Születésének 120. évfordulója alkalmából Svájc magyarországi nagykövetével és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával közösen emlékezett a Pannonhalmi Főapátság az embermentő Friedrich Bornra. A svájci diplomatának köszönhető, hogy az apátság 1944-ben vöröskeresztes oltalom alá került, így a falak között több ezer menekült vészelhette át a vészkorszakot. Köztük számos zsidó gyermek és családjuk lelt menedékre.

Friedrich Born már régóta jó kapcsolatot ápolt a főapátsággal – rendszeresen járt ide vadászni –, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi küldöttjeként kérte a monostor védelembe vételét. A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár máig őrzi azokat a leveleket, amelyekben Friedrich Born tájékoztatja az akkori főapátot, Kelemen Krizosztomot kérvényéről. Ahogy az a levél is megtalálható a gyűjteményben, amikor erről a főapát értesíti a külügy- és a kultuszminisztert.

A főapátság 1944. október 13-án került védelem alá. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy katonák nem léphettek a falak közé, és nem támadhatták az épületegyüttest. Bár az oroszok és a németek is tartottak időnként razziát, házkutatást, alapvetően mindkét fél tiszteletben tartotta, hogy védelem alatt áll a monostor – idézte fel Dénesi Tamás levéltárigazgató.

Ahhoz, hogy a főapátságot oltalomba vegyék, gyermekmenhelyet kellett kialakítani, amely az akkor pár éve megépült gimnáziumban kapott helyet. Ennek irányításáért a Vöröskereszt szintén svájci megbízottja, Eduard Benedek Brunschweiler felelt. 1944–45-ben majd’ háromezren leltek menedékre a falak között. A főapátság nemre, életkorra tekintet nélkül fogadta be a háború elől menekülőket. Ahogy arra Cirill főapát emlékeztetett, még a kerengőben is szalmazsákok voltak, hogy gondoskodni tudjanak az érkezőkről. „Egy apátság mindenkor a béke és a biztonság helyszíne kell hogy legyen. Hálásak vagyunk, hogy abban a kritikus és kiélezett helyzetben, amikor a második világháború dúlt, a nemzetközi tekintéllyel bíró Vöröskereszt garanciát tudott arra szerezni, hogy a monostort ne fosszák ki, és az emberek menedéket találhassanak itt.”

Ezekben az időkben a szerzetesközösség zsidókat is bújtatott a legnagyobb titokban. Volt olyan család, ahol az édesanyának és gyermekének is a monostor nyújtott menedéket, ők azonban nem tudtak, és biztonságuk érdekében nem is tudhattak egymásról.

Embermentő tevékenységükért a Jad Vasem intézet mind Friedrich Bornnak, mind pedig Eduard Benedek Brunschweilernek és Kelemen Krizosztom főapátnak a Világ Igaza kitüntetést adományozta. Ez az egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés, amellyel azokat a nem zsidó embereket tüntetik ki, akik életük kockáztatásával mentették a zsidókat a holokauszt alatt.

Friedrich Born 1903. június 10-én született. Születésének 120. évfordulója alkalmából a Pannonhalmi Főapátságban elhelyezett emléktáblájánál hajtott fejet Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete, Denise Duran, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) budapesti regionális küldöttségének vezetője, valamint Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát 2023. június 9-én. Ahogy azt Asztrik atya a koszorúzással egybekötött megemlékezésen elmondta, Pannonhalma hálás Friedrich Bornnak, Eduard Benedek Brunschweilernek és Svájcnak is.

A vöröskeresztes védettségnek köszönhetően az apátság nem csak életeket mentett, hanem jelentős nemzeti kincseket is itt helyeztek biztonságba. Egyebek mellett szobrok, festmények érkeztek a Nemzeti Múzeumból, a monostor befogadta az Operaház kottatárát, de a koronázópalástot is néhány hónapig a szerzetesközösség őrizte.

Jean-François Paroz nagykövet arról beszélt, hogy amit Friedrich Born és Eduard Benedek Brunschweiler a II. világháborúban tett, ma is követendő, s a Vöröskereszt, valamint más humanitárius, illetve egyházi szervezetek most is igyekeznek az ukrajnai háború menekültjeiről gondoskodni.

A nagykövet pannonhalmi látogatásán találkozott a bencés gimnázium diákjaival, akiknek a munkájáról és a két ország közötti kapcsolatokról beszélt. Ezt követően pedig Hortobágyi T. Cirill főapáttal és Kara Ákos országgyűlési képviselővel egyeztetett. Ahogy azt Cirill atya hangsúlyozta: Svájc mintaként szolgálhat mások számára, hogy különböző anyanyelvű emberek hogyan tudnak nem csak egymás mellett élni, hanem együttműködni is. Kara Ákos pedig a turizmusban rejlő együttműködési lehetőségeket emelte ki. Az országgyűlési képviselő abban bízik, hogy a közös munka révén egyre több svájci turista érkezhet Pannonhalmára és a térségbe.