Kiállítások 2024

Bazilika800 – az Ünnep éve
Idén, 2024-ben nyolcszáz éve, hogy Szent Márton pannonhalmi monostorának ma is álló szerzetestemplomát helyreállították és ünnepélyesen felszentelték. A felszentelést II. András király jelenlétében Bereck váci püspök, Jakab nyitrai püspök és a zenggi püspök végezte. Minderről tanúskodik II. András pergamenlevele, amelyet a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár őriz (PFL, Capsa 31. G.). Az uralkodó, miután feleségével és az ország számos mágnásával együtt részt vett a templom és a monostor felszentelésén, a monostor anyagi támogatására is ígéretet tett 1225-ben, ugyancsak egy oklevél tanúsága szerint (PFL, Capsa 1. F.).
A pannonhalmi szerzetesközösség szeretné méltó módon megünnepelni és közösségi ünneppé tenni a pannonhalmi bazilika újjáépítésének és felszentelésének nyolcszázadik évfordulóját. Nem találunk olyan középkori templomot Magyarországon, amely méretében és történelmi jelentőségében vele összehasonlítható volna, s a pannonhalmihoz hasonló épségben maradt volna fenn mindmáig – egy szinte megszakítások nélkül ezer éven át folyamatosan működő szerzetesközösség környezetében.
A Bazilika 800 emlékév időszaki kiállításai más-más aspektusból és eszközzel tárják a látogató elé a stílusában és történelmi jelentőségében is egyedülálló középkori templom gazdag múltját.

 

Nyolc 100 év – Emberöltőkkel a nyolcszáz éves pannonhalmi bazilika felé
Időszaki fotókiállítás a Bazilika 800 emlékév alkalmából

2024. 03. 21 – 2024. 11. 11.

Helyszín: Boldogasszony-kápolna

„Fogadd el e vad máglyát, a világot,
Van végtelenség is, ha pillanat van.”
Márai Sándor

Mit jelent nyolcszáz év? Számok és betűk egymás mellé írva egy papírlapon. Ma már tudjuk, a földtörténeti időtávokat leíró mély időt agyunk képtelen befogni. Az idén nyolcszáz éves pannonhalmi bazilika időtávja is már az emberi élet léptékén túl esik. Az 1224-es évszámról a legtöbbeknek egy homályos történelemórai emléken kívül nem sok minden jut eszébe.
Arra teszünk kísérletet, hogy nyolc 100 éves ember arcán és történetén keresztül megpróbáljuk megfoghatóvá tenni a bazilika 800 éves időtávját. Hidat ácsolunk a felfoghatatlan felé.
Egy egész évszázadot megélt fotóalanyaink kifejezetten idős embereknek számítanak, akik a két világháború között születtek, és a második világháborút már fiatal felnőttként élték át. Még az ő hosszú élettörténeteikből is egymás után nyolcra van szükség, hogy képzeletben visszaérjünk oda, ahol a bazilikáé elkezdődött.
Próbáljunk meg kilépni saját korlátaink közül, és ebből az évszázadokon átívelő perspektívából tekintsünk korunkra, saját életünkre! Ez majd segít eligazodni – segít megítélni, hogy mi a fontos, minek van jelentősége, mi az, ami maradandó.

Kurátor
: Virágvölgyi István
Fotográfus: Balázs Attila

 

 

Quam dilecta tabernacula tua …
Milyen kedves a te hajlékod…
(Zsolt 84, 2)

2024. 03. 21. – 2025. 03. 21.

Helyszín: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtára

A Pannonhalmi Főapátság kulturális évadai – csaknem egy évtizede már – egy-egy hívószó köré szerveződnek. Csak az utóbbi ötévet említve ezek 2019-ben a CSEND, 2020-ban a VENDÉGSÉGBEN, 2021-ben az EMLÉKEZET, 2022-ben a MEGÚJULÁS, 2023-ban a ZARÁNDOKLAT voltak. E hívószó jegyében rendezik meg a képzőművészeti, a zenei, spirituális és teológiai programokat, és ehhez kapcsolódik a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban látható időszaki kiállítás. 2024-ben ez a hívószó – az idén 800 éves templomra figyelve – az ÜNNEP.
A kiállítás címét a 84. zsoltár 2., 3., és 5. verse ihlette: Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura! Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba; lelkem és testem sóvárog az élő Isten után… Boldogok, akik házadban laknak, téged örökké magasztalnak.
A pannonhalmi könyvtár gyűjteményéből kiállított kötetek templomokat mutatnak be, mely építmény a különböző vallásokban Isten lakóhelye az emberek között. Az ószövetségben ez előbb nem is épület, hanem a frigyláda volt, majd a jeruzsálemi templom. Az újszövetségben Jézus saját testének templomáról beszél, és arról, hogy az Atya olyan imádókat keres, akik lélekben és igazságban imádják őt, de a Jelenések könyvében fölsejlik az új, a mennyei Jeruzsálem látomása is. A kereszténység legfőbb temploma a lateráni bazilika, legismertebb temploma pedig a római Szent Péter-bazilika. A magyarok számára a mostani formájában látható, klasszicista stílusban épült Esztergomi bazilika a főtemplom. A Pannonhalmi Főapátság is a klasszicista stílusban épült tornyáról ismerhető fel, mögötte a harmadik, 800 sőt, az előzményeket is tekintve 1000 éves, többször átépített templommal, a Szent Márton-bazilikával.
A kulturális éves hívószava az ÜNNEP, ezért a kiállítás a továbbiakban a templomszentés liturgiájára figyel. A misekönyvekben a fölszentelés szertartására, az evangelistáriumokban – melyekben a szentmiséken elhangzó evangéliumrészeket találjuk, szemben a négy evangéliumot tartalmazó evangeliáriummal – az e szertartáson elhangzó evangéliumra, a benedictionálékban (áldások gyűjteménye különböző alkalmakra) pedig a templomszentelésen elhangzó áldás-szövegekre.

 

 

A monostor…
minden vagyonát úgy tekintve, mint az oltár szent edényét
(vö.: RB 31.10)

2024. 03. 21. – 2025. 03. 21.

Helyszín: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtára

Szent Benedek, Regulája 31. fejezetében a házgondnokra vonatkoztatva ezt olvashatjuk: A monostor minden fölszerelését és minden vagyonát úgy tekintse, mint az oltár szent edényét. (RB 31.10)
Ezt az utasítást azonban – ahogy a teljes Regulát – minden rendi tisztségviselőnek szem előtt kell tartania ma is, sőt azoknak is, akik világi munkatársként a monostor alkalmazottai. Különösen is érvényes azokra, akik a bencés rend kulturális kincseit őrzik és gondozzák a könyvtárban, a levéltárban és a múzeumban, mely kincsek a nemzeti kulturális vagyon részét képezik, sőt, Pannonhalma esetében a világ kulturális örökségének részét is.
A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár a nemzeti kulturális vagyon része, gyűjteménye jelentős része „régi könyv”; muzeális, védett dokumentum. A Világörökség címet birtokló Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesében elhelyezkedő könyvtár hozzátartozik a Világ Kulturális Örökségéhez is.
A különleges gyűjtemény különleges gondozást igényel. A könyvtár fontos feladatának és küldetésének érzi, hogy a gyűjteményében fennmaradt kulturális kincset a 21. század kihívásainak megfelelve, korszerű informatikai háttérrel a nemzet és az egész emberiség számára méltón megőrizze, feltárja, gyarapítsa és közvetítse. Ennek érdekében az állományát folyamatosan gondozza, a történelem folyamán többször szétszóródott könyvgyűjteményt anyagi lehetőségei szerint rekonstruálja, és gondoskodik annak fizikai védelméről.
E kis kiállítás egyrészt azt a törekvést mutatja be, mely az évszázadokon keresztül felhalmozott, ám a „történelem zivataros századaiban” meg-megtépázott gyűjtemény rekonstruálására és megőrzésére irányul. Másrészt azt munkát, melyet a könyvtár a muzeális dokumentumok állagmegóvása (restauráltatása) érdekében végez.

 

Uros apát és műve – Bazilika800 emlékév időszaki kiállítása

2024. 04. 25. – 2024. 11. 11.

Helyszín: Főmonostori kiállítótér

A magyar középkor egyik legépebb állapotban megőrzött építészeti emléke a pannonhalmi bencés apátság harmadik temploma, amelynek építését Uros apát (1207—1242) kezdeményezte a monostor általános megújításának részeként. A kerengőből és a hozzá csatlakozó konventuális építményekből, amelyek szintén újjáépültek számos értékelhető töredék maradt fenn. A templom keleti szentélye, alatta a kriptával, a hajó pilléréi és boltozatai valamint déli és részben északi kapuja ma is látható középkori művek, ezek a használatban levő templom meghatározó részei. Az épület művészettörténeti jelentőséget az 1996-os ezredévi jubileumi kiállítás tárta fel.
A szerzetesi templom felszentelésének 800. évfordulójára rendezett tárlat nem az építészeti emlékeket állítja a figyelem középpontjába, hanem az építtető személyét, működését, döntéseit, munkásságának eredményeit tekinti át történeti dokumentumok és természetesen tárgyi emlékek alapján.
Uros apát és műve időszaki kiállítás bemutatja e rendkívüli személyiségnek, az Árpád-kor legismertebb magyar főpapjának életútját, szervező tevékenységét, utazásait, itineráriumának ismert állomáshelyeit.

Kurátorok
: Takács Imre művészettörténész és Szovát Kornél történész

 

 

Támogatók: