A Magyar Bencés Kongregáció 2022. október 26-án tartotta meg az esedékes általános káptalant. A gyűlésen a kongregáció összes házának – a Pannonhalmi Főapátság, a Sao Paulói-i Szent Gellért Apátság, a Tihanyi Apátság, a Győri Bencés Perjelség, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor, zeiselhofi Domus Religiosa, a Komáromi Bencés Rendház és a budapesti Szent Benedek Tanulmányi Ház – elöljárói részt vettek. Meghívottként pedig jelen volt a kongregáció társult tagja, a Szent Benedek Leányai Társaság Tiszaújfaluból. A tanácskozáson szó volt a rend konstitúciójának, azaz lényegében a szervezeti és működi szabályzatának felülvizsgálatáról és a zsolozsmás könyv formai és tartalmi megújításáról.

A bencés rend egy konföderatív felépítésű szerzetesrend, amelynek a világon összesen tizenkilenc kongregációja működik. A harmadik legrégebbi a Magyar Bencés Kongregáció, amelynek vezetője a prézes apát, azaz a pannonhalmi főapát. A kongregáció az 1500-as években jött létre. A 19. század elején, amikor a rend fő feladatának az oktatást jelölték ki, a szervezet még centralizáltabbá vált, az iskolák ellátása közös teendő volt. Ekkor a közösség egy nagy konventet alkotott, Pannonhalmi Szent Benedek Rend néven – magyarázta Hortobágyi T. Cirill főapát.

A II. Vatikáni Zsinat után a szerzetesrendekben megindult egy lelkiségi megújulás. Magyarországon azonban az akkori politikai viszonyok között korlátokba ütközött, hogy a bővülésről, a jövőről komolyan tudjon gondolkodni a szervezet. A ’89-es fordulat után azonban a hatóságok előtt is, hivatalosan ratifikálni tudták, hogy a Magyar Bencés Kongregáció tagja a Sao Paulói monostor is, amelyet a II. világháború után Brazíliába menekült rendtársak alapítottak.

2012-ben újabb jelentős állomásához érkezett a kongregáció. Az addig függő házként működő tihanyi apátság és a győri perjelség önállóvá vált. Napjainkban pedig a Magyar Bencés Kongregációnak nyolc rendháza van, ebből négy monostor önálló – Pannonhalma, Győr, Tihany, Sao Paulo – és a remények szerint néhány év múlva Bakonybél is erre az útra léphet.

Az általános káptalan, az önálló monostorok együttműködését megteremtő fórum, amelyet négy évente hívnak össze, határozott időre. A monostorok saját szabadságukat megőrizve határozzák meg a közös irányvonalakat, és gondolkodnak a jövőről. Az október 26-i általános káptalan egyik fő témája a konstitúció megújítása volt, ami a mindennapi élet szabályozásához fontos. Tulajdonképpen Szent Benedek Regulájának – amely a spiritualitás, a lelkiség letéteményese – egy aktualizált változata. Rendelkezik egyebek mellett a választásokról, a döntések meghozatalának módjáról. A másik jelentős téma pedig az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan finomodó zsolozsmáskönyv végleges formába öntése volt – mondta el Cirill főapát.

A szerzetesi, monasztikus életformának minden korban megvannak a maga kihívásai. Mihályi Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság perjele szerint azonban a stabiliátás hiteles megélése a legfontosabb. Ahogy azt az elöljáró az általános káptalan után kifejtette: egy szerzetesközösségnek mindig van kisugárzása. Egyrészt a munkatársaik felé, akik velük együtt vállalják a szolgálatokat. Másrészt azok irányába, akikért vállalják a szolgálatot, például a lelkipásztorkodás során hívekért, vendégfogadás során a Tihanyba látogató turistákért. „Mindannyiuknak kell valamit adnunk, „újat és régit”, ahogy a Szentírás is fogalmaz. És ehhez kell a közösségben és az imádságban megélt stabilitás.”

A győri Szent Mór Bencés Perjelség vezetője, Sárai-Szabó Kelemen OSB a kihívásokról szólva kifejtette, hogy igazából azok nem is problémák, amiket sokszor negatívumként élnek meg a közösségben, hanem valójában Istentől kapott ajándékok. Olyan adományok, amelyek elgondolkoztatásra késztetik a szerzeteseket, hogy tényleg a hagyományaikhoz, Krisztus követéséhez és a Regulához hűen élik-e a mai életüket. „Nem éppen azért kapjuk-e ezeket, hogy megújuljunk, hogy egy kicsit új szívvel gondoljunk hivatásunkra, küldetésünkre?” Mint mondta ilyen ajándéknak tartja azt is, hogy ma a bencés szerzetesközösségekben minden életkorból találunk testvéreket. „Ez egyfajta tanúságtétel a világ felé, hogy hogyan gondoskodunk az öregekről, vagy hogyan kell szépen átadni a jövőt a fiatalok kezébe. Ezek ajándékok, amiket meg tudunk élni.”

A Magyar Bencés Kongregáció minden közösségének megvannak a saját kiemelt szolgálatai. Tihanyhoz nyolc templom tartozik két plébániával. Itt a hívek kísérése, szolgálata, a közösségépítés a feladatuk. A látogatók fogadása a zarándokoktól a turistákig egy elég széles réteget jelent. Nekik a gyökereiket, értékeiket, magyarságukat kell megmutatniuk és azt is, hogy kik a mai szerzetesek, mit csinálnak és hogyan élnek. A következő évben pedig az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatba új és régi programokkal kapcsolódnak be, mint a Balaton-felvidék egyik meghatározó kulturális központja.

Egy kongregáció házai bátorítóan hatnak egymásra – véli Kelemen atya. „Bátorító, hogy nem egyedül dolgozunk az Isten ügyéért, nem egyedül akarjuk megélni Szent Benedektől kapott küldetésünket a világban. Többen is vagyunk, akik küzdünk azért, hogy ez a közösség működjön, éljen és életet adó legyen.” Mint mondta az ő házuk a győrieket és a környéken élőket igyekszik megszólítani. Egyrészt a liturgiákon, másrészt a fenntartásukban működő iskola által a gyerekeket és rajtuk keresztül a családokat. Erősíteni szeretnék őket, ezekben a „nem egyszerű időkben, hogy lássák és tudják, hogy  gondolunk rájuk és az egyház és a szerzetesrend átérzi a körülötte lévő nehéz helyzetet és próbál valamiféle pozitív választ adni.”