Nagycsütörtök

Nagycsütörtöki gondolatait Mons. Gábor Bertalan esperes-plébános (Szepsi, Felvidék) mondja el nekünk:

Vacsora után Jézus tanítványaival együtt elment a Getszemáni kertbe. Közben zsoltárokat énekeltek. Tégy egy rövid sétát az éjszakában, kísérd fel az Urat a Getszemáni kertbe, szívedben őrizd az örömet és a békét, dúdolj egy számodra kedves (zsoltár)dallamot és közben gondolj azokra, akik a környezetedben bezárkózva, félelemben, bizonytalanságban töltik ezt az estét. Kérd rájuk Isten áldását.

Jézus az utolsó vacsorán így szól: „Ne nyugtalankodjék szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek…” Jézus arra hív, hogy bizalommal maradjunk Mellette. Bízzatok bennen, higgyetek nekem, bennem nem fogtok csalódni – üzeni. A világban most nagy megrendülés van, félelem és bizonytalanság. Kapaszkodj belém.  Tudatosítsd, hogy Jézus a Megváltó, a Gyógyító, aki Mellettünk van.

Légy Te, aki Krisztus tanítványaként bátorítást nyújtasz a környezeted (családtagjaid, szomszédaid, rokonaid) számára!

Ma légy pozitív minden beszélgetésben!

Legyen a jelenléted gyógyító, szolgáló, derűs!

• hívj fel egy embert, aki bátorításodra szorul!
• végezz el egy olyan feladatot, amit eddig halogattál, vagy mások nem szívesen csináltak meg a háztartásban!
• gyűjts magad köré a családtagjaidat és nevettesd meg őket!

Üljétek körül a vacsoraasztalt különleges ünnepélyességgel! Készülj valami egyszerű finomsággal!

Krisztus keresztje a legfontosabb keresztény szimbólum. Megtaláljuk a templomok tornyán, nagyon sok keresztény háznál ott található a hitvesi ágy felett, a falon, de számos családnál ott függ a családi asztal közelében vagy az előszobában. A köztereken is gyakran elmegyünk mellette: falu határában, fordulókban, főtereken. A szentmisében is találkozunk vele: keresztet vetünk magunkra, kihelyezzük az oltár közepére, magunkkal visszük a körmenetre, vagy kiállítjuk az oltár közelében egy hosszú rúdra erősítve. A ministránsok nyakában is sok helyütt kereszt van. Nagypénteken csókkal vagy leborulással tiszteljük. A kereszt hitünk szép jele, mert Megváltónk, Jézus, a kereszten váltotta meg a világot. Magával vitte a keresztútra, segített neki Simon, aki Sándor és Rúfusz apja volt. Aztán rászegezték Jézus testét a keresztre, és jól tudjuk, hogy amikor levették róla és édesanyja ölébe helyezték, akkor
már elő volt készítve az a sír, ahonnan feltámadt az új életre. Megváltónk a kereszten halt meg és azon szerezte meg nekünk az üdvösséget, az új és örök életet. Ezért mondjuk azt, hogy a kereszt egyik oldala „vérrel áztatott”
oldal, a másik pedig virágokkal teli életfa, amelyen új élet fakad. Ezért díszítjük azt virágokkal, amelyek az életnek a jelképei. A virágok a kereszt hátán ezt az új életet jelképezik.
A kreatív játék, amit készítettünk nektek éppen ezt az örömhírt akarja nektek közvetíteni: Jézus keresztje a szenvedésnek és az új életre való feltámadásnak is az eszköze. Izgalmas játékra hívunk benneteket. Ezt a feladatot nem egy szuszra kell elkészíteni, hanem be kell osztani az elkövetkezendő napokra: nagycsütörtökre, nagypéntekre, nagyszombatra és
Húsvétvasárnapra. Ebben segítünk neked ezzel az anyaggal, amelyet KH 2020_Nagycsütörtök címmel innen tudsz letölteni.

Beszélgessetek a családban arról, hogy hogyan tudtok most olyanoknak szolgálatot tenni, akik nem tudják ezt viszonozni. Egyezzetek meg egy dologban, ez lesz a ti nagycsütörtöki vállalásotok. Mi a határidő? Ki a felelős? Hogyan fogjátok ellenőrizni hogy megtettétek-e?

A Szent Három Nap a legszebb ünnepünk Pannonhalmán, Szent Márton Monostorában. Jelenti a Krisztus halálára és feltámadására való emlékezést, a liturgia egyedülállóan intenzív átélését, az együttlétet a monostorba beköltöző vendégekkel. A közös ünnepléshez elválaszthatatlanul hozzánőttek azok a dallamok, amelyek át- meg átszövik a Nagycsütörtöktől Húsvétvasárnapig tartó időszakot. S aki a Szent Három Nap elteltével hazatér otthonába a Szent Hegyről, nemcsak a közösség és az ünnep élményét viszi magával, hanem azokat a sajátos, csak itt és csak ekkor hallható dallamokat és szövegeket is, amelyekbe három nap erejéig belemerült.

 

1. CHRISTUS FACTUS EST (GREGORIÁN GRADUÁLE)
A Fil 2,8–9 szentírási helyet feldolgozó gregorián graduále eredetileg a virágvasárnapi és a nagypénteki liturgiában szólal meg. Jellegzetes dallamával végigkíséri a Pannonhalmi Húsvét összes zsolozsmáját Nagycsütörtöktől Nagyszombatig. A zsolozsma végén a szerzetesközösség térdre borulva énekli – Nagycsütörtökön az usque ad mortem szavakig, Nagypénteken pedig már kiegészítve a mortem autem crucis szakasszal. Végül Nagyszombaton az előénekesek hozzáteszik a Propter quod et Deus… verset is. Közösségünk legközkedveltebb gregorián tétele ez. A gregorián olyan, mint a Szentírás: minél többet énekeljük, annál mélyebb vonásai mutatkoznak.

2. UBI CARITAS (gregorián himnusz)

Kora-középkori latin himnusz, amely nagycsütörtökön eredetileg a lábmosást kísérte. Jelenleg az adományok előkészítése alatt éneklik az előénekesek és a közösség felváltva. A szöveget egy bencés kézirat őrizte meg, így Szent Benedek Regulájának egyik gondolata is megjelenik a himnuszban: Et illius nil amori praeponamus – „Semmit elébe ne tégy Krisztus szeretetének” (Szent Benedek Regulája 4,21).
A gregorián dallam aránylag sok hajlítás mögött is megmarad az egyszerű dallamszerkezet. A szeretetről szól, amely – bárhogy jelenjék is meg életünkben – a mélyén sosem bonyolult.

3. ZENGJÜK MOST A DICSŐSÉGES... (magyar gregorián himnusz)
A 13. században élt Aquinói Szent Tamás Pange lingua kezdetű rímes-ütemhangsúlyos himnusza az Oltáriszentségről, amelyet Úrnapja ünnepének vesperására írt. Pannonhalmán Szabó Flóris (1925–1988) bencés szerzetes fordításában énekeljük. Nagycsütörtökön akkor szólal meg, amikor az oltárfosztás előtt az eucharisztikus kenyeret kivisszük a templomból. Amikor megrendítő dolgok történnek, nagy segítség a teológia nyugodt józansága.

Thomas Tallis: Jeremiás próféta siralmai

A reneszánsz nagy angol mesterének zenéje ma is ugyanolyan hatásos, mint a maga korában, a Jeremiás siralmai pedig különlegesen gyönyörű és szívbemarkoló. Tallis 1565-70 között írta a művet szentírási szövegekre, ami egyébként általános gyakorlat volt a kor zeneszerzőinél. Az angol komponista a kor legmodernebb kompozíciós technikáit felhasználta a Siralmak írásánál, és valószínű, hogy azokat a nagycsütörtöki anglikán egyházi szertartásokon is előadták.

Tord Gustavsen Trio: The Other Side című album

Az idei évben a klasszikus zeneművek mellett ezt a jazzalbumot ajánljuk. A jazzalbumról itt olvashat (angol nyelven): Mann, Ian: Tord Gustavsen Trio – The Other Side (angol nyelvű kritika)

Tord Gustavsen norvég származású jazz zongorista és zeneszerző. Egy luteránus lelkész fiaként látta meg a napvilágot, zenéje ebből kifolyólag mélyen a luteránus egyházzenében gyökerezik. A számos kompozíciójára jellemző mollos hangzás a gyermekkorát meghatározó egyházi zene világát idézi, az albumon hallható kompozíciók hangzásvilágának merengő, ünnepélyes, skandináv jellegzetességeit a gospel és blues stílusjegyei színesítik és érlelik egésszé. A The Other Side („A másik oldal”) címet viselő albumán számos hagyományos norvég himnuszt és népi dallamot, valamint három J.S. Bach-szerzeményt fogalmaz újra.

Jesu, meine Freude (Bach-interpretáció)

Johann Sebastian Bach terjedelmében és felépítésében legnagyobb szabású kórusmotettája, az ötszólamú Jesu, meine Freude a hasonló című korálra épül: a korálkantáták mintájára korálmotettának nevezhetjük. A zsoltárszövegre írt Lobet den Herrn kivételével a hat fennmaradt Bach-motetta mindegyikében szerepel korálvers és dallam; a Jesu, meine Freude azonban az egyetlen, amely nemcsak címében, hanem 11 tétele közül 6 szakasz anyagában is a jól ismert korált idézi. Így válik többi, azonos műfajbeli testvérénél inkább a protestáns vallási érzés közvetítőjévé. A Jesu, meine Freude koráldallamot Bach orgonakompozícióiban is feldolgozta: szabad fantáziát írt rá, és megtaláljuk az Orgelbüchlein sorozat korálelőjátékai között is. Utóbbi a dallamot három figurált szólammal társítja, amelyek közül kettő a billentyűzeten, egy pedig pedálon szólal meg.

Az eredeti Bach motettához kapcsolódó két forrás itt és itt olvasható.

A motetta itt meghallgatható.

Taste and See (Gustavsen saját szerzeménye)

 

Nézzétek meg a Pannonhalmi Főapátság online kiállítását a Húsvéti Szent Három Napról! Válasszátok ki azt a három képet, amely leginkább megérint benneteket! Meséljetek arról, hogy miért azok a kedvenc képeitek!

 

Emil Nolde, a német expresszionizmus talán legismertebb képviselője 1909-ben festette Utolsó Vacsora című művét. Valóban az expresszióra, a kifejezés erősségére kerül a hangsúly: Nolde főként a színekkel, illetve a figurák sűrítésével éri el a hatást. Ez a mű volt az első bibliai képeinek sorában. Egy helyen Nolde arról ír, hogy elragadtatásban festette a képet, az élményt az érzékfelettivel való találkozásként jellemezte. A mű szinte azonnal nagy visszhangot keltett Németországban, kiállításait viták kísérték. A festményt 1913-ban a Hallei Városi Múzeum vásárolta meg; akkoriban kivételesnek számított, hogy egy közgyűjteménybe kortárs, expresszionista alkotás került. Az első nézők többsége a „lelki közönségesség” lenyomatát látta a képben; a múzeum igazgatója, Max Sauerlandt cikkekben, múzeumi vezetéseken próbálta meggyőzni a szélesebb közönséget a kép értékeiről. A festmény leghevesebb ellenzője egyben az akkori német művészeti élet legbefolyásosabb alakja, a berlini művészeti gyűjtemények főigazgatója, Wilhelm von Bode volt, véleménye szerint kortárs mű egyáltalán nem kerülhetett volna múzeumba. A mű azonban kivívta méltó helyét a gyűjteményben, a Weimari Köztársaság idején a klasszikus vallási témájú képek között állították ki. A nácik hatalomra kerülése után vita zajlott arról, hogy az expresszionizmus az „elfajzott művészet” kategóriájába tartozik-e, s így „kultúrbolsevik” alkotásként Nolde művét is el kell-e távolítani a múzeumból. Végül 1937-ben az Utolsó Vacsora is bekerült a müncheni Elfajzott művészet gúnykiállítás anyagába. Nolde 1934 óta a náci párt meggyőződéses tagja volt, ennek ellenére tiltakozását visszautasították, művészi alkotómunkáját nagyrészt ellehetetlenítették, alkotásai a háború végéig csak korlátozott nyilvánossághoz juthattak. (Paradox módon 1941-ig még nagy volt a kereslet a művei iránt Németországban.) A második világháború után – miután Nolde, meghamisítva saját önéletrajzát, elkerülte a komolyabb felelősségre vonást – a mű nem térhetett vissza Halléba, mert az NDK-ban az expresszionizmust a formalizmus és a polgári dekadencia vádjával betiltották. A mű a hatvanas évek elején Dániába került.

Filmajánlatunk:

Siralmak könyve – három részre osztva olvashatod Nagycsütörtöktől Nagyszombatig. Nagycsütörtök: Siral 1-2.

Az Úr szolgájának énekei Izajás prófétánál: 42,1–21; 49,1–13

Gérecz Imre: Tevékeny jelenlét (77-87. oldal)

Lohfink, Gerhard: „Sokakért” vagy „mindenkiért” halt-e meg Jézus?; in: Pannonhalmi Szemle, 2019 (XXVII) 3, 26–29. oldal.

Xaviér Leon-Dufour: Eukarisztikus emlékezés; in: Pannonhalmi Szemle, 2021 (XXIX) 1, 16-25

Anselm Grün – Michael Reepen: Gyógyító egyházi év. Az egyházi év mint pszichodráma - II/3: A Szent Három Nap

Anselm Grün: Hétköznapok lelkigyakorlata. Meditációk, irányelvek a gyakorláshoz - XI. fejezet: A tökéletes szeretet

Fehérváry Jákó: Egy kenyér – egy test. Az Eucharisztia újra felfedezett szimbolikus közösségi természetéről

 

2020-ban ajánlott olvasmányok:

James Wright, Szent Júdás in: Hang szólít, 1993, 114. oldal. Angolul itt.

Oszip Mandelstam: Csillapíthatatlan szavak.

Pilinszky János: Szög és olaj

 

A családi liturgia szép része a közös éneklés. Ez egyrészt természetes, másrészt a szent három nap házi imádságainak kiemelt alkalma lehet. Ha pedig belevágunk abba, hogy több szólamban énekeljünk, vagy hangszeren kísérjük, akkor érdemes „próbát, gyakorlást” beiktatni. Szóval egyszerűbb, több szólamú, vagy hangszeren kísért énekek nagyon széppé tehetik a liturgiát és a szent három napot.

Az alábbiakban ajánlunk egy-két éneket. Ezeknek megtaláljátok a kottáját és a hozzá készült hangzó anyagot. Ha több szólamban szeretnétek énekelni, akkor meghallgathatjátok a saját szólamotokat, azzal gyakorolhattok, egyénileg is készülhettek. Végül pedig álljatok össze, és mehet az ének!

Gloria - taizéi. Kotta: Orgona és ének gyakorlóanyag

Oculi nostri - taizéi. Kotta: Orgona és ének gyakorlóanyag

Szemem a hegyekre emelem: *
honnan jön segítségem?

Segítséget csak az Úr ad nékem, *
aki az eget és a földet alkotta.

Nem engedi, hogy lábad inogjon, *
éberen őriz téged, el nem alszik.

Bizony nem szunnyad és el nem alszik, *
aki Izraelt őrzi.

Az Úr a te őrződ, *
jobbodon áll az Úr és oltalmaz téged.

Nem árt neked a nap tüze nappal, *
sem a holdvilág éjszaka.

Megőriz az Úr téged minden rossztól, *
az Úr megőrzi lelkedet.

Megőriz az Úr jártadban-keltedben, *
most és örökkön örökké.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak *
és Szentlélek Istennek,

Miképpen kezdetben, most és mindenkor, *
és mindörökkön örökké. Ámen.

A nagycsütörtöki zsolozsma énekes kottája (Vigília, Laudes, Napközi imaóra) itt érhető el.

Az alábbi imádságok egyes sorait a családfő és a család felváltva mondhatják, vagy minden mondatot más-más családtag. És ebben az esetben még a mobiltelefon is megengedhető a közös asztalnál.

Ebéd előtt
Krisztus engedelmes volt értünk
Mindhalálig
Krisztus szeretett minket.
És saját vérén megváltott bennünket.
Áldott légy, Krisztus, aki táplálsz minket!
Most és mindörökké. Ámen

Ebéd után
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.

 

Vacsora előtt
Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.
Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért
Könyörögjünk. Urunk, Jézus Krisztus, a szent titkaidból való részesedés erősítse meg családunkat, hogy a te szeretetednek az ikonja tudjon lenni a világban!
Ámen.

Vacsora után
Ahol szeretet és egyetértés, ott az Isten.
Minket Krisztus szeretete gyűjtött egybe.
Hálát adunk Neked Krisztus az eucharisztiáért és családi közösségünkért.
Erősíts meg minket a hitben, reményben és szeretetben.
Minden ajándékáért mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!

Sötétedés után gyűljünk össze a családi vacsora asztalánál, és gyújtsunk meg egy gyertyát!
Énekeljünk el közösen egy ismert nagyböjti éneket a keresztről! Lehet népének, vagy taizéi ének.
Énekeljünk Dicsőséget vagy más dicsőítő taizéi éneket (pl. Gloria). A kisgyerekek közben csengethetnek is.
Tegyünk egy kancsó vizet az asztalra: ezzel imádságosan mossuk le a ház kilincset (védelmet kérve Istentől), esetleg mossuk meg egymás lábát (előtte felolvashatjuk a lábmosás evangéliumát: Jn 13,1-15)
Ezután lássunk a vacsorához: mondjunk asztali áldást(lásd fent); együnk házi kenyeret és kerüljön 1-1 pohár bor is az asztalra; őrizzük meg a vacsora jó légkörét, hiszen „szövetségesek vagyunk”. Vacsora közben olvassuk fel az eucharisztia alapításának elbeszélését (pl. 1Kor 11,23-26).
A vacsora végén mondjuk el közösen a Miatyánkot.
Az este végén kapcsoljuk ki a kütyüket, gyújtsunk meg közösen egy illatgyertyát, és lefekvés előtt olvassuk fel közösen a 120. zsoltárt (lásd fent)

Imádkozzunk minden emberért, akiket a koronavírus járvány érint!
Azokért, akiket a vírus megfertőzött,
azokért, akit attól félnek, hogy elkapják a fertőzést,
a mozgásképtelenekért, az idősekért és a szociális otthonok lakóiért,
az orvosokért és a betegápolókért, akik gondoskodnak a betegekről,
a hatóságokért, járványügyi szakemberekért és mentősökért,
a kutatókért, akik a megelőzés és a gyógyítás útjait keresik.

Imádkozzunk, hogy az Úr óvó jobbját a krízis idején is fölöttünk tartsa!

Mindenható Istenünk, te vagy menedékük és erősségünk.
Nemzedékek tapasztalták segítő hatalmadat minden bajukban.
Állj most minden ember mellett, akit érint ez a baj!
Erősítsd bennünk a hitet, hogy mindannyiunknak továbbra is gondját viseled!
Erre kérünk Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Szűz Mária, Isten anyja, könyörögj érettünk!
Szent Márton püspök, könyörögj érettünk!
Szent Benedek atyánk, könyörögj érettünk!
Szent István király, könyörögj érettünk!

Kedves Testvérek!

Ma este ünnepélyes keretek között megünnepeljük az utolsó vacsorát. A nagyböjtben száműzött dicsőséget most újra elénekeljük, szól az orgona, zúgnak a harangok. Az oltár díszítését Márton testvér már napokkal ezelőtt gondosan megtervezte és ma estére elkészítette. De vigyázzunk: Nagycsütörtök nem Úrnapja, nem az Oltáriszentség ünnepe, egyáltalán nem az!

Jézus felteszi a kérdést: „értitek-e, mit tettem veletek?”

Ezen az estén, az utolsó estén, az utolsó órában, a végrendelkezés során mit tesz Jézus? Az evangélium így válaszol nekünk: „mert szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket.”

Kiket szeretett Jézus?

A hét elejétől fogva az evangélium rákényszerít minket, hogy észrevegyünk egy könnyen kitakarható szereplőt, egy zavarót, egyet a 12 közül: Júdást. Az imént hallottuk: „a vacsora közben, amikor az ördög már szívébe sugallta Júdásnak, az iskarióti Simon fiának, hogy elárulja őt...”

Van valami kínosan kellemetlen, ami körülveszi az utolsó vacsorát. Több mint kellemetlen, ott van egy áruló, egy felrobbanni kész bomba.
A lábmosás során Jézus figyelmezteti tanítványait: nem vagytok mindnyájan tiszták.

Mit mond ez el nekünk az eukarisztiáról?

Az evangélisták egyöntetűen hangsúlyozzák nemcsak Júdás jelenlétét az utolsó vacsorán, hanem az árulás egybeesését a vacsorával és a kérdéssel, amit egyesével feltesznek: „Csak nem én vagyok az, aki elárullak?”

És János evangéliumában egy még zavarba ejtőbb egybeesésről is hallunk: „Az, akinek a bemártott kenyérdarabot adom.” „Azzal bemártotta a kenyérdarabot, odaadta Júdásnak. Az a kenyérdarabot elvette és mindjárt belészállt a Sátán.” Rendkívül durva ez a szinkronizáció ezzel a cselekedettel. Mintha Júdás a sátánivá válást ette volna meg.

Mit mond nekünk ezzel az eukarisztia?

Azt mondja el rendkívül nyersen, ami NEM az eukarisztia, ami nem lehet, ami sohasem volt, minden újraéledő kísérletünkkel szemben: nem az igazak, nem a tiszták, nem a tökéletesek eledele. És nem válunk tőle szupermenné.
Az evangélium ezt hamarosan megmutatja nekünk Péter személyében. Ő egy kicsit hisz az igazak, a kiválasztott kivételesek eledelében. Egy kicsit szupermennek szeretné látni magát. És tudjuk: hamarosan meg fogja tagadni a Mestert.

Az eukarisztia nem valami varázsszer, ami emberfeletti erőt adna a jó kereszténynek. Ez nem varázsital, amit Panoramix kever a galloknak, Astérixnek és Obélixnek, mellyel bármelyik és bármennyi rómait képesek elpüfölni.
Az eukarisztia nem csodaszer, ami a covidtól megóv minket.
Nem akadályozza meg, hogy elessünk, vétkezzünk, vagy hogy eláruljuk a Mestert.

Ha nem ez, akkor mi?

Sokkal több mindennél! Maga az élet. Az örök élet, amit az Emberfia mindenki számára megszerzett. Ez az örök élet változtat-e valamit számunkra ma, 2021. április 1-jén? Ha az eukarisztia által nem válunk szupermenné, akkor mik leszünk általa?

Tanúvá válunk.

A tanú az, aki nem tehet róla, aki éppen ott volt, de látott valamit, hallott valamit, átélte, személyesen. És mivel látta, hallotta, átélte: el kell ismernie, hogy ez bizony meghaladja, hogy ez végtelenül nagyobb nála, mert ez az igazság. Mi tudjuk: a Mester mind a 12 tanítvány lábát megmosta, Péterét és Júdásét egyaránt. Mi hallottuk szavait: „ha én, az Úr és a Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát!”

A tanú tudja, hogy ez az igazság.
És mert az igazságról van szó, kész az életét adni érte, tanúskodni róla mindhalálig. Szabadon.
Mivel pedig ezt szabadon teszi, a szabadságáról tanúskodik. Szabad emberré vált. Ez az igazság szabadítja meg mindenféle félelemtől, kompromisszumtól, homályos ügyletektől.

Ebben erő van. Az erő a hite, a meggyőződése, amely az eukarisztiából táplálkozik. A tanú ereje nem önmagában rejlik, hanem az Igazságban, amiről tanúskodik. Akiről tanúskodik, akiről az Evangélium tanúskodik, az a Jézus, aki semmit sem írt le, de aki 2000 éve tanúk tömegét vonzza magához, hogy tanúskodjanak, akár életük kockáztatásával, mert tudják, hogy Őbenne ők is az örök életet kapják, az életet, mely erősebb a halálnál.

Az eukarisztia világító fáklya a sötétben. 2000 éve így kapjuk mi is e tanúságtétel egész világot megvilágító váltóját. Váltó ez: kegyelemből kaptuk, ingyen adjuk.

Aki az életét adta értünk, az ÉL. Az eukarisztia számunkra ennek a jele, folytonos ajándéka a világ végezetéig.

A nagycsütörtöki liturgia mondanivalójába és értelmezésébe Zamfir Korinna szövege vezet be minket, amelyet itt olvashat el. Készüljünk ezekkel a gondolatokkal az utolsó vacsora emlékének ünneplésére!

A teljes cikket itt olvashatja el.

Részlet a liturgiamagyarázatként kiválasztott szövegből:

"Mi is abban a meggyőződésben veszünk részt az eucharisztikus ünneplésen, hogy az anamnézis áthidalja az időbeli távolságot, és az ünneplő közösség részesedik Krisztus múltbeli, egyszeri megváltó, üdvhozó tettében. Olyan eseményeknek vagyunk a részesei, amelyek nemcsak időben távol (az első század első felében), hanem térben is távol (Jeruzsálemben) zajlottak. Mégsem vonjuk kétségbe, hogy az eucharisztikus ünneplésben reális kapcsolatba kerülünk a magát odaadó Krisztussal. Az anamnézis nemcsak az időbeli, hanem szükségszerűen a térbeli távolságot is áthidalja.

Ezek nem pusztán absztrakt teológiai-teológiatörténeti megfontolások. A teológiának ma is az a feladata, hogy új válaszokat találjon az új kihívásokra és kérdésekre. Ez a feladat különösen releváns a mai járványtani válság idején, amikor józan megfontolások arra késztették az egyházakat, hogy a templomban ünnepelt közösségi istentiszteleteket felfüggesszék. Ehelyett a hívek az online közvetített eucharisztikus ünneplésbe kapcsolódhatnak be, otthonról. Ez, az érthető hiányérzet és frusztráció mellett, felvetette az így követett szentmise érvényességének a kérdését. A jogi megközelítés mellett fontos lenne a kérdést teológiai szempontból is megfontolni.

A válsághelyzetre az egyház korábban is tudott válaszolni. Mindannyian azt reméljük, hogy a szükséghelyzet véget ér, és belátható időn belül újra sor kerülhet a közösségben ünnepelt istentiszteletre. De reálisan számolni lehet azzal, hogy hasonló helyzetek a jövőben is bekövetkezhetnek. Érdemes lenne ezért átgondolni a „virtuális” bekapcsolódás teológiáját és az eucharisztikus ünneplés erejét (skolasztikus kifejezéssel, „hatékonyságát”) azok számára, akik nincsenek / nem lehetnek fizikailag jelen a templomban, a szentmise bemutatása helyén. Virtuális részvételről beszélünk, mert a közösség tagjai nincsenek fizikailag jelen a templomban, és a pap nem láthatja őket. A „virtuális” jelzőt ez esetben a „valóságos” részvétel ellentéteként használjuk. Kérdés azonban, hogy amennyiben a közösség tagjai reálidőben otthonaikban bekapcsolódnak az ünneplésbe, imádkozva, a felszólításokra válaszolva, énekelve, imádságos lélekkel, lehet-e valóban azt mondani, hogy a részvétel „csak virtuális” (az előbb említett negatív értelemben)? Vajon amikor az anamnézis során a távolról bekapcsolódók imádságban megnyílnak Isten előtt, Isten ereje (virtus Dei, Vg Róm 1,16; 1Kor 1,18; virtus Altissimi, Lk 1,35) nem képes áthidalni a fizikai távolságot, úgy, ahogy az időbeli korlátokat túllépi? Nem lehetne ma a teológiában, a szükséghelyzetre való tekintettel, az isteni vis/virtus és virtualitas új, pozitív jelentését megfogalmazni? Miközben elfogadjuk az egyházfegyelmi-liturgikus szabályozások szükségességét, nem kellene azon elgondolkodni, hogy az isteni gyógyító, átváltoztató szó erejének hatósugarát aligha lehet hosszmértékkel mérni és korlátozni?"

(Részlet Zamfir Korinna „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” című írásából a Pannonhalmi Szemle 2020. 2. számában)

A nagycsütörtöki esti liturgiának a bencés szerzetesközösség által énekelt gregorián és népénekes tételei itt tölthetők le. Akár énekléssel, akár dúdolással, akár a szövegek olvasásával is bekapcsolódhatsz a liturgiába.

Imádság Nagycsütörtökön azoknak, akik nem tudják magukhoz venni Krisztus testét és vérét. A lelki áldozást gyakorlatát ezzel az imádsággal vezetheted be. Javasoljuk, hogy a liturgiaközvetítés közben a szerzetesközösség áldozásakor halkítsátok le a közvetítést, és a családfő olvassa fel az imádságot, a család tagjai pedig ismételjék meg a mondatokat. Ha egyedül nézed a közvetítést, hangosan mondd el az imádságot.

NAGYCSÜTÖRTÖK

Hiszem, Uram, és vallom,
hogy te vagy valóban Krisztus, az élő Istennek Fia,
ki a világra jöttél üdvözíteni a bűnösöket,
akik között az első én vagyok.

A te tanítványaid közé fogadj ma engem, Isten Fia;
mert nem mondom ki ellenségeidnek a titkot,
sem csókot nem adok neked, mint Júdás,
hanem, mint ama gonosztevő, megvallak téged:

Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a te országodba!
Váljék, Uram, lelkem és testem gyógyulására
a te húsvéti titkaid megünneplése.

Hiszem, Uram, és vallom,
hogy te tested adtad értünk,
hogy egyek legyünk tebenned;
véred ontottad értünk,
hogy többé semmi el ne válasszon bennünket.
Uram, Jézus Krisztus, Élő Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön,
és részesíts, Irgalmas, a te feltámadásodban.

Ámen.

Szeretettel várjuk imakéréseiteket, imaszándékaitokat! Szándékaitokat a főapátság honlapján tudjátok beküldeni. Élőbb kapcsolatban maradunk így a szentmiseközvetítés közben is. Az imaszándékok beküldéséről az április 4-i élő csendesórában Henrik atya beszél 5:21-nél.

A Bencés Gimnázium április 4-i élő csendesórájában a bencés testvérek minden napra megfogalmaznak egy-egy szempontot vagy gyakorlatot, amelyekkel egyedül vagy közösségben készülni tudunk a liturgiaközvetítésbe való tevékeny bekapcsolódásra. Nagycsütörtökről Márton testvér beszél 10:15-nél.

Hány csengőt és harangot szólaltatnak meg a bencések a Dicsőség éneklése közben? Vigyázz, latinul énekelnek...

Figyeld meg a liturgia végén az oltárfosztás mozzanatát! Mit jelent ez? Mi történik a kereszttel?