Aki megmutatta Isten stílusát – Emmánuel testvér a pápalátogatásról

„Amikor megérkezett, megkondultak a harangok. Még most is a fülemben cseng a Christus vincit ének; látom őt a bazilika ajtajában kerekesszékben. Jézus most nem szamárháton, hanem egy tolókocsiban ülve vonult be a templomba.” A Pannonhalmi Főapátság egyik legfiatalabb szerzetese, Rajta Emmánuel személyes hangvételű írása a pápalátogatásról.

Izgatottan vártam Ferenc pápa látogatását. Úgy láttam, neki különösen is fontos, hogy itt legyen közöttünk. Ennek tudatosítása számomra is egyre fontosabbá tette az ő érkezését. Visszatekintve látogatásának hétvégéjére a zsoltáros szavai jutnak eszembe: Hatalmas dolgot tett az Úr velünk, ezért mindnyájan örvendezzünk!” Nagyon hálás vagyok azért, hogy látogatásának mindhárom napján volt lehetőségem látni, hallani őt. Egy mély gyermeki lelkesedés volt bennem mindegyik alkalommal.

Pénteken a bencés testvérekkel a Szent István Bazilikában találkoztunk a Szentatyával. Imádsággal készültünk Ferenc pápa érkezésére. Amikor megérkezett, megkondultak a harangok. Még most is a fülemben cseng a Christus vincit ének; látom őt a bazilika ajtajában kerekesszékben. Jézus most nem szamárháton, hanem egy tolókocsiban ülve vonult be a templomba. Nagyon örültem, hogy sikerült a kordon mellett állnom, így egészen közelről láthattam őt. Egy megtört, idős embert láttam benne, akiből sugárzott a derű és a nyugalom.

Szombat délután másodmagammal a Szent Szabina Kápolna fiataljait kísértem el a Forráspontra. 26-an mentünk, a csapat egy része a hittancsoportomból került ki. Fantasztikusan jó helyet kaptunk az Arénában: a küzdőtér kellős közepén voltunk, a színpaddal szemben. Nagy tapssal és zengő énekkel köszöntöttük a hozzánk érkező Szentatyát. Egy golfkocsiban ment körbe, hogy köszöntse az egybegyűlt fiatalokat. Mikor a színpadhoz ért, szólt a sofőrjének, hogy álljon meg. Majd kiszállt a kocsiból, kezébe vette a botját és idős korával, térdével és fájdalmaival nem törődve odament az első sorban kerekesszékben ülő emberekhez és egyesével köszöntötte őket, mindegyikükkel kezet fogva. Nagyon megérintett, hogy Ferenc pápának ott és akkor ez volt a legfőbb gondja. Észrevette azokat, akiknek a leginkább szükségük volt arra, hogy találkozzanak vele. Elénk élte azt, hogy milyen az Isten. Megerősítést és bátorítást adtak a gesztusai.

Ferenc pápa látogatásának eseményeit követve az a benyomásom, hogy az Arénában érezte magát a legjobban. Rengeteget mosolygott, sokszor eltért az előre megírt beszédétől. Látszott rajta, hogy felszabadult és élvezi azt, hogy ott lehet velünk, együtt lehet a fiatalokkal. Szavaiból érződött, hogy érti a fiatalok nyelvét. Tudja, hogyan kell őket megszólítani. Üzenete világos volt. Nem félt kimondani dolgokat, de ezt mégis az atya jóságával és szeretetével tette. Nemcsak a Bazilikában, hanem az Arénában is arra hívott minket a Szentatya, hogy legyünk csapatjátékosok.

Fotó: Horváth Tamás

„Jézus egyetértene egy közmondásotokkal: »Aki mer, az nyer.«

De kérdezhetitek: Hogyan lehetünk nyertesek az életben? Két alapvető lépés van, csakúgy, mint a sportban: először is, tűzz ki magas célokat, másodszor pedig eddz. Tűzz ki magas célokat! Mondd, van-e valamilyen tehetséged? Egészen biztosan van, mindannyiunknak van! Ne tedd félre azt gondolva, hogy a boldogsághoz csak a minimumra van szükséged: diploma, pénzkereső munka, egy kis szórakozás… Nem! Azt hozd játékba, amid van! Van egy jó tulajdonságod? Fektess bele, félelem nélkül, haladj előre! Érzed a szívedben, hogy van olyan képességed, amellyel sok jót tehetsz? Érzed, hogy jó dolog szeretni az Urat, nagy családot alapítani, segíteni a rászorulókon? Haladj előre, ne gondold, hogy ezek elérhetetlen vágyak, hanem fektess az élet nagy céljaiba! Ez tehát az első: tűzz ki magas célokat!

Aztán a második: eddz! Hogyan? Párbeszédben Jézussal, aki a lehető legjobb edző. Ő meghallgat téged, ő motivál, ő hisz benned – Tudtad ezt? Ő hisz benned! – , tudja, hogyan hozza elő belőled a legjobbat. És mindig arra hív, hogy csapatjátékos legyél: soha ne egyedül, hanem másokkal együtt! Ez nagyon fontos!” – mondta Ferenc pápa a fiataloknak.

Boldog vagyok, hogy eljött hozzánk és találkozhattam vele, láthattam és hallhattam őt. Ő nemcsak beszélt, hanem megmutatta nekünk Isten stílusát: az ő közelségét, együttérzését és gyengédségét. Ferenc pápán keresztül maga Isten látogatott meg minket.

                                                                                                                      Emmánuel OSB