„Isten veletek van!” – a járványban elhunytakért imádkoztunk és gyújtottunk gyertyát

A világjárvány áldozataiért imádkoztunk fehérvasárnap. Az esti kompletóriumban különösen is a magyarországi szerzetesrendekhez tartozó kilenc nővérről és szerzetesről, továbbá a Pannonhalmi Területi Főapátság ötvenöt hívéről emlékeztünk meg, akik a koronavírus miatt veszítették életüket. „Jegyezze fel az Úr az ő nevüket az élet könyvébe, mi pedig emlékezzünk rájuk, és kérjük az Isten irgalmát mindannyiunk számára.” Hortobágyi T. Cirill főapát úr szavait a Magyar Kurír is idézte, a katolikus hírportál a főoldalán számolt be az eseményről.

Az esti imádság nem csak az áldozatokért szólt, hanem a gyászolókért, a kórházi dolgozókért, akik gyakran minden emberi határon és erőfeszítésen felül gondoskodnak a betegekről. „Adj nekik türelmet, kitartást és erőt, adj nekik jó szót, amellyel a betegekhez és az otthon aggódó hozzátartozókhoz fordulnak, vagy amellyel a legrosszabbat közlik.” Szerzetesközösségünk imádkozott a döntéshozókért és a munkájukat segítő szakemberekért is, akiknek nehéz helyzetben, az eltérő igények és szükségletek között kell döntést hozniuk.

„Annak, ahogy a halottakról megemlékezünk, mindig személyesnek kell lennie. Családi, vagy közösségi szintű, ahol ismerik egymást” – mondja Dejcsics Konrád OSB, aki Hortobágyi T. Cirill főapát kérésére megszervezte a vasárnapi közös imádságot. Éppen ezért döntött úgy a szerzetesközösség, hogy a területi főapátság 15 plébániájához tartozó elhunyt hívekért és a magyarországi szerzetesrendek kilenc áldozatáért imádkoznak és gyújtanak gyertyát. Ahogy Konrád atya fogalmaz, a pannonhalmi bencések a járvány kapcsán keresztényként mindig arra biztatnak, hogy viseljük el a nehézségeket, de mintha valahogy nem találnánk annak a módját, hogyan fejezzük ki szolidaritásunkat a halottakkal és a szeretteiket elveszítőkkel szemben.

„

„A gyertya és az olajmécses a keresztény hagyományban mindig valamit helyettesít. Azt jelenti, hogy én nem tudom magam teljesen odaadni, de adok valamit magam helyett, ami teljesen elég. Szimbolikusan az én átadásomat teszi oda” – mondja az atya. Isten pedig pontosan tudja mit jelent embernek lenni, hisz Jézus Krisztusban emberré lett. Így ezek a gesztusok Istennek is éppoly fontosak és érhetőek. „A gyertyagyújtásnál nem tudunk többet tenni, de abban minden benne van. Az elvesztés fájdalmát átélő embereknek el tudtuk mondani, hogy veletek vagyunk és legfőképp azt, hogy Isten is veletek van.”

FOTÓ: Horváth Tamás

Az imádság közvetítése: