„Az elmúlástól tetten érten” hallgattuk a rádióban ma reggel Nádasdy Ádám halálhírét. A nyelvész, költő, műfordító, esszéista és tanár egyike volt azoknak a művészeknek, akik több szálon is kapcsolódtak Pannonhalmához, szelíden gazdagítva vonzódtak a bencés szellemiséghez, lelkiséghez.

Nádasdy Ádám tagja volt a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata, a Pannonhalmi Szemle szerkesztőbizottságának. Nyitottságával, közvetlenségével, intellektusával sajátos szerepe és helye volt ebben az alkotó közösségben.

2019 óta az ő fordításában hallhatjuk Szent István Intelmeit, amelyet kifejezetten az immár több, mint 20 éve megrendezett, méltán nagyhírű pannonhalmi Intelmek-előadásra készített.

2025. augusztus 20-án együtt sétált velünk a pannonhalmi arborétumban, ahol Röhrig Géza tolmácsolásában, Kiss Gy. László tárogatóművész zenei kíséretében hangzott el az évezredes testamentum. Bencés barátai, tanítványai tisztelettel üdvözölték őt ezen az ünnepen, amikor már egy következő látogatását is készítettük elő.

Ünnepi pillanat és megtisztelő volt, hogy elfogadta a bencés közösség meghívását és 2025. november 8. és 26. között Írórezidencia-vendégünk volt Pannonhalmán.

Izgatottan és örömmel készült az itt töltött napokra, előre jelezte, hogy Shakespeare szonettjeinek népszerű kiadásán fog dolgozni. Végül többet is végzett ennél: verseket és esszéket írt a fordításon túl. Nem is annyira dacolva a betegséggel, mint fegyelmezetten és derűsen elviselve azt. A betegség árnyékában mégis tevékeny munkában, szinte Szent Benedek Regulája intelme szerint élt itt: „Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket.”(RB 0.13)

Megrendülve fogadtuk, amikor megadta azok elérhetőségét, akiket rosszulléte vagy halála esetén értesíthetünk. „Mivel öreg vagyok s az egészségem is ilyen-olyan, előfordulhat rosszullét stb.” – mondta. „Olyan ez, mint mikor az ember esernyőt visz magával, hogy ne essen az eső. Szóval biztos nem lesz rá szükség” – tette hozzá, mintegy bátorításul.

Szent Márton napján részt vett a liturgián, utána az ünnepi ebéden majd a baráti együttléten. Tisztelettel és örömmel üdvözölték és kézről-kézre adták egykori tanítványai, jó ismerősei. Ittléte alatt a Pannonhalmi Bencés Gimnázium stílusgyakorlatok szakkörén találkozott diákjainkkal és különleges előadást tartott nekik.

A pannonhalmi bencés közösség nevében búcsúzunk!

Adj, Uram, örök nyugodalmat neki,

és az örök világosság fényeskedjék neki!

Nyugodjék békességben!