A nagy tekintélyű levéltárosról, történészéről, az MTA doktoráról, Dóka Kláráról elnevezett díjat vehetett át a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója, Dénesi Tamás 2022. július 11-én, Székesfehérváron. A Magyar Levéltárosok Egyesülete a kitüntetéssel a levéltárügy területén huzamosabb időn át kimagasló szakmai munkát végző levéltári munkatársakat ismeri el. Dénesi Tamás 2004-től igazgatóhelyettese, 2012 óta pedig igazgatója a pannonhalmi levéltárnak. „Ez nem csak nekem, hanem a levéltárnak is elismerés” – mondta a díjazott.
„Meglepetésként ért a kitüntetés. Ez egy tisztán szakmai díj; a kollégák jelölése alapján, szakmai kuratórium dönt az odaítéléséről, így számomra még becsesebb az elismerés” – fogalmazott. Dénesi Tamás a győri bencéseknél végzett, majd egyetemi évei alatt sokszor megfordult a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban. Miután történelem-latin szakos diplomát szerzett, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban kezdett el dolgozni prefektusként és tanárként. Közben a levéltári feladatokba is besegített, majd évről évre egyre nagyobb hangsúlyt kapott ez a terület a munkájában. Most pedig már tíz éve vezeti a levéltárat.
Bár kutatási területe a 17–18. századi katolikus egyháztörténet, történészként mindig is izgalmasnak tartotta a levéltár középkori állományát, hiszen köztudott, hogy az intézmény hazánk legrégibb okleveleit rejti. Pannonhalma ezeréves múltja kézzel fogható az itt őrzött dokumentumokban. A szerzetesek a Szent István által kibocsátott alapítólevél szerint minden nap az országért és annak népéért imádkoznak, a monostor pedig szintén ennek az oklevélnek köszönheti egyházjogi kiváltságait.
Munkájában inspirálják azok a kutatások, amelyek nemcsak a történelem egy addig nem ismert részletét tárják fel, hanem a felfedezett információk a mai korban hasznosulnak. Ilyen volt például, amikor a levéltári anyagokból kikutatták, milyen hagyományai voltak a borkészítésnek vagy a sörfőzésnek Pannonhalmán és ennek eredményeként indulhattak el a főapátság gazdasági projektjei. A régi iratokban olvasható történetek így életre kelhettek.
Lelkesítik a külföldi bencés levéltárakban végzett kutatások is, mert számos pannonhalmi emléket őriznek ezekben a gyűjteményekben. Montecassinón olyan levelezésre bukkant a 18. századból, amelyben a Sajghó Benedek főapát ellen lázongó szerzetesek panaszkodnak itáliai rendtársaiknak, akiktől elkérik a monostoruk szabályzatainak gyűjteményét, hogy megvizsgálhassák, abban mit írnak az ilyen helyzetekről. Az ottani apátságban a válaszlevelek másolatait is megőrizték, amelyből érdekes történet rajzolódott ki. Kiderült, hogy a konstitúciót elküldték, de az a főapát kezébe jutott – mesélte nevetve. Természetesen kultúrtörténetileg értékesebbek azok az információk, hogy milyen ajándékokat küldtek egymásnak a szerzetesek vagy milyen információkat osztottak meg egymással.
„Ezen a területen úgy lehet eredményeket elérni, ha a rendelkezésre álló iratanyagot megismered, amihez nagyon sok idő kell. Pannonhalmán egy egész élet is kevés lenne ahhoz, hogy az összes dokumentumot átnézd, kimeríthetetlen forrás. Minél mélyebbre ásod bele magad a gyűjteménybe, annál több összefüggést látsz meg. Engem ez az, ami nagyon érdekel, ezeknek a kapcsolódási pontoknak a felfedezése.”
Dénesi Tamás érdeme a Collectanea Sancti Martini, a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek értesítője évkönyv 2013-as elindítása és folyamatos megjelentetése. A levéltárigazgató a csaknem két évtizedes, elsősorban a hazai egyházi levéltárügy, különösen is a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár tevékenységének fejlesztése és megújítása, az intézményközi szakmai kapcsolatok elmélyítése érdekében, továbbá az egyháztörténeti kutatások és kiadványkészítés területén végzett sokoldalú, magas színvonalú és eredményes munkájának elismeréseként vehette át a Dóka Klára-díjat.
