Szent István király öröksége arra int bennünket, hogy minden külső akadály ellenére és attól függetlenül próbáljunk meg igazi keresztények lenni – hangsúlyozta Ambrus atya 2022. augusztus 20-án a Szent Márton-bazilikában. A pannonhalmi monostor alapítójaként tisztelt Szent István ünnepén a hagyományokhoz hűen a Főapátság bemutatta első királyunk csontereklyéjét, amelyet minden liturgián az oltáron helyeztek el tiszteletre. A délelőtti ünnepi szentmise után pedig Hortobágyi T. Cirill főapát áldotta meg az új kenyeret.

996-ban még Géza fejedelem telepítette az első szerzeteseket Pannonhalmára, majd halála után fiára, Szent Istvánra maradt, hogy keresztény országot építsen. Első királyunk alapította a monostort, a Szent Márton-bazilikában a keresztelőkútnál, a járószint alatt ma is megtalálhatóak az általa épített első templom alapjai. A kövek, amelyeken maga Szent István is többször imádkozott.

Fiához írott Intelmeit is feltehetően bencés szerzetesek fogalmazták. Ahogy azt Ambrus atya az augusztus 20-i ünnepi szentmisén hangsúlyozta, az évezredes szöveg nem csak Imre hercegnek, hanem mindannyiunknak szól. Szent István így fogalmazott az Intelmekben: „… minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak.” Később pedig ezt írta: „… uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

Ahogy arra Ambrus atya rámutatott abban, hogy újból egymásra találjon a profán társadalom és a hívők közössége az egyes keresztényeknek döntő szerepe van. „Ennek a világnak akkor van esélye, ha a keresztények jelen vannak a társadalomban kereszténységükkel, mély, értékes, segítésre kész emberi kapcsolataikkal, olyan emberi tudásokkal, amivel igazán felelősséggel szolgálhatják a társadalmat” – mondta. Hangsúlyozta, hogy mindannyian felelősek vagyunk ezért az országért, amely Szent Istvánon keresztül Isten ajándéka és minden nap gyarapítanunk kell, ahogy azt a király is meghagyta egykor fiának.

A szentmise után Fülöp testvér bemutatta Szent István csontereklyéjét, amelyet még az 1980-as években Várszegi Asztrik akkori főapát és Solymos Szilveszter atya hozott el Dubrovnikból. A hagyomány szerint a magyar címerben látható három halom Pannónia szent hegyének három halmát mintázza, és ez a szimbolika az ereklyetartóban is megjelenik. Kettő a kettőskereszt alján, a harmadik halom pedig az a pont, ahol maga az ereklye nyugszik, ami hegyikristály lapok közt látható – mesélte a szerzetes.

Ezután következett a kenyéráldás, amely nem csak hálaadás Istennek, hanem felszólítás is egyben, hogy gondoljunk mindazokra, akik ezt nélkülözik és gondoskodjunk róluk – hangsúlyozta Cirill főapát. „Imádságunk ma különösen is aktuális, amikor a háború és az időjárás okozta nehézségekkel kell minden embernek szembenéznie.” Majd ezekkel a szavakkal kérte Isten áldását idei munkánk minden gyümölcsére és a kenyérre, amelyet megszegve az ünneplő közösség a templomban elfogyasztott: „Add, hogy aki ebből eszik testének erőt, lelkének üdvösséget nyerjen, és add, hogy egykor Szent István és minden szenteddel együtt helyet foglaljunk Szent Fiad ünnepi asztalánál.”