Időszaki kiállítás a Megújulás kulturális évadban

ALKOTÓk            Borsos Lőrinc (Borsos János és Lőrinc Lilla), Fátyol Viola, Juhász Nóra, Mátrai Erik, Molnár Judit Lilla, Puszt Zsófia
KURÁTOR           Don Tamás
HELYSZÍN           Pannonhalmi Főapátság Főmonostori Kiállítótér
MEGTEKINTHETŐ       2022. március 21 – 2022. november 11.

Az időszaki kiállítás elsősorban az egyén megújulásával foglalkozik, amit általában az önreflexió, a saját élet tudatos kritikai vizsgálata előz meg. Ez a folyamat lassú és nehéz, viszont enélkül nem létezik igazi változás sem. A kiállításon megjelenő művek különböző módokon kapcsolódnak Pannonhalmához, illetve az egyházi megújulás gondolatához. Néhány, máshol már bemutatott munkát új kontextusban láthatnak a nézők. A tárlaton szereplő művek többsége azonban kifejezetten erre az alkalomra készült.

Az időszaki kiállítás az egyén szemszögéből közelíti meg a megújulás kérdését. A megújulást általában az önreflexió, a saját élet tudatos kritikai vizsgálata előzi meg. Ez a folyamat lassú és nehéz, enélkül viszont nem létezik igazi változás sem. Az egyén megújulása egyfelől a belső lelki folyamatokra értendő. Másfelől vonatkoztatható a különböző életszakaszokhoz tartozó eseményekre, a kamaszkor idejére, a kapunyitási vagy a kapuzárási pánikra, a szülővé, nagyszülővé válásra. Ezek az életesemények arra késztetnek minket, hogy gondoljuk át újra a magunkhoz és a környezetükhöz fűződő viszonyunkat, preferenciákat.

Puszt Zsófia

Hat képzőművész kapott felkérést, hogy reflektáljanak a megújulás kifejezésre. Fontos szempont volt, hogy az előző évek tárlataihoz hasonlóan ezúttal is valamilyen módon kapcsolódjanak az alkotások Pannonhalmához, illetve az egyházi megújulás gondolatához is. A legszorosabban Puszt Zsófia működött együtt a helyi közösséggel, hiszen a 11. B osztály tíz tagjával egy hatnapos workshop keretében dolgozták fel a témát. A diákok készítettek egy videót, amelyben az egyéni megújulást mutatják be különböző szimbólumokon keresztül. Emellett kulcsfontosságúnak érezték azt is, hogy a vallási megújulás gondolatát megjelenítsék egy általuk komponált fotón.

Juhász Nóra

Juhász Nóra festménysorozata szintén a pannonhalmi gimnáziumhoz kapcsolódik. A sorozat kiindulópontja a német romantika kiemelkedő alakjának, Caspar David Friedrichnek évszakokat megjelenítő tájképei voltak. Juhász ezeket a képeket helyezte át a fenséges pannonhalmi tájba, és ezekbe komponálta a bencés gimnázium mai diákjait. Ezáltal párhuzamba állította a romantika kiábrándultságát és a tinédzserkor talajvesztettségét.

Mátrai Erik

Mátrai Erik műve az apátság gyűjteményéhez kötődik. Mátrai egy, a gyűjteményben található monstranciát használ fel a munkásságára jellemző letisztult fényinstalláció létrehozásához. Újonnan létrehozott műve mellett két, korábban Pannonhalmán már bemutatott alkotása is látható. Meghatározó volt számára egy több mint tíz évvel ezelőtti beszélgetése az egyik pannonhalmi szerzetessel, aki rádöbbentette, hogy a 21. században már nem lehet igazi ikonokat készíteni. Ez a felismerés alapjaiban változtatta meg képzőművészeti felfogását.

Borsos Lőrinc

Borsos Lőrinc összetett installációja egyszerre foglalkozik a megújulás személyes és alkotói kérdésével. Az alkotópáros életművének egyik meghatározó darabja az Önkritikus portré című projekt, amelyben Oltai Kata kurátorral és Szenteleki Gábor festőművésszel dolgoztak közösen. Borsos az Önkritikus portré során a magánéleti válságukat és a közös művész-alteregójuk fenntartásának módját elemzi. A hároméves munkafolyamat során rögzített videót és festményeket egészíti ki két-két olyan műtárggyal, amelyek leválasztják a szubjektumot a közös alteregóról.

Fátyol Viola

Fátyol Viola szintén két meglévő sorozatát gondolta újra a kiállítás kedvéért. Mindkét sorozat a szülés és az anyaság témáján keresztül foglalkozik a megújulással. Fátyol a 204-ben fia születésének nehéz körülményeit dolgozta fel. Az Én fiamban pedig az anyává válás csodáját mutatja be olyan fotókon keresztül, amelyek több bibliai áthallást is tartalmaznak.

Molnár Judit Lilla

Molnár Judit Lilla installációja az, amelyik a legtágabban foglalkozik a kiállítás hívószavával. Molnár munkája azt tematizálja, hogy a megújulására törekvésnek akkor van igazán értelme, ha egy belső elhatározás hajtja az egyént, nem pedig valamiféle külső nyomásnak próbál megfelelni.

 

 

 

 

 

Don Tamás