Egy zarándok művész, egy megújuló kiállítás és egy különleges képzőművészeti projekt. A zenei, irodalmi és spirituális mellett idén is egyedülálló képzőművészeti programokat ígér az Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztivál augusztus 25–27. között, Pannonhalmán. Megnyílik Tompai Noémi Fényszövet című tárlata, újdonságokkal bővül a Pannonhalmi Főapátság Zarándoklat című időszaki kiállítása és a Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói izgalmas performatív előadással készülnek. A programokról Mélyi József kurátorral beszélgettünk.
– Áprilisban nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság időszaki kiállítása, a Zarándoklat. A fiatal alkotókat, ahogy az már évek óta hagyomány, arra kérte fel a szerzetesközösség, hogy az év témájára, a Zarándoklat fogalmára reflektálva, a monostor szellemiségéből, hagyományaiból merítve hozzanak létre alkotásokat. A kiállított művek három hívószó – a sátor, a labirintus és a szuvenír – köré szerveződnek. A tárlatnak, amely az Arcuson is bemutatkozik, Ön a kurátora. Tartogathat-e még újdonságokat egy hónapok óta futó kiállítás?
Mélyi József: Minden egyes alkalommal, amikor újra megnézünk egy kiállítást, újabb és újabb jelentéstartalmait fedezhetjük fel. A Zarándoklat tárlat azonban nem csak emiatt hathat az újdonság erejével. Eleve úgy terveztük, hogy az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválra egy második szakasza is elkészüljön. A résztvevő művészek – Kocsi Olga, Koltay Dorottya Szonja, Pataki Luca, Szekeres Alexandra, Szimán György, Visnyai Zoltán Tibor – kiegészítik alkotásaikat, belenyúlnak a kontextusukba. Így mindenképp rendhagyó a kiállítás, és érdemes annak is megnéznie, aki egyszer már látta.
– Az Arcus Temporum témája is minden évben kötődik a Főapátság aktuális évének kulturális-spirituális hívószavához. Hogyan kapcsolódik a zarándoklathoz Tompai Noémi Arcuson megnyíló Fényszövet című kiállítása?
Mélyi József: Noémi a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója. Hosszú évek óta művészetének és életének is a zarándoklat áll a középpontjában. Évekkel ezelőtt indult el Tihanyból a Szent Jakab-zarándokútra; tavaly a svájci Fribourg-ig jutott el. Útjai során képes jegyzeteket készített, illetve a különböző apátságokban, monostorokban vendégeskedve figyelte meg a szakrális terek „fényszöveteit”. Nem csak dokumentálja élményeit, hanem művészi módon dolgozza fel azokat. Alkotásaiból láthat a közönség egy válogatást a fesztiválon.
– Különleges esemény részesei lehetnek idén is az Arcus Temporum Fesztivál vendégei. A Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói egy közös performatív előadásban tárják fel a Zarándoklat sokrétű dimenzióit. Mitől egyedülálló ez a projekt?
Mélyi József: Ez a fajta együttműködés a hallgatókkal mindig különösen izgalmas. Egy másfajta megmutatkozás, mint amikor kirakják a képeiket, és valaki valamikor máskor megnézi. Az Arcuson élőben zajlik egy performatív esemény. A képzőművészek nem előadóművészek, mégis tulajdonképpen fellépnek itt. Számukra ez kihívás, de nagy örömmel vállalják. A projekt három éve kezdődött, és tavaly már annyian jelentkeztek, hogy szelektálni kellett a résztvevők között. Az eddigi tapasztalatok alapján az is nagy élményt nyújt a hallgatóknak, hogy közösségi módon lehet alkotást létrehozni, ami meglepően többet jelent, mint ha egyéni műveket raknánk egymás mellé.
– A projekt kurátoraként hogyan éli meg mindezt?
Mélyi József: Nagyon izgalmas a feladat, mindig tartogat valami váratlant. A hallgatók előre kidolgozott anyagokkal érkeznek, de a végleges előadás a helyszínen alakul ki. Idén a Zarándoklat témájából kiindulva készül a program, s annyi már bizonyos, hogy központi eleme a sátor lesz, mégpedig abban az összefüggésben, ahogy Szent Benedek említi regulájában. Az előadások nem csak az adott év tematikájához illeszkednek, hanem a Főapátság hat évvel ezelőtt elindított kortárs képzőművészeti programjához is. Az ebben részt vevő művészek – generációtól függetlenül – párbeszédbe léptek és lépnek Pannonhalmával, s mindenkit megérint az itteni szellemiség. Azt a nyitottságot, ami a művészek részéről megnyilvánul, ugyanilyen nyitottsággal fogadja a Főapátság – de mindez pontosan ugyanígy igaz fordítva is. Nekem az elmúlt hat évben – és az Arcus keretében megrendezett performanszok esetében különösen – ez a kölcsönhatás a legnagyobb élmény.
A párbeszéd és a kölcsönhatás az egész fesztivál mozgatórugói. Immár 19. éve lépnek dialógusra és reflektálnak egymásra a művészek, a szerzetesközösség és a vendégek a zenei, spirituális, irodalmi és a képzőművészeti programokon keresztül. Idén a Főapátság Arvo Pärt kortárs észt zeneszerzőt és a klasszikus Joseph Haydnt párba állító öt koncerttel, Bősze Ádám Haydn egyházi zenéjéről szóló zenetörténeti előadásával is várja a közönséget. A fesztivál idei irodalmi díszvendége Barnás Ferenc író, aki izgalmas (élet)úti tapasztalatairól mesél majd, Bagatell című műve pedig a Jászai Mari-díjas Seress Zoltán színművész tolmácsolásában elevenedik meg. A különböző programokat a liturgikus és spirituális alkalmak teszik teljessé. A szerzetestestvérek idén is számos lehetőséget kínálnak az Arcusra érkezőknek, hogy elmerüljenek 1000 év hagyományaiban, lelkiségében. Egyebek mellett az Orgonatúrán Dejcsics Konrád atya és Kiss Zsolt orgonaművész vezetésével ismerhetik meg a Főapátság többszáz éves, felújított orgonáit, és kulisszatitkokat tudhatnak meg a szerzetesi életről. Továbbá izgalmas beszélgetésekbe is bekapcsolódhatnak a résztvevők az egyház és az egyén zarándoklásai kapcsán. A részletes program a fesztivál honlapján megtalálható:
Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
Nyitókép: Csapó Balázs / Kisalföld
Kiemelt támogató:
Megvalósult a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával:
