Az ökumenizmusért, a békéért és a vallásközi megértésért végzett szolgálata elismeréseként, és mert fáradhatatlanul tett a baráti kapcsolatért Ausztriával, Kurt Schubert-emlékdíjjal tüntették ki Várszegi Asztrik emeritus főapátot. A püspökatya 2022. március 3-án, csütörtökön Ausztriában, Kismartonban vette át az elismerést. Mint mondta nem várt, megtisztelő egyben örömet jelentő meglepetésként érte a kitüntetés. A díjat a bécsi székhelyű Világvallások Fóruma nyolcadik alkalommal ítélte oda.
Az ünnepségen a kismartoni püspök Ägidius Zsifkovics emlékeztettet arra, hogy a Pannonhalmi Főapátság Asztrik atya idejében a Kelet és Nyugat, a vallások és az egyházak közötti párbeszéd hídjává vált. A kathpress.at, azaz az Osztrák Katolikus Sajtóügynökség beszámolója szerint a püspök köszöntőjében arra is kitért, hogy Asztrik atya alatt a monostor „Isten jelenlétének világítótornyává” vált.
A díjat odaítélő, Világvallások Fórumának képviselője, Petrus Bsteh laudációjában emlékeztetett, hogy Asztrik atya főapátként az európai szellemiségű oktatás központjává fejlesztette Pannonhalmát. Kiemelte, hogy Szent Márton hegye az egyetlen hely, ahol „mindhárom Róma” vezetője, azaz a római pápa, a konstantinápolyi és a moszkvai pátriárka is vendégeskedett.
„Az osztrákoknak van érzékenysége az őszinteségre” – eleveníti fel Asztrik atya egy osztrák barátjának írt levelét, amelyben azt fejtegette, vajon miért ítélhették neki a díjat. Majd hozzáteszi: „Csak azt tudom mondani, hogy mindazt, amit tettem, őszinte szeretettel cselekedtem.” Mint mondja az 1962-1965 között megtartott II. Vatikáni Zsinat fő célkitűzésként írta elő, a keresztények közötti egység helyreállításának előmozdítását. „Az Úr Krisztus ugyanis egy és egyetlen Egyházat alapított, mégis több keresztény közösség mutatkozik úgy az emberek előtt, mint Jézus Krisztus igazi öröksége; valamennyien az Úr tanítványának vallják ugyan magukat, de különbözőképpen vélekednek és külön utakon járnak, mintha maga Krisztus oszlott volna meg. Ez a megosztottság kétségkívül ellentmond Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot és károsítja a legszentebb ügyet, az evangélium hirdetését minden ember számára.” – idézi a zsinat egyik dekrétumát az ökumenizmusról.
Mint kifejti, főapátként a katolikus egyház zsinaton is megfogalmazott szándékát próbálta megvalósítani. Ebben a törekvésében pedig Szent II. János Pál pápa 1996-ban, Pannonhalmán elhangzott szavai is megerősítették. A Szentatya azt kérte, hogy a pannonhalmi bencés közösség legyen „fényforrás e vidék és az egész nemzet számára”. Továbbá, hogy mozdítsák elő a keresztények egységét. „Az ökumenikus mozgalom nagy hasznot meríthet abból, ha elkötelezitek magatokat a dialógusra, a másik fél meghallgatására és a közeledésre. Legyen a ti apátságotok mindig nyitott otthon a testvérek gondjai előtt” – eleveníti fel a pápa mondatait az egykori főapát.
Ausztriával és az osztrák egyházzal régre visszanyúló kapcsolata van. Szülővárosa, Sopron hagyományosan jó viszonyt ápol Burgenlanddal. Az ottani bencés közösségeket rendszeresen látogatta. Püspökként több papot szentelt fel Bécsben, sőt volt, hogy osztrák atyát Rómában. Családi kötődés is fűzi Ausztriához. Trianon után a rokonság egy része ott maradt, és a leszakadó ággal 1956 után igyekezett tartani a kapcsolatot. A Világvallások Fórumával pedig évtizedek óta dolgozik együtt: számos konferenciájukon volt résztvevő és előadó, valamint írásai is jelentek meg náluk.
Asztrik atya 1964-ben lépett be a bencés rendbe, 1991 és 2018 között volt pannonhalmi főapát. Korábban az Osztrák Köztársaság Arany Becsületrendjével is kitüntették. Ő az első magyar, aki megkapta a Kurt Schubert-emlékdíjat, amellyel az osztrák tudományos judaisztika megalapozójára, az Osztrák Zsidó Múzeum alapítójára emlékeznek.
