendezését, felszerelését, beleértve a liturgikus könyveket is kiszórták a templomokból, szemétre dobták vagy megsemmisítették ezeket.

A háború alatt orosz fogságba esett magyar katonák egy része a forradalom kitörése után kiszabadult, és elindult haza, Magyarországra. Közülük néhányan – jámbor keresztény hívők – útközben rátaláltak a templomi felszerelésekre, liturgikus könyvekre és vállalva a terheket és fáradságot, hazahozták ezeket az értékeket.

A nálunk őrzött kötetet egy a felvidéki Kürt községből származó kiszabadult hadifogoly hozta magával. Úgy 80-85 évvel később a padláson az egyik unokája akadt rá a kötetre, és odaadta egy lánykori barátnőjének, mert azt sejtette, hogy ez neki – vallásos lévén – értéket jelent. Ez a barátnő, egy bencés diák – Treuer Sebestyén – felesége volt. A könyv 2008-ben Domnanovich Ábel egykori bencéshez került és 2011-ben ő adta Várszegi Asztrik főapát úrnak.

Állapotleírás:

Fémborítású fatáblás kötés, melyet a kötet előlapján tűzzománc berakások díszítenek. A tűzzománc berakások az ószláv, ortodox köteteken szokásos ábrázolások: a négy sarokban a négy evangélista, középen a golgota vagy a feltámadás ábrázolása – a mi kötetünkön az utóbbi. A hátlapon középen az angyali üdvözlet jelenete látható. A könyvtest ép, bár csonka, a vége hiányzik.

A fém kötés – különösen a tűzzománc berakások – sérült.

A restauráltatás költsége:

bruttó 3.500.000 Ft

Az est folyamán a további három kötet – Karthauzi Szent Dénes 1533-ban Kölnben megjelent magyarázatai a vasárnapi evangéliumokhoz és szentleckékhez, Michael Lochmayr teológus és a kánonjog professzora Hagenauban, 1500. március 24-én kiadott szentekről szóló prédikációi és Kempis Tamás élete és művei Nürnbergben nyomtatott ősnyomtatvány kiadása, mely 1494. november 29-én került ki a nyomdából – már örökbefogadókra talált. Ezekről a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár honlapján olvashatnak.

Fotó: Pintér Ádám / Pannonhalmi Főapátság

Társadalmi szolidaritásra hív a Pannonhalmi Főapátság

A Pannonhalmi Főapátság egy különleges program támogatására is hívta a jelenlévőket. Arra biztatták őket, hogy csatlakozzanak a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjainak gyűjtéséhez. Ők a Bazilika 800 jubileumi évet lezáró ünnepi programsorozathoz csatlakozva egy projekthét keretein belül bolhapiacot, árverést tartottak, konyhákat működtettek, s a gyűjtés teljes bevételét Kerecsend és Nagydém rászorulói számára ajánlották fel. A két település részt vesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által koordinált Felzárkózó Települések Programban. Kerecsendért a Világítani Fogok Egyesület, míg Nagydémért a Pannonhalmi Főapátság vállalt felelősséget és segítenek hátrányaik leküzdésében.

A jótékonysági akcióhoz karácsonyi, azaz 2024. december 24-ig bárki csatlakozhat. A pannonhalmi Szent Márton-bazilikánál kihelyezett adományoszlopon, vagy a Pannonhalmi Főapátság Közhasznú Alapítvány számlájára utalva tudják támogatni a diákok jótékonysági akcióját.

Név: Pannonhalmi Főapátság Közhasznú Alapítvány

Számlaszám: 10700031-72640850-51100005

Közlemény: Felzárkózó települések támogatása

A Szent Márton-hétről bővebben a gimnázium honlapján számoltunk be.