Az év egyik legmeghittebb időszaka a karácsony – és nincs ez másként Pannonhalmán sem. Mielőtt a gimnázium diákjai hazautaznak az egész iskola összegyűlik, karácsonyi dallamokat énekelnek és minden évben elhangzik egy karácsonyi mese. Régen Bánhegyi Miksa atya volt a mesemondó, váratlan halála után azonban Ontko F. Henrik atya vette át a szerepét. Ő már maga írja a történeteket, amelyekből most könyv született a Bencés Kiadó gondozásában, erről beszélgettünk vele.

Elevenen él benne az emlék, ahogy Miksa atya minden évben kiállt a gimnáziumi közösség elé. Az egész terem egyszerre elhallgatott és várták, hogy mesélni kezdjen. Állatos karácsonyi meséket olvasott fel, amelyekben a kisdeddel való találkozás valamiféle csodát váltott ki a szereplőknek az életében. Miksa atya váratlan halálát követően „felmerült bennem, hogy jó lenne ezt az élményt tovább vinni” – mondja Henrik atya.

Aztán eljött az első karácsony, amikor Henrik atya saját meséjével állt ki a színpadra. „Nagyon izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatása” – emlékezik vissza. Végül tizenkét mese nőtt ki ezekből a karácsonyi estékből. Történeteinek főszereplői többségében állatok.

A mesék, melyek képekből születnek

Henrik atyánál minden mese egy belső képpel kezdődik. „Izgalmas folyamat, hogy a szövegírás eszközeivel hogyan tudom kibontani, szóba önteni ezt a képet, átadni annak hangulatát.”

Az alkotás egyik játékos kérdése számára: mi lehet egy „magától értetődő” tulajdonság eredete? Például, hogyan lett foltos a zsiráf? Miért kukorékol a kakas és miért piros a taraja? Hogyan tanult meg beszélni a szamár? A mesék szerint mindez összekapcsolódhat a betlehemi csodával, a betlehemi történet titkával.

Nem mindegyik mese főszereplői állatok. „Az újabb írásokban egy picit távolságot vettem az állatoktól és emberi történeteket mutattam be. Az egyik mese a 6-8 éves Jézus szemszögéből tekint vissza a karácsonyra, egy másik a kis pásztorfiú történetét meséli el. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a Betlehemben jelenlévő emberek, felnőttek és gyerekek hogyan élhették meg a kisded születését. Természetesen az egyik legkülönlegesebb szereplő, a csillag bemutatásának is szenteltem egy rövid fejezetet.” Egy valami azonban mindegyik mesében közös: „Úgy próbáltam megírni a meséket, hogy egyszerre legyenek játékosak és komolyak, gyermekiek és mélyek, hétköznapiak és titkot hordozóak.

A karácsony a gyermekké lett Istennel való találkozás ünnepe. De talán arról is szól, hogy visszataláljunk a bennünk élő gyermekhez.

A könyv születése: illusztrációk és megható pillanatok

Az évek alatt egyre többen jelezték Henrik atyának: jó lenne a karácsonyváró éneklésen elmondott meséket könyvben összegyűjteni. Ez nem ment azonban egyik napról a másikra. A meglévő szövegeket át kellett dolgozni. Majoros Nóra és Komálovics Zoltán segítették a folyamatot. Az illusztrációkat pedig Szimonidesz Hajnalka készítette.

Henrik atya számára a mesélés egyfajta szolgálat. Látja és érzi, hogy a diákok és a tanárok is várják a történeteket: a humort, a mélységet, a csodát, a csendet. A meséket úgy szövi, hogy bárki azonosulni tudjon a szereplőkkel, belehelyezkedjen a történetbe, és levonja a tanulságot, a kizárólag neki szóló üzenetet.

Henrik atya meséi mindannyiunkhoz közelebb hozzák a karácsonyi csodát, azt a pillanatot – ahogy a könyv címe is mondja – Amikor a csillagok a földre szálltak.

A könyv webshopunkon megvásárolható: https://shop.pannonhalmifoapatsag.hu/termek/amikor-a-csillagok-a-foldre-szalltak/