Sokszínű augusztus a monostorban

A Pannonhalmi Főapátságban augusztus hava hagyományosan bővelkedik az ünnepi alkalmakban. Az idei évben egyre táguló körökben adtunk hálát Istennek, és hívtunk mindenkit közös ünneplésre.

Augusztus első napjai a szerzetesi közösség jeles alkalmainak jegyében teltek. Ötödikén az esti konventmise keretében Korzenszky Richárd atya és Pintér Ambrus atya adott hálát beöltözésük 50 éves évfordulója alkalmából. Most sem kértek mást, mint amit a beöltözés régi szertartása szerint novíciusként: Isten irgalmát és a szerzetesek testvériségét.

Másnap a reggeli laudesben két új testvér öltötte magára a szerzetesruhát, és kezdte meg noviciátusát. Kovács Benedek atya 18 éven át az Egri Főegyházmegyében teljesített szolgálatot. Rajta Emmánuel testvér – a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egykori diákja – matematika szakot végzett az ELTE Természettudományi Karán. A délelőtt folyamán, Urunk Színeváltozásának ünnepi szentmiséjében Várszegi Asztrik emeritus főapát úr diakónussá szentelte a papságra készülő Koczka Dávid testvért, és a Szent Benedek Iskola tagintézményeiben állandó szolgálatot teljesítő Eszes Gergelyt. Asztrik emeritus apát úr beszédében többek között Nagy László: Ki viszi át a szerelmet című versével biztatta a szentelendőket a rájuk bízottak elkötelezett szolgálatára. A bencés közösségünk ünnepel. Neki kedves és majdnem mindegyikünknek személyes vonatkozású ez a mai nap, Urunk Színeváltozásának ünnepe. De ma az a kérdés számunkra is: „ki viszi át foga között a szerelmet a tulsó partra?” Miért teszem fel a kérdést ilyen keményen, radikálisan? Felelősségünk miatt. Ha az augusztus 6-a, Urunk Színeváltozásának történeti emlékezete nem is a nándorfehérvári törökök feletti győzelem hálaadásával kezdődik számunkra, akkor is régi, mert 380 évvel korábbra kell visszatekintenünk, ott kell folytatni, vagy kezdeni a hálaadást. Ekkor jött Pannonhalmára Pálffy Mátyás főapátunk hogy lássa azt a neki szánt romhalmazt, amit fel kellett építenie. Aztán még kétszer, 1802-ben és 1950-ben is nekirugaszkodtak atyáink, hogy átvigyék a szerelmet, Isten szerelmét, a jövőt a túlsó partra.”- emlékeztetett Asztrik emeritus apát arra, hogy a magyar bencés közösség 1990-ben is váltásra, változásra kényszerült.

A vesperásban adott hálát a bencés közösség a jubilánsaiért. Somorjai Ádám atya 40 éve, Simon László, Szalóky Albert és Bartók Ferenc atyák pedig 30 éve tettek ünnepélyes fogadalmat. Augusztus 7-én bencés testvérei, rokonsága és egykori diákjai körében pedig Hirka Antal atya ünnepelte aranymiséjét. Antal atya azt kérte Asztrik emeritus apát úrtól, hogy prédikáljon az aranymiséjén, de ne róla, hanem Jézus Krisztusról beszéljen. „Jézus nem „megvert” pásztor, Ő magától adja oda életét – teljes szabadsággal, tiszta szeretetből, önként adja oda, ezt a „feladatot kapta” az Atyától. Benne az Atya szeretete jelent meg közöttünk, ezért törődik személyesen a rábízottakkal: megmenti a kiszolgáltatottakat, összegyűjti a szétszóródottakat – fontos számára mindenki. Megismerni valakit azt jelenti, hogy személyes kapcsolatba lépünk vele. Az ilyen értelemben vett ismeret kölcsönös: olyan mint az Atya és Fiú közötti kapcsolat. „Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismeri Őt”. De „az én juhaim hallgatnak szavamra”.Jézus gondoskodott arról, hogy az ő szavai mindig jelen legyenek a világban. Ezt a küldetést töltötték be először az apostolok: Jézus általuk tevékenykedett az emberek között. A későbbi korokban is azt volt az Egyház elsődleges feladata, hogy „Krisztus szavát belezengje a világba”, mégpedig úgy hogy az valóban az Övé legyen: ugyanazzal az erővel, önzetlenséggel, élet-átadással – személyre szabottan.” – többek között ezekkel a gondolatokkal teljesítette szerzetestársa kérését Asztrik atya.

A közösségi alkalmak sorát egy konventkirándulás zárta, amelynek keretében a pannonhalmi szerzetesek a Káli-medencébe látogattak.

A monostor falai között augusztus 12-14. között mintegy harminc fő részvételével a Liturgikus Tanulmányi Napok keretében azt járták körül, hogyan kapcsolódik életünkben egymáshoz csend és liturgia. A gazdag programban előadások, műhelyfoglalkozások, kerekasztal-beszélgetések, illetve az eucharisztia és a zsolozsma közös ünneplése biztosították a lelki és szellemi feltöltődés kereteit. A Főapátság évről évre ezzel a képzéssel járul hozzá a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez.

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén gyógynövényáldásra is sor került a gyógynövénykertben, ahol a Pannonhalmára látogatók megismerkedhettek a monostori gyógynövénykultúrával is.

A hónap második felében a monostor még tágasabbra tárta kapuit. Augusztus 20-án emlékezett meg monostoralapító Szent István királyunkról, aki élete folyamán maga is többször felkereste Pannonhalmát. Az érkező vendégek díjmentesen megtekinthették a Főapátság építészeti és történelmi kincseit, részt vehettek a közösség imádságain, a legkisebbeket pedig családi programok és kézműves foglalkozások várták. A Csend kulturális és spirituális évad részeként Nádasdy Ádám fordítása alapján Mácsai Pál tolmácsolásában csendültek fel monostoralapító királyunk „szavai”, amelyet Binder Károly zongora-improvizációja kísért a Pannonhalmi Bencés Gimnázium kiváló akusztikájú dísztermében. Szent István király feltehetően bencés szerzetesek által megfogalmazott intelmeiben az állam kormányzására ad tanácsokat és útmutatást fiának, akit örökösének szán.

És még mindig nincs vége, hiszen maradt két aktuális program. Augusztus 23-25. között a művészetek határozzák meg a szent hegy hétvégéjét. Az idén 15 éves Arcus Temporum keretében nem kisebb művészek várják a zene és az irodalom kedvelőit, mint Gidon Kremer hegedűművész és Gállfi László színész, a fesztivál idei házigazdája. A fesztivál eseményei a szerzetesközösség napi rutinjához igazodnak és számos külön spirituális program is várja az érdeklődőket.

Az ünnepi események sorát augusztus 27-én a templomszentelés ünnepe zárja. Pannonhalma a felszentelésének 800-ik évfordulójához közelítő bazilikában ezen a napon ad hálát, hogy Isten házában őt minden nap dicsérheti.

Forrás és fotók: Pannonhalmi Főapátság